Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-80

6637 Az Országgyűlés 80. ülése, 1990. február 28-án, szerdán 6638 Igen: 267, nem: 4, tartózkodás: 26) A javaslat megkapta az elfogadáshoz szükséges igen szavazatokat, tehát az Országgyűlés ezt a módosító javaslatot elfogadta. Ha jól értelmezem, akkor a következő második és harmadik jelentési pontról nem kell dönteni. A jelentés 4. pontja szerint Boros László képviselőtársunk javasolja a törvényjavaslat 22. és 23. §-ának elhagyását. Ez a két új rendelkezés egyedi megoldásként lehetővé tenné, hogy a negyedik évfolyamot elvégzettek számára a gimnáziumban alapfokú nevelés, oktatás is folyhat. Képviselőtársam ezzel nem ért egyet, mivel véleménye szerint ez az alap- és középfokú oktatás szerkezetét, struktúráját alapvetően módosítaná. Boros László módosító javaslatával a miniszter nem ért egyet, és azt a bizottság sem támogatja. Megkérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e a képviselői módosító javaslatot? Kérem szavazzunk erről. (Megtörténik. Igen: 2, nem:216, tartózkodás: 53). Az Országgyűlés a módosító javaslatot nem fogadta el. A jelentés 5. pontja dr. Horn Péter módosító javaslatát tartalmazza, amely egy új 42. §-t iktatna a törvényjavaslatba. Ez az oktatási törvény 123. §-át módosítaná. A javaslat lényege, hogy a felsőoktatási intézményektestületeinek szakmai összetételét kivenné ez a javaslata szabályozás köréből, és az itt működő tanácsok összetételének meghatározását a mai követelményekhez igazítaná. A módosító javaslattal a miniszter is egyetért, a bizottság is támogatja azt. Kérdem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e a módosító javaslattal. Kérem, szavazzunk erről. (265 igen, 8 nem, 21 tartózkodó szavazat.) A módosító javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy most a már elfogadott módosításokkal együtt elfogadja-e az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot egészében is. Kérem szavazzunk erről. (229 igen, 34 nem, 35 tartózkodó szavazat.) Határozatot hirdetek: mivel a törvényjavaslat csak 229 igenlő szavazatot kapott, ígyen az Országgyűlés a beterjesztett törvényjavaslatot nem fogadta el. Hát ilyetén a határozati javaslatot sem bocsátom döntésre, hiszen az része, ha úgy tetszik melléklete a törvényjavaslatnak. Következik a következő napirendi pontunk, a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslat. A törvényjavaslat a társadalombiztosítási bizottság önálló indítványa, amelyet korábban megküldtem képviselőtársaimnak. A törvényjavaslat előadója Szirtesné dr. Tomsits Erika, a társadalombiztosítási bizottság elnöke, akinek átadom a szót. SZIRTESNÉ DR. TOMSITS ERIKA: Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítás jellegzetes biztosítási forma, egy olyan kötelező biztosítás, melyben minden munkavállaló, vagy tagsági viszonnyal rendelkező egyén biztosítási járulék fizetésére kötelezett. Ezen általános kötelezettség miatt egyrészt minden, egyébként a biztosítás tárgykörébe tartozó kérdésben törvényi szabályozás szükséges. Csak a törvény határozhatna a járulékfizetés mértékéről, a járulékfizetés ellenében kapott szolgáltatás feltételeiről és mértékéről, s az ilyen törvényben szabályozott kötelező biztosításért az állam garanciát vállal. A társadalombiztosítás pénzeszközeivel, vagyonával a járulékfizetők és a biztosítottak sajátos érdekei szerint létrejött önkormányzat gazdálkodik, az előbb említett törvényi szabályozás keretei között. Ezen törvényi keretek kialakításának, módosításának az önkormányzat a motorja. Az ilyen, klasszikus társadalombiztosítástól a jelenlegi magyarországi társadalombiztosítás nagyon messze áll. Egyrészt a társadalombiztosítási alap csak annyiban független a költségvetéstől, hogy fő számainak megváltoztatásához országgyűlési jóváhagyás szükséges, de a fő számokon belüli gazdálkodáshoz kormányzati, vagy miniszteri intézkedés szükséges és elégséges. Vegyük például a két legutóbbi esetet. A közgyógyellátás szabályozásához, vagyis ahhoz, hogy milyen feltételek mellett vállalja a társadalombiztosítás a beteg teljes gyógyszerköltségének térítését, miniszteri rendelet elégséges. A gyógyszerek árának a beteg által fizetett rész és a társadalombiztosítás által vállalt rész nagyságának megállapításához kormányzati döntés szükséges. És ez így van akkor is, ha ez utóbbi két esetben a döntés előtt a kormányzat igyekezett illetékes parlamenti bizottsági véleményt is begyűjteni. A jelenlegi helyzet tarthatatlanságát mutatja az is, hogy a járulékfizetéssel szerzett ellenszolgáltatásnak az inflációhoz való igazításáról, magyarul például a nyugdíjak emeléséről az önkormányzat hiányában csak a kormányzat dolgozhat ki javaslatot, vagy részleteiben kidolgozott, számokkal alátámasztott képviselői önálló indítvánnyal kellene előállni. (Zaj.) Képviselőtársaim! Ha úgy gondolják, hogy nem kellően ... ELNÖK: Csendet kérek, hallgassuk az előterjesztőt. SZIRTESNÉ DR. TOMSITS ERIKA: Az alap jelenlegi, önkormányzat nélküli országgyűlési félügyelete olyan kérdést, mint például a nyugdíjasok tüzelőutalványának emelését is csak parlamenti döntés után teszi lehetővé. A parlament plenáris ülésén egyéni képviselői indítványra lehet majd érvényt szerezni annak az egyébként törvényben leírt feltételnek, hogy az ismételt valuta-leértékelés ne érintse károsan a TB alap egészségügyre fordítható pénzét, pedig ez, a társadalombiztosítási alap önállósága formális, és az önkormányzat hiánya miatt még jogilag sem mondható önállónak. A pénzügyi és vagyoni önállóságáról most nem beszélünk. Ilyen körülmények között nem csodálható, hogy a képviselők egy része, és jómagam által is idestova három éve sürgetett, a társadalombiztosítás egészét érintő, a biztosítottak érdekeit és a társadalmi közmegegyezést szolgáló átalakítás kezdeti lépései sem történtek meg, és az egész ütemezéséről ne is beszéljünk. Ehelyett egyes részkérdésekről ígéretek reppennek fel, amit biztosítás-matematikai számítások nem követnek, és a jelenlegi állapot szerint a társadalombiztosítás reformjában a leginkább érdekeltnek nincs törvény által biztosított beleszólási érdemi joga.