Rendeletek tára, 1867

Rendeletek - 56. A m. k. igazságügyministeriumnak 1867. évi május 17-én kelt rendelete, a sajtóvétségek felett itélendő esküdtszékek felállitása iránt.

J 28 Magyarországi Törvények és Rendeletek Tára. 1867. les, melynek elején az eljárás helyét és idejét, valamint a vizsgálatra alkalmat adott okokat megemlítvén, a kiviláglott körülményeket hiven elősorolja. Ezen ekkép szerkesztett s általa aláirt jegyzökönyvet a bevádlott irománynyal vagy metszvénynyel s a vizsgálat közben beérkezett egyéb mellékletekkel együtt az illető közvádlóhoz azonnal átteszi, s ez — a hozzá áttett irományok gondos áttekintése után, — ha véleménye szerint a bünvizsgálat kimerítve nincsen, a vizsgáló birót, az előforduló hiányok kijelölése mellett a bünvizsgálat folytatására azonnal felhívja, ki is a hiányok pótlása után az irományokat a közvádlóhoz ismét késedelém nélkül visszaküldeni tartozik. 19. §. Az ekkép szerkesztett jegyzőkönyv nyomán készitett vádirat, ezen jegyzőkönyvvel együtt, a biróság elnökéhez küldetik be, ki az esküdtszéket összehívja. 20. §. A vádlevélnek magában kell foglalnia: a) azon nyomtatványnak vagy metszvénynek pontos megjelölését, s azon helyeknek vagy részeknek felemlitését, melyeken a vád alapul ; b) azon vétség megnevezését, mely miatt a vádlott perbe fogatik, s a törvény azon §-ának felidézését, melybe a vádbeli vétség ütközik ; c) a bevádlott személy nevét, polgári állását, lakhelyét ; d) azon tanuk s műértők lajstromát, kiknek megjelenését az esküdtszéki tárgyalás alkalmával a közvádló szükségesnek tartja; e) az esetre, ha a nyomtatványon sem a szerző, sem a kiadó, sem pedig a nyomdatulajdonos megnevezve nem volna, vagy ha ezek közül az, a ki vádolva van, külföldön laknék vagy tartózkodnék, vagy pedig rendes lak- vagy tartózkodási helye nem tudatnék : ki kell a vádlevélben fejezni még azon kérelmet is, hogy a vádlott megidézése hírlapi hirdetmény által eszközöltessék, s a vádlott részére hivatalból godnok neveztessék.