Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-81

6747 Az Országgyűlés 81. ülése, 1990. március 1-én, csütörtökön 6748 sen Bozsó Lajosné és Horváth János képviselőtársam indítványa mellett szól — miszerint a létminimum számításánál olyan elemeket kíván összevonni, amely sok ezer család fizetőképtelenségét idézi elő. Magam is úgy érzem, hogy a törvény megvitatásánál e jelentős, mások által nem alapvető, kis kérdésnek nevezett tény manipulálta talán a Parlament döntését. Én hiszem, hogy ennek a Parlamentnek van tartása az utolsó percig és figyelme a részletekre is kiterjed. Úgy érzem, nekem az a kötelességem, amit teljesíteni kívánok. Kérem, támogassuk az önálló indítványokat, élve mérlegelési jogunkkal és kötelességünkkel annak érdekében, hogy ne szülessen olyan törvény vagy értelmezés, amely a leginkább rászorult rétegeknek adott szociális jellegű támogatást a másik csatornán semlegesíti! Tisztelt Parlament! Képviselőtársaim! Mégis mondom: tulajdonképpen két döntést kell nekünk itt végrehajtani. Vagy elutasítjuk a kamattörvényt, vagy pedig a másik oldalon Bozsó Lajosné és Horváth János képviselőtársunknak a javaslatait támogassuk. Azt mondom a mi kezünkben van a döntés felelőssége. Kérem, hogy mindenki a legjobb belátása szerint döntsön. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK: Pechtel Gyulának adom meg a szót. (Nincs a teremben) Tóth Istvánné a következő hozzászóló. TÓTH ISTVÁNNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszer Úr! Szeretném kérdezni, hogy ha az önálló indítványt fogadná el a Parlament, mi lenne a sorsa a szociálpolitikai kedvezményeknek — a két gyerek után 200 ezer, három gyerek után 600 ezer forintnak, valamint ha Önök emlékeznek — bizonyára jól emlékeznek rá, — a vissza nem térítendő egyszeri 150 ezer forintos támogatásnak amit decemberben fogadtunk el? Köszönöm szépen. ELNÖK: Varga Lajosnak adom meg a szót. VARGA LAJOS: Tisztelt Parlament! Nekem egy ügyrendi javaslatom lenne. Annak idején, amikor a költségvetés keretében vitáztunk erről a témáról, akkor is mindenki előtt tiszta volt, hogy kény szerdöntést hoztunk. Ezért azt javaslom, hogy a kormány a mai nap hátralévő részében, holnap reggel 9 óráig bezárólag kérdezze meg, nyilatkoztassa azt a 12 pártot, akik közül valószínűleg a következő Kormány fog alakulni, hogy elfogadják azt a döntésünket, miszerint őnekik kell majd a terhét ennek a döntésnek továbbvinni! Köszönöm szépen. (Élénk tiltakozás a teremben.) ELNÖK: Horváth János Fejér megyei képviselőtársunk következik. HORVÁTH JÁNOS: Tisztelt Parlament! Azt mondhatnám, hogy elégedett embernek kell lennem mivel a Kormány elfogadta a módosított indítványunkat, amit —Bozsónéval benyújtottunk. De a jelenlegi vita is mutatja, és a jelenlegi vitát magamban megéltem, hogy valójában mit is nyújtsak be? Azt, amit Tallóssy és Morvay képviselőtársam, vagy pedig csak egy módosító javaslatot? Az ember sokat gondolkodik; sok emberrel találkoztam én is. Ez késztetett arra végül is, hogy a módosító javaslatot benyújtsam. De most az itteni hangulat engem is arra késztet, hogy a két beterjesztő módosító javaslatát támogassam, és megkérjem Önöket is, hogy ezt támogassák. Biztos, hogy a Kormánynak ezzel nagy gondot okozunk, de gondolom, hogy kellőképpen még átgondolva a dolgokat, valami megoldást tudunk még találni. Egy dolgot szeretnék még felemlíteni. Azok a személyek, akik érintettek a kamatadónál és a lakbéreknél, lényegében szelektálva vannak. A nagycsaládosok — amelyben én is érintett vagyok — eleve kiesnek ebből a körből. Viszont vannak olyan magas jövedelműek, akik ezt a pénzt tudnák fizetni. Tehát lehet, hogy egy olyan variációt is össze tudnánk állítani, amelyben ezeket a rétegeket azért nem vennénk ki a fizetés kötelezettsége alól. Még egy dolgot szeretnék felemlíteni. Elhangzott a különböző pártoknak az engedetlenségre való felhívása, és elhangzott itt a Magyarországi Szociáldemokrata Párt neve is, amelynek én is tagja vagyok. A magyarországi Szociáldemokrata Párt nem az engedetlenségre hív fel, hanem aláírást kezdett gyűjteni, s ezt be is fogja a Parlamentnek nyújtani. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK: Tornai Endre képviselőtársunk következik. TORNAI ENDRE: Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Bizonyára mindannyian emlékszünk arra, hogy decemberben, mikor a törvényjavaslatot tárgyaltuk, egyértelműen elmondtam a véleményemet, hogy ezzel a törvényjavaslattal nem értek egyet és nem szavazom meg. Ugyanis úgy fogalmaztam, hogy a lelkiismeretem nem engedi meg, hogy ezt a törvényjavaslatot megszavazzam. Nem akarom megismételni, hogy miért. Elmondtam, hogy azok a fiatalok és középosztályúak, akik az állam válláról levették a gondot, saját lakásukat megépítették, a kis forintjaik mellé, amit megtakarítottak, kölcsönt vettek föl; most azokat súlytjuk, akik családi fészküket megépítették?! Én megkönnyíteném a miniszter úr helyzetét. Ugyanis akkor elmondtam, hogy ott keressük a pénzt, ahol van. Javasoltam és ismételten javasolom, hogy a tartós használatba adott földeknek az árkülönbözetét fizettessük be, s ez már részben kompenzálja az itt kiesett pénzeket. A másik javaslatom volt, hogy a lakásleépítési díjakat szüntessük meg, és így megint megta-