Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-80

6675 Az Országgyűlés 80. ülése, 1990. február 28-án, szerdán 6676 Bank bármilyen eszközrendszert refinanszírozáson keresztül, ha a kereskedelmi bankok nem érvényesítik a népgazdasági prioritásokat. Ha a meglévő vállalati szektor átalakításához nem teszik oda az eszközöket, hanem onnan kivonulnak, és új, egyéb vállalkozásokat — ingatlan-üzlettől kezdve mindenfélét — finanszíroznak, akkor az a forrás, ami van, nem lesz elég a feladatok megoldására. Ezzel együtt a magas kamatnak a fő célja az, hogy a megtakarításokat ösztönözzük. Erre rendkívül nagy szükség van, és ebben egy új, jó irányú folyamat indult el. Az, amit Fekete úr felvetett, hogy hogyan lehet a forint-leértékelés miatti veszteséget államadósságként föltüntetni: ennek egyetlenegy oka van, az, hogy a Nemzeti Bank 1750 milliárd forintos mérlegfőösszeg mellett tízmilliárd tőkével és 11 milliárd tartaléktőkével rendelkezik. A jegybank-törvényen belül mi ezt a helyzetet is meg kívánjuk oldani, tőkésíteni kell a jegybankot: ebben az esetben a leértékelés miatti tartozásnövekedés a költségvetést nem terhelné. Ugyanakkor a tájékoztatóból is kiderül, hogy ezt az államadósságot és az ebben való mozgást nem tekintjük a monetáris politika tervezésének tárgyaként és eszközeként. Ha tehát itt változik valami, attól még a lakossági, vállalati, külföldi monetáris területen nem következik be változás. Ami az adósság-szolgálatot illeti, én csak meg szeretném köszönni azt a támogatást, ami a két felszólalásban elhangzott. Nekünk szent meggyőződésünk, de ez az ország közvéleményével is találkozik, hogy sem olyan bolsevik módszerekkel, ami a cári adósságok megtagadása, nem lehet eredményt elérni, sem azzal, hogy Európához akarunk csatlakozni fekete-afrikai módszerekkel. Abban az esetben számíthatunk, és nagyon nagymértékben számíthatunk a nemzetközi támogatásra, ha mi deklaráljuk, hogy ezért Magyarország is tenni akar, és megteszi, ami tőle telhető. Csak jellemzésül azt szeretném megemlíteni, hogy ma délelőtt állapodtunk meg 200 millió márkás kötvénykibocsátásról, múlt héten egy osztrák kötvényt csináltunk, tehát miközben rendkívül negatív híreket kapnak az országból a bankok, ennek ellenére bizakodnak abban, hogy — mint ahogy eddig, a jövőben is — a józanság lesz a magyar gazdaságpolitikának a fő vezérelve. Köszönöm szépen. (Gyér taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Döntenünk kell a beszámoló sorsa felől. Meg kell kérdeznem azt, hogy tudomásul veszi-e az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Banknak a pénzügyi helyzetről szóló beszámolóját. Kérem, a táblát szíveskedjenek beállítani. Kérem, most szavazzunk erről! (194 igen, 12 nem, 45 tartózkodó szavazat.) Munkánkat 16 órakor folytatjuk. (Szünet: 15.36-16.07.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Úgy gondolom, hogy ma még négy bizottsági jelentést tudunk megtárgyalni; a társadalmi szervezetek devizaellátáról szóló jelentést a terv- és költségvetési bizottság részéről; ugyan ki van osztva képviselőtársaimnak a honvédelmi vizsgálóbizottság jelentése, de tekintettel arra, hogy Kárpáti Ferenc miniszter ma nem tartózkodik itthon, javasolom, hogy ezt hagyjuk holnapra; nem készült el még jelentésével a Belügyminisztérium, a titkosszolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság, illetve most tartották utolsó ülésüket, a jelentés most készül, tehát az ülésszak folyamán tárgyalható lesz ; de tárgyalni tudjuk az állami vezetők vagyonnyilatkozatát vizsgáló bizottság jelentését, a társadalmi szervezetek állami támogatását megállapító bizottság jelentését, továbbá az Állami Számvevőszék jelentését az MSZP vagyonáról. És ha ennek a még jelentésnek a megtárgyalása után még nem lesz túl késő, akkor a korábban el nem fogadott interpellációkra adott bizottsági jelentésekről hozunk határozatot, ami rövid időt vesz igénybe. Tehát először a pártok, társadalmi szervezetek és egyesületek 1990. évi devizaellátásáról szóló országgyűlési határozattervezetet tárgyaljuk, amelyről szóló bizottsági jelentés a 619-es számot viseli és a jelentést a terv- és költségvetési bizottság állította össze. Kérdezem a bizottság elnökét, hogy kíván-e szóbeli kiegészítést tenni a jelentéshez? (Nem.) Nem. Kérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki hozzászólni a jelentéshez? (Nincs jelentkezd) Úgy látom, hozzászólási szándék nincs. Megkérdezem tehát az Országgyűlést, hogy a 619-es számú jelentésben foglalt országgyűlési határozattervezetet a pártok, társadalmi szervezetek és egyesületek devizaellátásáról elfogadja-e? Kérem, szavazzunk erről! (Megtörténik.) (Igen: 120, nem: 43, tartózkodott: 53.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés az előterjesztést elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! A legutóbbi ülésszakunkon bizottságot hoztunk létre a vezetők vagyonnyilatkozatának elbírálására. Gondolom, hogy a bizottság éremi munkát még nem tudott végezni, mégis, lévén, hogy utolsó alkalom beszámoljon arról, hogy mit végzett, illetve az el nem végzett feladatokkal mi a teendő, javaslom, hallgassuk meg erről Eke Károlyt, a bizottság elnökét. Őt illeti a szó. DR. EKE KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! A vagyonnyilatkozatok, most is ebben a pillanatban tettek ide elém egy csapatot. Háromszáznál jóval több érkezett be a négyszázból, s szinte minden nap jönnek ezek a nyilatkozatok. Tisztelettel jelentjük az Országgyűlésnek, hogy azok, akiket köteleztek a vagyonnyilatkozatok megtételére, ezeket a kötelezettségeiket teljesítették, a nyilatkozatokat beküldték. Mégis némi zavar keletkezett a vagyonelszámoltatással kapcsolatban. Ez annak tudható be, hogy a közvélemény rendkívüli módon érdeklődik ez iránt a téma iránt; szinte mindenkit izgat, hogy mi lesz, hogy lesz. Azokat, akik vagyonnyilatkozatot tettek, azért izgatja, hogy vajon mit tesznek velünk; azokat pedig, akik csak figyelői ezeknek a vagyonnyilatkozatoknak, az izgatja, hogy vajon ténylegesen képesek lesznek-e ennek a bizottságnak a tagjai ezt a munkát elvégezni; képesek