Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-81
6763 Az Országgyűlés 81. ülése, 1990. március 1-én, csütörtökön 6764 Nekünk egy lehetőségünk volna, és én itt javaslom, hogy hozzuk előre az Alkotmánybíróság határozatát, kérjük meg korábbra. (Közbeszólások: Nem lehet.) Én tudom. Elnézést, én mindenkit végighallgatok türelmesen. Kérésünk lehet az, hogy még a 14-i következő ülés előtt megismerjük ezt a következtetést. Amennyiben mi közösen a Kormánnyal decemberben helytelenül jártunk el, akkor ez a mostani felvetésünk, amit Tallóssy úrral együttesen tettünk, jogos volt. De semmiképpen nem szeretném azt a bélyeget viselni, hogy okkal-oktatlanul kormánybuktatásban vettünk részt. Annak van igaza, aki azt mondja, hogy borzasztó kellemetlen volna ebben a mostani feszült helyzetben még a kormányválsággal is megküzdeni. Kérem, hogy ezt mérlegeljük. Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim! Azt javaslom, hogy zárjuk le a vitát. Én a magam részéről egyetértek Hámori Csabának azzal a javaslatával, hogy a pártfrakciók, politikai csoportok beszéljék meg ezt a kérdést. Azt gondolom, hogy a kérdésnek a fajsúlya megérdemli, hogy ezt az időt ráfordítsuk és a következő beosztásban: az MSZP-csoport a kongresszusi teremben, a független képviselők a főemelet 64-ben, a semlegesek a főemelet 37—38-ban, a néppárti frakciók a félemelet 66-osban, az SZDSZ-esek a földszint 6-osban, az MDFesek pedig a delegációs teremben. Hagytam-e ki valamelyik csoportot? (Derültség.) Elnézést kérek, nem tudok rögtönözni, mert a munkatársaim nem adták ide. Az én dolgozószobámba bemehettek. Képviselőtársaim! Most 15 óm 34 perc van, 16 ómkor folytathatjuk? (Igen.) 16 órakor folytatjuk. Elnézést kérek, van egy hozzászóló, Berdár Béla. DR. BERDÁR BÉLA: A következő problémánk van. A délutáni kis szünetben lett volna bizottsági ülésünk. ELNÖK: Azt most felejtsük el. Ma már nem lesz. Most menjenek a frakciók. Majd meglátjuk, hogy mi lesz még ma. (Szünet: 15.36 órától 1638 óráig — Elnök: dr. Fodor István.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Úgy látom, hogy mindegyik csoport visszaérkezett. Folytatjuk munkánkat. Tallóssy Frigyes kért szót. DR. TALLÓSSY FRIGYES: Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselőtársak! Ugy tűnik, hogy Morvay László és Tallóssy Frigyes itt egy rendkívül kemény és az Országgyűlés komoly lelkiismereti döntés elé állító kérdést tett fel. Az elmúlt percekben, fél órában a különféle politikai csoportok alapossággal tárgyalták a kamatadó ügyét. Képviselőtársaimtól nagyon határozott nyomás érkezett felém, és kérték: vonjam vissza a benyújtott javaslatot; ezzel a kabinetkérdés megoldódik. Igen tisztelt Képviselőtársak! Morvay LászlóVal való tárgyalás után bejelentem, hogy az Önök lelkiismereti választását ne állítsuk borotvaélre, az indítványunkat visszavonjuk. De kérek Önöktől valamit: a képviselői megbízatásomról ezennel lemondok, és kérem, hogy az Országgyűlés vegye tudomásul. Köszönöm. (Elszórt taps.) ELNÖK: Morvay László kér szót? Igen. MORVAY LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Én szeretnék másképp fogalmazni. Az ország stabilitása mindennél fontosabb, és ez, azt hiszem, mindannyiunk közös érdeke. Ezért eleget téve a „Semleges Csoport" ajánlásának és a vita során kialakult saját belső álláspontomnak, szíves figyelmükbe és támogatásukra ajánlom a tárgysorozat 11b) pont alatti Bozsó Lajosné—Horváth János és Gázsity Milutinné-féle javaslatot. A 11a) pont alatti képviselői javaslatot a magam részéről visszavonom. Köszönöm figyelmüket. (Közbeszólások: Helyes!) (Taps.) ELNÖK: Sápi Ferenc kíván szólni? Nem. Tisztelt Országgyűlés! Házszabályaink szerint az előterjesztőnek a vita befejezéséig bármikor módjában áll indítványát visszavonni. Az előterjesztők ezt megtették, tehát nincs miről határozatot hoznunk, illetve a napirendi pont b) pontja felett határoznunk kell. Bozsó Lajosné és még két képviselő: Horváth János és Gázsity Milutinné azonos tartalmú indítvánnyal éltek, efelett határoznunk kell. Kérdezem Bozsó Lajosnét, kíván-e szóbeli kiegészítést tenni. Őt illeti a szó. BOZSÓ LAJOSNÉ: Tisztelt Országgyűlés! A semleges csoport megbeszélésen néhány képviselőtársam jelezte, hogy nem egészen vannak tisztában az önálló indítvány tartalmával, ezért a vitát tovább nem bonyolítva engedjék meg, hogy az indítványomat felolvassam önöknek, hogy mindenki tisztában legyen azzal, hogy mi várható ennek elfogadása után. A kamatadó- és lakbéremelésről alkotott törvény meglehetősen nagy felháborodást okozott a lakosság körében. December óta telefonon és személyesen is megkerestek a választópolgárok. Aláírásokat gyűjtöttek, tiltakozásokat a két törvény ellen, és az ellen, hogy a végrehajtási utasításban az egy főre jutó nettó jövedelem kiszámításához figyelembe kell venni a családi pótlékot, árvaellátást, szociális támogatást, kapott tartásdíj összegét, gyermekgondozási segély összegét. Tiltakozásukkal teljesen egyetértek. A naponta emelkedő infláció már a szegénységbe sodorja azokat a családokat is, amelyekre az államnak a legnagyobb szüksége van, és lesz a jövőben is. Oly nagy teher ez már, hogy a lakosság tűrőképessége itt is elfogyott. Az elmúlt két hónap alatt összegyűlt tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy nem kell sokat várni ahhoz, hogy a lakosság az utcára vonuljon. Önálló indítványom lényege, hogy az egy főre jutó nettó jövedelem kiszámításánál ne vegyük figyelembe a kapott családi pótlékot, árvaellátást, szociális támogatást, kapott tartásdíj összegét, gyermekgondozási se-