Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-82

6783 Az Országgyűlés 82. ülése, 1990. március 2-án, pénteken 6784 Felhívom szíves figyelmüket arra, hogy ennek a jelentésnek 15. és 17. oldala között országgyűlési határozattervezet található. Ehelyett most új határozattervezet készült, amelyet 650. szám alatt kiosztottunk. Az októberi ülésszakon dr. Király Ferenc képviselőtársunk ugyanezen témában interpellált a honvédelmi miniszterhez. Az Országgyűlés a miniszter válaszát nem fogadta el. Az interpellációt vizsgálatra kiadtam a honvédelmi vizsgálóbizottságnak; a bizottság jelentését elkészítette, az 611. számon kiosztottuk. Tekintettel arra, hogy azonos kérdéskörről van szó, együtt tárgyaljuk meg a két jelentést. Átadom a szót dr. Raffay Ernőnek, a bizottság elnökének. DR. RAFFAY ERNŐ: Tisztelt Országgyűlés! Mint Alelnök Úr is mondta, a miniszterelnök úr által kezdeményezett és az Önök által létrehozott és megbízott honvédelmi vizsgálóbizottság — tekintettel elsősorban arra, hogy mandátumunk nemsokára lejár — befejezte a rendelkezésre álló információk összegezésével munkáját. Alapvető feladatunknak a könyv valóságtartalmának vizsgálatát, valamint a kormányzati felelősség meglétét, illetve ennek hiányának vizsgálatát kaptuk. A jelentést múlt hónap 19-én végső formába öntötte a bizottság; Önök körülbelül egy héttel ezelőtt megkapták; akiket tehát érdekelt, volt idejük elolvasni. 650. számmal pedig az új határozattervezetünk fekszik Önök előtt. Szeretném mindenekelőtt kiemelni azt, hogy a bizottságnak nem volt arra sem ideje, sem módja, sem szándéka, hogy Bokor ezredes könyvének minden állítását — több száz ilyen állítás van — részletesen vizsgálja. Csak a legfontosabbakat, természetesen. Most a jelentés 3—4. oldaláról emlékeztetésképpen felolvasom a bizottság egyhangú álláspontját arról, hogy a Bokor-könyvről mi a véleményünk: ,,A bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az állítások többsége megalapozott. Ugyanakkor a bizottság sajnálattal állapította meg, hogy a szerző a könyvében leírt bizonyos tényeket adatokkal nem tudta bizonyítani. A szerző nagyvonalúsággal bánt bizonyos tények időbeni elrendezésével, és ezeknek a valós tényeknek más idősorrendbe állításával esetleg más következtetésekre juthatott és juttathatta az olvasót. A könyvben nem egyszer találkozott a bizottság a honvédségnél széltében-hosszában elterjedt adomákkal, az idők során kissé torzult történetekkel." Kicsit lejjebb így folytatja a jelentés: ,,A könyv legfőbb érdeme, hogy egy jelenségcsoportra irányította a figyelmet. Czinege Lajos volt honvédelmi miniszter tevékenységén keresztül" — és innen kiemelt fontosságú; alá is van húzva a szövegben —,,. . .a hadsereg és a pártállam kapcsolatára, a vezetés mechanizmusára és az ebből következő felületes jelenségeken túlmutató, sokkal mélyebb anomáliákra." — tudniillik, hogy a könyv ezekre ráirányította a figyelmet. A jelentés egészét nem kívánom ismertetni; Önök, országgyűlési képviselők ismerhetik. Azt viszont elmondom, hogy az ebédszünet első felében a Gobelinteremben sajtótájékoztatót tartunk, a sajtó képviselőinek a jelentést ott fogjuk részletesen elmondani. Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi vizsgálóbizottságra vonatkozó jogszabályok a magyar jogrendszerben szinte teljesen kidolgozatlanok. E bizottság egyik nagyon fontos tapasztalata arra vonatkozik, és azt javasoljuk, hogy ezt a jogi szabályozását a leendő vizsgálóbizottságok működése, jó működése céljából a közeljövőben meg kell tenni. Elmondom, hogy az elmúlt hétvégén Bécsből kerestek, és az osztrák parlament meghívta személy szerint néhányunkat a honvédelmi vizsgálóbizottságból — ezt a meghívásunkat majd átadjuk a következő Parlamentnek —, hogy egy két-három fős parlamenti delegáció utazzon Bécsbe, s ennek a delegációnak az osztrák parlament vizsgálóbizottságainak vezetői jogi és gyakorlati tapasztalataikat szívesen átadnák. Tisztelt Országgyűlés! A bizottság információszerzése alapvetően három nagy forrásból táplálkozott. Mindenekelőtt a nyilvánosan zajló meghallgatásokból — politikusok és katonák —, másodszor dokumentumokat és jelentéseket kértünk különböző intézményektől, testületektől. Ezen kívül nagyon sok levelet, bejelentést, feljegyzést kaptunk az egész ország területéről, elsősorban hivatásos katonáktól és polgári alkalmazottaktól. A dokumentumok cím szerinti jegyzéke jelentésünk utolsó részében, a mellékletben olvasható. Tehát cím szerinti felsorolásról van szó, a teljes anyag a Parlament egyik páncélszekrényében fekszik, néhány ezer oldal. A zöme titkos, egy jó része pedig szigorúan titkos. Annyit mondok el ezekről, hogy a bizottság a honvédelmi minisztertől és a legfôbb ügyésztől jelentést kért a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő szolgálati lakások kiutalásával, elosztásával, egymás közti cseréjével, felújításával, lakásberendezési tárgyai beszerzésével kapcsolatos speciális honvédelmi rendelkezésekről. Ezek ugyanis a polgári rendelkezésekkel nem azonosak. Tájékoztatást kapott a bizottság a hivatásos állományban lévő katonák által elkövetett korrupciós jellegű bűncselekmények számszerű alakulásáról, illetve az alkalmazott felelősségre vonásokról. Jelentést kért és kapott a bizottság arról, hogy milyen létszámban, hány éves szolgálat után váltottak le katonákat italozás, szakmai alkalmatlanság miatt, morális okokból, továbbá a szolgálati viszonnyal összefüggésben elkövetett bűncselekmények miatt. A bizottság a Pénzügyminisztériumtól és az Állami Számvevőszéktől beszerezte és értékelte azokat a vizsgálati anyagokat, amelyek a Honvédelmi Minisztérium költségvetésének célirányos, rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzésére vonatkoztak. Tisztelt Országgyűlés! Fontos tapasztalatként itt kell elmondanom azt, amit a bizottság valamelyik tagja úgy fogalmazott, hogy az elmúlt évtizedekben Magyarországon kialakult az úgynevezett „érinthetetlenek" csoportja. Mit jelent ez? Mint a bizottság elnöke, mindenkit megkerestem ebben az országban, legyen az katona, civil vagy rendőr, akitől adatokat kaptunk, vagy kaphattunk volna.