Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-81

6745 Az Országgyűlés 81. ülése, 1990. március 1-én, csütörtökön 6746 het ki, felére csökkentve a költségvetési hiányt, amelyet 1990-re a Parlament elfogadott. Én tehát mindezek figyelembevételével kérdezem a képviselő urakat, hogy vajon az állami lakások eladása és netán egy ilyen bevétel a valóságos forgalmi érték megfizettetésére kötelezéssel, ez a kamatadó feloldható-e az ő olvasatukban. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Lestárné dr. \krga Mária. LESTÁRNÉ DR. VARGA MÁRIA: Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid leszek. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy előttünk áll a 656-os számú önálló indítvány, Sztrapák Ferenc indítványa, amely hasonlóan súlyos feszültségekkel terhelt, illetve azokat tükröző. Itt úgy-e arról van szó, hogy javasolja három bizottság támogatásával a nyugdíjak, a GYES, a GYED és a családi pótlék emelését. Csak utalni szeretnék rá, hogy olyan rétegeket érintő kérdésről van szó, olyan nyugdíjasokról, akik egy hosszú, dolgos élet végén megélhetési gondokkal küszködnek, és olyan gyerekekről, akiket a szüleik nem tudnak befizetni a napközibe és ezért az egészséges táplálkozás feltételei messze nem adottak számukra. Én úgy vélem, hogy ez a két indítvány szorosan összefügg annyiban, amennyiben ez utóbbi, már mint a nyugdíj és családi pótlék-emelés, éppen annak szociális tartalma miatt, részben a költségvetést érintő döntést igényel. Mindenképpen nagyon nehéz döntés lesz, ez biztos, csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy talán korrektebb lenne ezt a két témakört összekapcsolva tárgyalni. Köszönöm. ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Sebők Ferenc. SEBŐK JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Úgy érzem, hogy a vita egyre hevesebb lesz és ebben a heves vitában én sem tudom megállni, hogy ne mondjam el a véleményem. Ezzel kapcsolatban, amikor az alaptörvényt meghoztuk, én a magam részéről azt szerettem volna javasolni akkor a pénzügyi kormányzatnak és a Tervhivatalnak, hogy Mátyás király módjára vegyenek álruhát és menjenek ki úgymond a nép közé és érzékeljék a véleményt, érzékeljék azt a hatást, amit ez az alaptörvény váltott ki. Ez a hatás azóta sem csökkent, sőt fokozódott, és annyira erős, hogy igenis ennek a Parlamentnek itt és most foglalkozni kell vele és valamilyen normális, lehetőleg segítő megoldást kell találni. Én szerény történelmi ismereteim alapján mondhatom, hogy az emberiség többezeréves történetében még olyat nem hallottam, hogy megadóztatnak hitelt, kölcsönt. Arról már hallottam, hogy jövedelmet, vagy vagyont adóztatnak meg és általában, mint ahogy azt Tallóssy képviselő kollégám mondta, az emberek duzzogva is, de elfogadják. Nem értem azt, vagy feltenném a kérdést, hogy milyen társadalom az, ahol azokat az embereket akarjuk büntetni, akik saját kezdeményezésükre, saját erejükből, saját ügyeiket és egyéb más minden lehetőségüket felrúgva, családiház építésbe fogtak. Hát sokkal kényelmesebb odaállni az Államhoz, Állam úrhoz és azt mondani, hogy én kérek egy lakást, adjatok nekem, mert nekem is lakni kell valahol, mint embernek. Úgy gondolom, hogy ez a mostani intézkedésünk sokkal keményebben és sokkal jobban súlytotta az építkezőket hiteladó formájában, hiszen a lakbéremelések első előterjesztésében, azt hiszem minden képviselő kollégám nagyon jól emlékezik arra, hogy először száz, majd később 50 százalékos lakbéremelésről volt szó, és ez visszaállt 35 százalékra. Ugyanakkor a 100 százalékos kamatadó pedig maradt, tehát én úgy érzékelem, hogy sokkal keményebb büntetés érte azokat az embereket, akik saját erejükből építkezni akartak, fejlődni akartak, többet akartak. A másik lényeges dolog, amire szeretném felhívni a tisztelt jelenlévők figyelmét az, hogy ebben az országban igen-igen fordul a politikai hangulat, meg merem kockáztatni azt a kijelentésemet, hogy lincselésre érett hangulat van sok helyen, mint ahogy ennek példáját az elmúlt hetekben egy alkalommal sajnos meg is éreztük. Én úgy gondolom, hogy ezek után az emberek, a lakosság nyugalma megér 8 milliárd forintot, és a pénzügyi kormányzat találja meg annak a lehetőségét, hogy ezt a 8 milliárd forintot más helyen hogy lehet behozni. Én úgy gondolom, hogy van még hol takarékoskodni is, vannak olyan intézkedések, amelyeknek az azonnali megtétele esetleg pénzt hozna az államkasszába. Kérem, hogy mérjék fel ezeket és a lakosság, illetve az érintettek érdekében én azt kérem a tisztelt jelenlévőktől, képviselőtársaimtól, hogy Tallóssy Frigyes képviselőtársam indítványát fogadják el. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: A következő hozzászóló Pál József képviselőtársunk. PÁL JÓZSEF: Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselőtársaim! Fucsa helyzetben vagyok, mert kétféle álláspontot kellene, hogy képviseljek. Felszólalásra nemcsak az késztetett, hogy támogassam Tallóssy Frigyes és Morvay László képviselőtársam önálló indítványát. Azokkal teljes mértékben egyetértek, majd indokolom azt is, hogy miért. Azért is szólók, mert tanúja vagyok Győr-Sopron megyében annak az akciónak, amely az állampolgárok elkeseredését fejezi ki. A Szakszervezetek Megyei Koordinációs Tanácsa felkért, hogy tárjam a Parlament elé azt a kiszélesedett és 15 ezer aláírással megerősített követelést, ami a területi érdekvédelem kifejezését igényli. A folyamat elindítója a megyei építőipari vállalat kollektívája, amit a Győr városi szakszervezeti bizottság felkarolt, és nyílt levélben közölte észrevételeit az Országgyűlés elnökével. Ebben a tiltakozásban egyértelműen a kamatadó megszüntetését követelik. S mivel tudjuk, hogy ebben a Parlamentben nehezen tudtunk megváltoztatni törvényeket, ezért a levél a továbbiakban így folytatódik: a levél tartama többek között felemelte szavát a kamattörvény végrehajtási formái ellen — ez már természete-