Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-82

6817 Az Országgyűlés 82. ülése, 1990. március 2-én, pénteken 6818 mint ahogy a hadsereg vezetésével egyetértésben ezt megtettük a Magyar Honvédségnél, ebben én késlekedtem. Ebben én látom a saját felelősségemet. Kezdeményeztem — és valaki itt utalt is rá —, sajnálatos, hogy a háromoldalú tárgyalásokon ez a kérdés nem nyert polgárjogot, mert minden bizonnyal akkor ez nem úgy folytatódott volna — erre is utalás történt —, mintegy automatizmus-szerűén az apparátus dolgozott és igazolni akarta önmagát. Kérem szépen. Én más minisztériumokból is kapok ilyen anyagokat — nem lehallgatás meg levélbontás útján — és kapjon is a jövendő Kormány is, mert ez hozzá tartozik, de olyan tömegűek ezek, hogy meg kell mondjam, néhány hónap után azért az ember ezt rutinból olvassa és rutinból pipálja ki. Sajnos, a minőségükre ebből következtetni is lehet. (Némi derültség.) Remélem, az új szolgálatok — és erre megvan minden remény a vezetőiket ismerve — ezen javítanak. Nos, ha megengedik, a két kérdésre: Roszik Gábor azt kérdezte, mit válaszoltunk mi a Képes Hét kérdésére. A táskámat ide hozattam, összegyűjtöttem reggel, mert már számítottam rá, hogy én itt kérdéseket fogok kapni... (Derültség.) A Képes Hét kérdése a következőképpen szólt: ,,Kapott-e Ön információt az elosztóból?" vagyis a Dunagate néven ismertté vált lehallgatási botrány dokumentumaiban vagy egy visszatérő kérdés: ,,Kapják 14-en elosztó szerint". Hogy ki az elosztó, kiderült a vizsgálat folyamán. ,,Mi megtippeltük, ki lehet ez a 14 személy, és megkérdeztük, benne van-e Ön a 14-ben? Ha nem, Ön szerint kik lehetnek?" És engem is megkérdeztek. Ez az a 14, akikre én — és ez a válasz, szeretném most röviden ismertetni, hogy a szóban forgó dokumentumokat — ha jól emlékszem, január 5-én — Kiss Jánostól, az SZDSZ és Fodor Gábortól, a FIDESZ képviselőtől kaptam. Személyesen adták át egy levél kíséretében. Ilyen típusú anyagokkal most, vagyis akkor találkoztam először. Már akkor mondtam, miniszterelnöki minőségben rendszeresen kapok a szakminiszériumoktól, azok vezetőitől különböző minősített, azaz bizalmas anyagokat, védett információkat. így kaptam és kapok összefoglaló jelentéseket, elemzéseket a belügyminisztertől és alkalomadtán a helyetteseitől is, nem csak egytől, a többi helyetteseitől is! Tehát az a 14, illetve az egész botrány, ami be lett mutatva a televízióban, az a 14 semmiképpen sem az. Na, most jön október 23. Tehát olyat sem én, és gondolom, a felsoroltak, akik a Képes Hét által megjelölt listán szerepelnek, olyat egészen biztosan nem kaptak. De ez azóta a vizsgálat során ki is derült, hogy ezeket belül, az apparátus maga kereteiben osztogatta, értékelte vagy dolgozta fel és selejtezte a későbbiek folyamán. „Miért nem állították le?" Október 23. után azok... Itt mindenekelőtt én lehetek a címzett, hiszen a Belügyminisztérium részeként dolgozott még addig ez az apparátus, tehát én adhatok a belügyminiszternek utasítást. Én erre röviden azt tudom mondani: A nyár óta valóban — úgy, ahogy a jelentés utal rá — elkezdtük ennek az egésznek a megreformálását, és mivel nem derült ki abból, amit én kaptam — ezt lehet ellenőrizni —, hogy azok milyen módszerrel és hogyan készültek, és nem egy esetben hamarabb olvastam az információkat az újságokból, mint ami ilyen típusú jelentést kaptam, én, bevallom, nem fordítottam rá ilyen szempontból erre figyelmet. Engem a szervezet, a funkció és az Alkotmány összhangja érdekelt, és ezért kezdeményztem, gyorsítottam meg a munkát. Amikorra ez az úgynevezett Dunagate-botrány kiderült, addigra mi már készen voltunk apapírokkal és azokkal a javaslatokkal is, amiket aztán ide hoztunk a Parlamentbe. Ezt lehet ellenőrizni a Minisztertanács jegyzőkönyveiből. Nos, ki lehet őket tenni a feliújságra, mindegyiket. Ezért én, tájékozódva az igazságügyi miniszter úrtól, a legfőbb ügyész úrtól, a tegnapi meghallgatást követően olyan információkat adtak nekem a jogászok, hogy vagy az, aki a titkosítását ezen anyagoknak" elrendelte — hát ő már lemondott, ugye a belügyminiszter úr, nincs —, vagy én adhatok arra engedélyt, hogy ezeket feloldjam. S mivel a legutóbbi döntésünk értelmében az Állambiztonsági Hivatal és az Iformációs Hivatal a miniszterelnök felügyeletével dolgozik, ezért én az alábbi tartalmú levelet küldtem el nekik: ,,Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1987. évi 5. törvényerejű rendelet 8. §-a (4) bekezdésében és a különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezése átmeneti szabályozásáról szóló 1990. évi X. törvénnyel módosított 1974. évi 17. törvényerejű rendelet 11. § (6) bekezdésében foglalt jogköröm alapján a mellékelt jegyzékben — tekintettel, hogy a bizottság a jegyzéket rendelkezésemre bocsátotta — „meghatározott iratok államtitokká minősítését a mai nappal megszüntetem. Kérem, ennek végrehajtásáról haladéktalanul szíveskedjék gondoskodni." Kapta Nagy Lajos és Dercze István, a két hivatal vezetője. Ezért tehát nem követekel semmiféle államtitok vétséget, ha csemegézek ezen hozzánk, hozzám eljuttatott papírokból. Én mind a hetet át tudom adni ezek után a sajtónak is. De mivel személyiségi jogokat sértene, ezért kis korrekciókra szükség van. Mondjuk: 1989. december 5. X. párt — Horváth Jenőre és a jogászokra nézett, ha így ovasom fel, nem követek-e el vétséget? (Nevetés.) Tehát X párt nyíregyházi csoportjának tevékenységéről jelentés, Belügyminisztérium-fejléc, szigorúan titkos. Itt vagyunk az alján négyen vagy öten, akik kaptuk. Jelentés, ez a címe. Semmi más. ,,A Belügyminiszérium ellenőrzött adatai szerint X párt nyíregyházi csoportja információt gyűjtő tevékenységbe kezdett X úrnak a lejáratására. Ehhez fel kívánják használni X úrnak, pontosabban X úr bátyjának ÁVH-s múltját, illetve gyűjtik a korábbi MSZMPsajtóban megjelent, erősen kommunista megnyilvánulásait. Hasonló terveket fontolgatnak X és Y (nem mondom a címeket, mert akkor megint személyiségi jogokat sértek) kormánytagok lejáratására is. Az erre alkalmas, rendelkezésükre álló politikai taktikájuknak megfelelően, az ilyen-olyan választás előtt kívánják nyilvánosságra hozni." (Nevetés, zaja teremben.)