Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-83
6831 Az Országgyűlés 83. ülése, Ez megfelel a törvénysértések áldozatainak érdekképviseleti szerve által tett indítványoknak. A Kormány kétmillió forintos alapot különített el, és biztosította a leginkább rászorultak egyszeri segélyezésére. Tudjuk, hogy ez az összeg alig jelent valamit. Mégis alkalmas a legégetőbb problémák enyhítésére. A későbbiekben pedig az igényektől függően újabb segélykeret elkülönítésére kerülhet sor. Az alapból folyósítandó segélyek elosztása egy, erre a célra létrejött bizottság feladata lesz, amelyben az érintettek érdekképviseletét ellátó szervek képviselői is részt vesznek. A Minisztertanács módosította a törvénysértések áldozatainaktársadalombiztosítási helyzetét rendező minisztertanácsi rendeletet is. Megszüntette az e körben kétségtelenül meglévő ellentmondásokat, amelyek abból adódtak, hogy a különböző időpontban megjelenő jogszabályok nem egységes elvek alapján készültek, így a rehabilitálandókbizonyos csoportjaira nézve kedvezőtlen szabályozást tartalmaztak. A módosító rendelet jelentősen kiterjesztette az ötszáz forintos nyugdíj emelésére jogosultak körét, lehetővé téve a rryugdíjkorrekciót a Szovjetunióba munkára elhurcoltak, hadifogolyként fogva tartottak, közbiztonsági őrizetben volt személyek, illetve azoknak az esetében is, akiket nem ítéltek ugyan el, de büntetőeljárás során előzetes letartóztatásban voltak. Szeretném itt jelezni, hogy a jogi bizottság módosító indítványokat csatolt a törvénytervezethez, és beterjesztett országgyűlési határozattervezeteket is. A jogi bizottság álláspontjával mind a két esetben a Kormány egyetért. Tisztelt Országgyűlés! Az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról szóló törvényjavaslat elfogadása esetén nincs már szükség és jogi indok sem a törvénnyel érintett ügyekben az egyedi eljárások lefolytatására. Ennek a törvénynek az alapján jogilag is semmis például a Mindszenty József hercegprímás és sorstársai ügyében hozott ítélet éppen úgy, mint a különböző, úgynevezett összeesküvési perek, a papság, a parasztság, a különböző szakemberek, tudósok és munkások megfélemlítését szolgáló büntetőeljárások sok-sok szenvedőjének ítéletei. Fejet kell hajtanunk az ártatlanul elítéltek és hozzátartozóik előtt, és ha nem is ez az Országgyűlés, és nem is ez a Kormány követte el a most jóváteendő bűnöket, kövessük meg a nemzetet az államhatalom nevében. Tisztelt Országgyűlés! A jogsérelem kiküszöbölését szolgálja az embereket a magyar állampolgárságuktól megfosztó határozatok hatályának megszűnéséről szóló törvényjavaslat is. Engedjék meg, hogy röviden e kérdésről is szóljak. A Magyar Köztársaság kül- és belpolitikájában bekövetkezett alapvető változásokkal, nemzetközi kötelezettségeinkkel összhangban a Kormány felülvizsgálta az 1945-től napjainkig a magyar állampolgárságuktól megfosztott személyek ügyeit. 1947 és 1953 között közel 1500 föt fosztottak meg magyar állampolgárságuktól, 1957 és 1981 között pedig 203 főt. 1953 és 1957 között, valamint 1981 után állampolgárságtól való megfosztásra nem került sor. A lefolytatott felülvizsgálat eredményeként meg kell állapítani, hogy az állampolgárságtól történt megfosztás gyakorlata még 1957 után sem állt teljes összhangban a törvényi előírásokkal. A jelenleg érvényesülő jogelveinkkel pe,o 0. március 14-én, szerdán 6832 dig kifejezetten ellentétes. Ezért döntött úgy a Kormány, hogy a magyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályának a megszüntetését kezdeményezi. A törvényjavaslattal kapcsolatosan a következőkre szeretném felhívni a figyelmet. A magyar állampolgárságtól való megfosztást kimondó határozatok a törvényjavaslat elfogadása esetén nem a kihirdetési időpontjáig visszamenően, hanem a törvény hatályba lépésének napjától vesztik hatályukat. Az állampolgárság visszaszerzésére vonatkozólag az előkészítés során két megoldás vetődött fel. Az egyik szerint a magyar állampolgárság az állampolgárságtól megfosztó határozatok hatályának megszüntetésével automatikusan visszaállna, míg a másik megoldás szerint csak az érintettek akaratától függően. A Kormány a döntésnél azt vette alapul, hogy az érintett személyek számára melyik a kedvezőbb megoldás. Miután lehetnek olyan személyek, akiknek a magyar állampolgárságuk automatikus visszaállítása az életkörülményeikben zavart, vagy kifejezetten hátrányt okozna, különösen akkor, ha a jelenlegi állampolgárságuk szerint a belső jog egy másik állampolgárság megszerzéséhez hátrányos következményeket fűz, ezért a hátrányos következményekelkerülése érdekében a törvényjavaslat a második megoldást tartalmazza. Eszerint akik a magyar állampolgárságukat ismét meg kívánják szerezni, az erre vonatkozó igényüket a köztársasági elnökhöz címzett nyilatkozattal közlik. A nyilatkozattétel időpontjának annyiban van kiemelt jelentősége, hogy a magyar állampolgársági jogviszony ettől az időponttól automatikusan, minden külön hatósági aktus nélkül áll helyre. Tisztelt Országgyűlés! Többször volt már alkalmam szólni Önök előtt arról, hogy a magyar politikai gyakorlat és politikai kultúra sajánlatosan hosszú életű vonása a bűnösök keresése, a fejvadászat, a politikai ellenfelekkel való bírósági leszámolás. Hogy azonban a politikai rendszernek mennyire elkerülhetetlen részévé válhat ez a gyakorlat, valójában csak a bizottsági munkában, az ügyiratok felülvizsgálata alapján tárult fel. Ez a politikai rendszer, amelyet a második világháborút követő időszak politikai viszonyai szinte globális megegyezéssel kényszerítettek a magyar társadalomra, kelet-európai szülőhazájának kialakult történelmi hagyományai, belső sajátosságai és a már említett kényszer folytán szükségképpen hozta magával a megfélemlítést, a törvénytelenségeket, a törvényesnek álcázott bosszú és önkény gyakorlatát, ezzel mérhetetlen emberi szenvedést, megalázást, az emberi méltóság megcsúfolását. E rendszer természetéből íakadt, amelyhez képest közreható emberi bűnök, hibák és gyarlóságok másodlagos szerepet játszottak, az igazságszolgáltatásból az igazság kiiktatása, és az osztályérdekekkel, a politikai kívánalmakkal, esetenként egy-egy politikus, vagy éppen hatalmi pozícióban lévő bürokrata kívánságaival való helyettesítése. Mint rámutattam, a jogot megcsúfoló jogalkotással, a jog elengedhetetlen és örök sajátosságainak figyelmen kívül hagyásával, a pillanatnyi politikai helyzet sokszor csak vélt vagy egyenesen belemagyarázott követelményeinek honorálásával történt mindez. Legyen tanulság ez számunkra is: más politikai rendszer van
