Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-82

6785 Az Országgyűlés 82. ülése, 1990. március 2-án, pénteken 6786 Kiderült a bizottság számára, hogy egy bizonyos po­zíciós szint fölött — például állami szinten: miniszter­helyettesi szint fölött; MSZMP szinten: még alacso­nyabb szint fölött — az erre hivatott hatóságok egyszerűen nem vizsgálhattak senkit, semmit, nem gyűjthettek semmilyen jellegű adatot. Egy bizonyos szint fölötti beosztásban egykor volt személyekről, arra igencsak hivatott intézményektől nem kaphatott a bizottság adatokat. Vagy csak nagyon keveset, amelyeket nem tudtunk hasznosítani. A bizottság úgy döntött, hogy a határozat-terveze­tünkbe bele nem kerülhető, bele nem kerülő néhány ja­vaslatot, amit a bizottság kidolgozott, szóban, az elő­terjesztésben mondom el. A bizottság felkéri a miniszterelnök urat, adjon uta­sítást a pénzügyminiszternek, hogy a Czinege-család tagjainak vagyoni helyzetét vizsgáltassa ki. A bizottság tisztelettel felkéri a miniszterelnök urat arra, adjon utasítást a pénzügyminiszternek, hogy az APEH az összes jelenlegi nyugállományú és aktív hon­védtábornoktól szerezzen be vagyonnyilatkozatot. A bizottság nagy nyomatékkal hívja fel a Honvédel­mi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetőit, hogy a sorkatonák magáncélú munkára történő igény­bevételét akadályozzák meg és szüntessék meg. Egyben felhívjuk a katonai ügyészségeket, hogy ezekre az ügyekre nagyobb figyelmet fordítsanak. Itt tehát a hivatásos állomány lakásainak, üdülőinek építé­séről van szó. Azt mondtam tisztelt Országgyűlés, hogy nem mon­dom el a jelentést részletesen, ennek nem is volna ér­telme. De két tényezőt szeretnék, tisztelettel, egy perc­ben kiemelni. Az egyik a hadsereg egykori MSZMP pártirányítá­sa. A másik pedig az 1968-as csehszlovákiai bevonu­lás. A kettő ugyanis szorosan összefügg. A honvédelmi vizsgáló bizottság már az első meg­hallgatások és a beérkező egyéb információk után szembetalálta magát azzal a kérdéssel, hogy — a népi mondást alkalmazva — ,,a fejétől bűzük a hal". Ez nemcsak a halakra, nemcsak a polgári társada­lomra, hanem alkalomadtán a hadseregre is vonatko­zik. Nevezetesen: egész pontosan a hadsereg egykori MSZMP pártirányítására. Ezzel kapcsolatos álláspon­tunkat a bizottsági jelentésből — két vagy három oldal­ban — önök ismerik. Csak annyit mondok: a bizottság egyértelmű állás­pontja az, hogy a hadsereg pártirányítását mindenkép­pen meg kell szüntetni, illetve a jövőre nézve — s ez a bizottság álláspontja, s a sajátom is — az, hogy a had­seregnekpárt vagy pártok által történő irányítását sem­miképpen sem szabad ismét bevezetni. Nem lehet ezt bevezetni abból a célból, hogy a hadsereg ne egyik vagy másik, jelenleg kormányon, vagy ellenzékben lévő párt, hanem a nemzet hadserege legyen. A második témakör az 1968-as csehszlovákiai bevo­nulás. Ezzel kapcsolatban a vonatkozó blokk utolsó mondatát olvasom fel. ,,A bizottság egyértelmű megállapítása szerint a be­vonulásra a csehszlovák szuverenitás súlyos megsérté­sével nem magyar, hanem idegen érdekből került sor." Egyértelműen szovjet érdekekről van szó. A 68-as bevonulás úgy került a vizsgáló bizottság vizsgálatába, hogy tudniillik a pártirányítás egyik fő­próbája volt a 68-as eseménysorozat. Tisztelt Országgyűlés! Még egy-két mondatot tiszte­lettel engedjenek meg. A bizottság tapasztalatairól sze­retnék beszélni. Az egyik legfontosabb tapasztalatunk és tapasztalatom az, hogy amilyen a társadalom, olyan a hadsereg. És fordítva, amilyen a hadsereg, olyan a társadalom. Tehát egy nagyon fontos társadalmi jelen­ségcsoport hadseregbeli megvalósulásáról van szó. Ha a társadalomban politikai, morális és ebből kö­vetkezően korrupciós, hatalommal történő visszaélés és egyéb más problémák keletkeznek, akkor a hadse­reg sem zárható el ezek elől. Szeretném elmondani a bizottságnak és különöskép­pen az én személyes meggyőződésemnek fontos, jövő­re mutató tényezőjét. Nagyon sok tiszttel ismerkedtem meg az elmúlt négy hónap során. Tábornokokkal, tisz­tekkel, tiszthelyettesekkel és sorkatonákkal is. Egyér­telműen ki merem jelenteni azt, hogy az új magyar hadsereg felépítésének mindenképpen megvan a sze­mélyi állománya. Nem potenciálisan, hanem gyakorla­tilag. Kitűnő, pártsemlegesként gondolkodó, a nemzet érdekeit szolgáló, szolgálni akaró tisztekkel ismerked­tem meg. Még tábornok is volt közöttük, bocsánatot kérek a fél mondatért. (Derültség a teremben.) Tehát ez a tapasztalat a bizottság minden tagját nagy optimizmussal tölti el. Annál is inkább, mert a hadse­regben a 80-as évek közepe óta — tehát Oláh István egykor volt honvédelmi miniszterünk óta — bizonyos pozitív folyamatok indultak el, amelyek kedvező ten­denciák alapjául szolgálhatnak a jövőben, ha a hadse­reg átalakítása megfelelően zajlik. Tisztelt Országgyűlés! Túlléptem a 10 percet. Ezért elnézést kérek. Tiszte­lettel kérek még 1 percet az alelnök úrtól. 650-es számmal önök előtt van a határozatterve­zet. Ennek a 2. pontja a kormányzat politikai fele­lősségét állapítja meg, amely szerint a Kádár­korszak kormányai a Honvédelmi Minisztérium irá­nyításával és ellenőrzésével kapcsolatos kötelezett­ségüket nem teljesítették, ezért kormányzati felelős­ség terheli mindazokért a visszaélésekért és immorális állapotokért, amelyek a hadsereg egyes vezetőköreiben kialakultak. A 3. pontban konkrétan Kaszópuszta, illetve Czine­ge Lajos ügyei találhatók. Ezt ismét tisztelettel a fo­államügyész úr figyelmébe ajánlom. Ha a Parlament elfogadja a határozattervezetünket, akkor kötelezi a fő­államügyészt, illetve a további pontokban az Állami Számvevőszéket és a Minisztertanácsot. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm figyelmüket. Befejeztem előterjesztése­met. (Taps.) ELNÖK: Megkérdezem dr. Király Ferenc képviselő társamat, hogy kíván-e az interpellációval kapcsolatos jelentéshez megjegyzést fűzni. (Nem.) Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy ki kíván hozzászólni. Az előbb még láttam egy nevet, most már nem látom. Kárpáti Ferenc honvédelmi minisztert illeti a szó.

Next

/
Thumbnails
Contents