Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-82

6785 Az Országgyűlés 82. ülése, 1990. március 2-án, pénteken 6786 Kiderült a bizottság számára, hogy egy bizonyos pozíciós szint fölött — például állami szinten: miniszterhelyettesi szint fölött; MSZMP szinten: még alacsonyabb szint fölött — az erre hivatott hatóságok egyszerűen nem vizsgálhattak senkit, semmit, nem gyűjthettek semmilyen jellegű adatot. Egy bizonyos szint fölötti beosztásban egykor volt személyekről, arra igencsak hivatott intézményektől nem kaphatott a bizottság adatokat. Vagy csak nagyon keveset, amelyeket nem tudtunk hasznosítani. A bizottság úgy döntött, hogy a határozat-tervezetünkbe bele nem kerülhető, bele nem kerülő néhány javaslatot, amit a bizottság kidolgozott, szóban, az előterjesztésben mondom el. A bizottság felkéri a miniszterelnök urat, adjon utasítást a pénzügyminiszternek, hogy a Czinege-család tagjainak vagyoni helyzetét vizsgáltassa ki. A bizottság tisztelettel felkéri a miniszterelnök urat arra, adjon utasítást a pénzügyminiszternek, hogy az APEH az összes jelenlegi nyugállományú és aktív honvédtábornoktól szerezzen be vagyonnyilatkozatot. A bizottság nagy nyomatékkal hívja fel a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség vezetőit, hogy a sorkatonák magáncélú munkára történő igénybevételét akadályozzák meg és szüntessék meg. Egyben felhívjuk a katonai ügyészségeket, hogy ezekre az ügyekre nagyobb figyelmet fordítsanak. Itt tehát a hivatásos állomány lakásainak, üdülőinek építéséről van szó. Azt mondtam tisztelt Országgyűlés, hogy nem mondom el a jelentést részletesen, ennek nem is volna értelme. De két tényezőt szeretnék, tisztelettel, egy percben kiemelni. Az egyik a hadsereg egykori MSZMP pártirányítása. A másik pedig az 1968-as csehszlovákiai bevonulás. A kettő ugyanis szorosan összefügg. A honvédelmi vizsgáló bizottság már az első meghallgatások és a beérkező egyéb információk után szembetalálta magát azzal a kérdéssel, hogy — a népi mondást alkalmazva — ,,a fejétől bűzük a hal". Ez nemcsak a halakra, nemcsak a polgári társadalomra, hanem alkalomadtán a hadseregre is vonatkozik. Nevezetesen: egész pontosan a hadsereg egykori MSZMP pártirányítására. Ezzel kapcsolatos álláspontunkat a bizottsági jelentésből — két vagy három oldalban — önök ismerik. Csak annyit mondok: a bizottság egyértelmű álláspontja az, hogy a hadsereg pártirányítását mindenképpen meg kell szüntetni, illetve a jövőre nézve — s ez a bizottság álláspontja, s a sajátom is — az, hogy a hadseregnekpárt vagy pártok által történő irányítását semmiképpen sem szabad ismét bevezetni. Nem lehet ezt bevezetni abból a célból, hogy a hadsereg ne egyik vagy másik, jelenleg kormányon, vagy ellenzékben lévő párt, hanem a nemzet hadserege legyen. A második témakör az 1968-as csehszlovákiai bevonulás. Ezzel kapcsolatban a vonatkozó blokk utolsó mondatát olvasom fel. ,,A bizottság egyértelmű megállapítása szerint a bevonulásra a csehszlovák szuverenitás súlyos megsértésével nem magyar, hanem idegen érdekből került sor." Egyértelműen szovjet érdekekről van szó. A 68-as bevonulás úgy került a vizsgáló bizottság vizsgálatába, hogy tudniillik a pártirányítás egyik főpróbája volt a 68-as eseménysorozat. Tisztelt Országgyűlés! Még egy-két mondatot tisztelettel engedjenek meg. A bizottság tapasztalatairól szeretnék beszélni. Az egyik legfontosabb tapasztalatunk és tapasztalatom az, hogy amilyen a társadalom, olyan a hadsereg. És fordítva, amilyen a hadsereg, olyan a társadalom. Tehát egy nagyon fontos társadalmi jelenségcsoport hadseregbeli megvalósulásáról van szó. Ha a társadalomban politikai, morális és ebből következően korrupciós, hatalommal történő visszaélés és egyéb más problémák keletkeznek, akkor a hadsereg sem zárható el ezek elől. Szeretném elmondani a bizottságnak és különösképpen az én személyes meggyőződésemnek fontos, jövőre mutató tényezőjét. Nagyon sok tiszttel ismerkedtem meg az elmúlt négy hónap során. Tábornokokkal, tisztekkel, tiszthelyettesekkel és sorkatonákkal is. Egyértelműen ki merem jelenteni azt, hogy az új magyar hadsereg felépítésének mindenképpen megvan a személyi állománya. Nem potenciálisan, hanem gyakorlatilag. Kitűnő, pártsemlegesként gondolkodó, a nemzet érdekeit szolgáló, szolgálni akaró tisztekkel ismerkedtem meg. Még tábornok is volt közöttük, bocsánatot kérek a fél mondatért. (Derültség a teremben.) Tehát ez a tapasztalat a bizottság minden tagját nagy optimizmussal tölti el. Annál is inkább, mert a hadseregben a 80-as évek közepe óta — tehát Oláh István egykor volt honvédelmi miniszterünk óta — bizonyos pozitív folyamatok indultak el, amelyek kedvező tendenciák alapjául szolgálhatnak a jövőben, ha a hadsereg átalakítása megfelelően zajlik. Tisztelt Országgyűlés! Túlléptem a 10 percet. Ezért elnézést kérek. Tisztelettel kérek még 1 percet az alelnök úrtól. 650-es számmal önök előtt van a határozattervezet. Ennek a 2. pontja a kormányzat politikai felelősségét állapítja meg, amely szerint a Kádárkorszak kormányai a Honvédelmi Minisztérium irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos kötelezettségüket nem teljesítették, ezért kormányzati felelősség terheli mindazokért a visszaélésekért és immorális állapotokért, amelyek a hadsereg egyes vezetőköreiben kialakultak. A 3. pontban konkrétan Kaszópuszta, illetve Czinege Lajos ügyei találhatók. Ezt ismét tisztelettel a foállamügyész úr figyelmébe ajánlom. Ha a Parlament elfogadja a határozattervezetünket, akkor kötelezi a főállamügyészt, illetve a további pontokban az Állami Számvevőszéket és a Minisztertanácsot. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm figyelmüket. Befejeztem előterjesztésemet. (Taps.) ELNÖK: Megkérdezem dr. Király Ferenc képviselő társamat, hogy kíván-e az interpellációval kapcsolatos jelentéshez megjegyzést fűzni. (Nem.) Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy ki kíván hozzászólni. Az előbb még láttam egy nevet, most már nem látom. Kárpáti Ferenc honvédelmi minisztert illeti a szó.