Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-81

6727 Az Országgyűlés 81. ülése, 1990. március 1-én, csütörtökön 6728 dött, szélesedett a honvédelmi bizottság tevékenységi köre is. Ebből kiindulva javasoljuk, ajánljuk az új Parlamentnek, hogy a jövőben Biztonsági és Védelmi Bizottság néven működtesse a Parlament Honvédelmi Bizottságát. Az elnevezés utal a Parlament és a bizottság megváltozott feladat- és hatáskörére, az ellenőrző szerepkör erősítésének szükségességére, a honvédelem, a közbiztonság, a határőrség vagy éppen a titkosszolgálati eszközök alkalmazása területén. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Kedves Képviselőtársaim! Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslathoz módosító indítvány nem érkezett, ezért javaslom, hogy az általános és részletes vitát együtt folytassuk le. A vitát megnyitom. Először Pásztóhy András képviselőtársunknak adom meg a szót. PÁSZTÓHY ANDRÁS (Somogy megye 4. vk.): Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A honvédelmi törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot támogatom, hiszen az összhangban van az új alkotmányunkkal, figyelembe veszi a felgyorsult társadalmi változásokat és egyben jól tükrözi az európai folyamatokat is. Az ülésszakot megelőzően több katonai egység személyi állományával, köztük hivatásos tisztekkel is találkoztam; kikértem véleményüket a törvénytervezetről, de nem titkolt szándékom volt az is, hogy megtudjam, vajon hogy élik meg ők hazánk gyorsléptű változásait. A törvény módosításával alapjaiban is egyetértettek, ők is támogatják a katonai tömbök egyidejű felszámolását; helyeslik, hogy hazánknak kisebb létszámú, korszerűbb, szellemében friss véderőre van szüksége. Ám megragadták az alkalmat, hogy az egyetértés mellett aggályaikat is kifejezzék; ezekből néhányat kiragadnék. Például többször fölvetették, megkérdezték: ki ellen kell védeni hazánkat? Milyen eszközrendszerrel kell azt megvalósítani, illetve az eszközöket ki fogja pótolni, biztosítani? Szükség lesz-e többdiplomás, fiatal tisztiállományra? E kérdésekből is kitűnik, hogy a hadseregnél is igen sok bizonytalanság tapasztalható a jövőt illetően. Ugy gondolom, ez esetben sem kerülhető el — hasonlóképpen az oktatási törvény módosításával kapcsolatos vitához — egy, a felmerülő kérdésekre is választ adó, az új honvédelmi doktrínának is megfelelő honvédelmi törvény megalkotása, melynek többek között tisztáznia kell az új helyzetnek megfelelően a személyi állomány jogait és kötelességeit is. A Magyar Honvédség problémáival együtt is történelmi feladatának mindig eleget tett. Tevékenységének meghatározója és alapmotívuma — nehéz történelmi időszakokban is — a haza iránti kötelezettség volt. Kár lenne, ha a jól felkészült, tapasztalataim szerint zömében demokratikusan gondolkodó, sok esetben többdiplomás, többségében fiatal szakemberek a kilátástalanság miatt elhagynák a pályát. Úgy látom — és ebben a Szocialista Párt véleménye is megegyezik —, hogy nélkülük a demokratikus magyar honvédség nem tud megfelelni a követelményeknek. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: A következő hozzászóló Tamás Gáspár Miklós képviselőtársunk. (Zajongás a teremben.) TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS: Bocsánat, elállokhozzászólásomtól! (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki hozzászólni a törvényjavaslat vitájában? Úgy látom, több hozzászólási szándék nincs. A vitát lezárom. Kérdezem a miniszter urat, kíván-e reflektálni a Pásztóhy András által elmondottakra? Tessék. KÁRPÁTI FERENC honvédelmi miniszter: Pásztóhy András képviselőtársunk több olyan kérdést érintett, amely napjainkban valóban élénken foglalkoztatja a hadsereg tisztiállományát, tisztikarát. Szeretném elmondani az Országgyűlésnek, hogy a magyar hadsereg tisztikarának jelenleg az átlagéletkora igen örvendetes, 35 év. Persze vannak néhányan, mint jómagam is — de nem sokan —, akik most még egy kicsit ezt lerontják. (Derültség.) Többsége, főleg a csapatoknál, egészen fiatal korú tiszt. Olyanok, akik magas, felsőfokú végzettséggel rendelkeznek és feladataikat kitűnően, jól értik. Meg kell mondanom, hogy a legnagyobb hiány a csapatoknál van. Való igaz, hogy hosszú évekig nem tudtuk biztosítani az alegységeknél, a szakasz, század, bizonyos tekintetben a zászlóaljaknál a megfelelő felkészültségű tiszteket. Hibás dolognak tartom, amit sok évvel ezelőtt bevezettek a hadseregben, hogy a katonák közvetlen kiképzésével és nevelésével nap mint nap foglalkozó szakaszparancsnokok többségét tiszthelyettesi beosztásba minősítették. Ez is az oka többek között, hogy ilyen nagyarányú hiány keletkezett a csapatoknál. Ennek érdekében jó néhány évvel ezelőtt kényszerültünk a négyéves katonai főiskola időtartamát három évre csökkenteni, hogy meggyorsítsuk ennek a hiánynak a megszüntetését. Minden bizonnyal most lehetőség lesz visszatérni egy hároméves időszakra; ezt jól át kell gondolni. Pásztóhy András felvetésére tehát azt tudom mondani, hogy a fiatal tisztek jövője tekintetében nincsenek olyan egzisztenciális problémák, amelyek nem megoldhatóak a mi hadseregünkben. Igaz, igen jelentős, mint ismeretes 35 százalékos csökkentését hajtjuk most végre a hadseregnek 1992-ig. Ez jelentős. Pontos terveink vannak azonban a tisztek elhelyezésére, beosztására. Van néhány terület, ahol ténylegesen probléma van, főleg bizonyos speciális képzettségű tiszteknél, ilyenek például repülőgépvezető pilótáink. Ahogy csökkentjük a repülőgépek számát, magától értetődik, kevesebb pilótára is van