Rendeletek tára, 1867

Rendeletek - 56. A m. k. igazságügyministeriumnak 1867. évi május 17-én kelt rendelete, a sajtóvétségek felett itélendő esküdtszékek felállitása iránt.

Magyarországi Törvények és Kendeletek Tára. 1867. 127 és pedig : első évnegyedbén az első osztályból, második évnegyedben a második osztályból, s igy tovább. 13. §. Az esküdtszéki eljárást vezető bíróság elnökének felhívására minden egyes esetben tartozik a törvényhatósági elnök, t. i. a polgármester, azon esküdtszéki osztályt, melyet a folyó évnegyedben a szolgálat rendje ér, a bíráskodás helyére s a tárgyalásra kitűzött határidőre berendelni. Minden ebbeli mulasztásért vagy késedelemért a törvényhatóság elnöke felelős ; azért a berendelés megtörténte kézbesitési ivvel, s a berendelt egyének sajátkezű elismerésével igazolandó. 14. §. Sajtó vétségekben eljáró egy, vagy a szükséghez képest több bünvizsgáló birót és köz vádlót a ministerium fog kijelölni. 15. §. A sajtóvétségek birói illetőségére nézve az 1848. évi XVIIÍ-ik törvényczikkely 23-dik §-a rendelkezvén: azon kérdést, hogy a sajtó vétségekről vádlott melyik esküdtszék elébe lesz állítandó, az idézett §. és a jelen rendelet 4 ik és 5-ik §-a szerint kell megítélni. 16. §. A sajtóvétségek bejelentésének — eszközöltessék ez bár tiszti vádlevél vagy magánpanasz képében (1848: XVIII. 3—10. es 11—12. §§.) mindig a bünvizsgáló bírónál kell történni, és szabatosan s világosan kell kijelölni azon vétséget, melynek megfenyitését szorgalmazza ; különben egyszerűen félretétetik. 17. §. A bünvizsgáló bíró, mihelyt a vád elébe terjesztetett, a bevádlott nyomtatványokat vagy metszvériyeket, ha ezt szükségesnek véli, zár alá veheti, s ezen eljárásáról rendes jegyzökönyvet vesz fel, s kihallgatván mind a vádlottat, mind a kijelölt tanukat, (t. i. azon személyeket, kiknek a vádra s védelemre szolgáló bármely körülményről tudomásuk van) a vizsgálatot mielőbb berekeszteni tartozik. 18. §. A bünvizsgáló biró, eljárását körülményesen írásba foglalni, s jegyzőkönyv alakjában szerkeszteni köte-