Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-80

6639 Az Országgyűlés 80. ülése, 1990. február 28-án, szerdán 6640 Az elmondottak értelmében a társadalombiztosítási bizottság jogosnak érzett minden olyan kritikát, ami azért érte a Parlamentet, hogy az alap költésvetésről történő leválasztása után több mint egy évvel sem képes arra, hogy kikényszerítse a kormányzattól a társadalombiztosítás önkormányzatáról szóló törvényjavaslat asztalra tételét. Ezért vállalkozott a társadalombiztosítási bizottság arra, hogy az októberi országgyűlési határozatban foglalt kötelezettségeinek megfelelően ne az önkormányzatot próbálja helyettesíteni, hanem az önkormányzat létét elősegíteni. Nem sokak által segített munkánk eredménye az Önök előtt fekvő törvényjavaslat. Ez a törvényjavaslat abban a szellemben született, amely a biztosítottak érdekeit kívánja figyelembe venni, úgy, hogy a jelenlegi érvényes más törvények adta legnagyobb mozgásteret biztosítsa az önkormányzat számára. Tisztában vagyunk azzal, hogy kikristályosodott irányítási jogszabályt akkor lehet elfogadni, ha a biztosítási ágak — nyugdíj- és egészségbiztosítás — világosan különváltak, a biztosított fogalma tisztázott, s az is bizonyos, hogy az önkormányzati, vagy az érdekképviseleti törvénynek lesz hatása a társadalombiztosítás önkormányzatára. Csakhogy ezek elfogadásáig is működni kellene a társadalombiztosítási alap felügyeletének és gazdálkodásának. És a társadalombiztosítási ellátás rendszerének korszerűsítését is meggyorsíthatná az önkormányzat létrejötte. Abban a szellemben született a törvénytervezet, mely a társadalombiztosítási érdekek képviseletét nem politikai érdekképviselet mentén képzeli megvalósíthatónak, s nemzetközi összehasonlításban is helyét megállónak tartja a korporativ alapon fennálló társadalombiztosítási önkormányzatot. S abban a szellemben is, mely a jelenlegi társadalombiztosítási rendszer működőképességének fenntartása mellett minden olyan lépést feltétlenül meglépendőnek tart, mely hasznos a társadalombiztosítási jog továbbfejlődéséhez. Egy parlamenti vitára kész anyag beterjesztését bizottságunk nemcsak azért tartotta lényegesnek, mert teljesíteni kívánta a létrehozását kimondó októberi országgyűlési határozat erre vonatkozó kitételét, hanem azért is, mert úgy döntött, hogy folytatja a munkát, akkor egyedül az Országgyűlés felelőssége eldönteni, hogy mit tart még az átmenet időszakában nélkülözhetetlennek, és ne kívülről mondják meg, hogy mely törvények meghozatalára legitim, és melyekesetében már nem az. A bizottság a társadalombiztosítási önkormányzat mielőbbi létrejöttét feltétlenül fontosnak ítél, és ezzel az érdekvédelmi szervezetek döntő többsége — KIOSZ, KISOSZ, VOSZ, Gazdasági Kamara, SZOT, Nyugdíjasok Szövetsége — egyetért, sőt még azzal is egyetért, hogy a jelenlegi törvénytervezet mind e témakörben a korábban meglevő anyagnál kiforrottabb, és országgyűlési tárgyalásra alkalmas. Ez utóbbi véleményt a parlamenti jogi bizottság is osztja. Most mégis azt indítványozom a bizottság nevében, hogy a törvény részletes vitájára ne kerüljön sor. Ne kerüljön sor azért, mert idő hiányában a Parlament a jelenlegi helyzetben nem képes arra, hogy megváltoztassa az Alkotmánynak azokat a paragrafusait, amelyek nem teszik lehetővé, hogy például az önkormányzatnak önálló vagyona legyen, és a jogalkotásról szóló törvényt, amely nem teszi lehetővé, hogy az önkormányzat legalább törvényelőkészítési jogot kaphasson. Főként azért ne bocsássuk részletes vitára, mert ez a Parlament annak az elvnek már nem tud érvényt szerezni, hogy a biztosítottak érdekképviselete a leendő önkormányzatban a befizetett járulék nagysága szerint kerüljön eldöntésre. A jelenlegi, mindannyiunk által már annyiszor emlegetett társadalmi és politikai helyzetben más fogódzót viszont a törvényterjesztők nem találtak. Ezért a törvénytervezet részletes vitája helyett az önök előtt fekvő, 643. számú országgyűlési határozat elfogadását javasoljuk. Ennek az elfogadása minimálisan szükséges a társadalombiztosítás jövője szempontjából. Hogy ne kelljen képviselő társaimnak ezt sokáig keresniök, felolvasom ezt az országgyűlési határozattervezetet. ,, Az Országgyűlés a társadalombiztosítási bizottságnak a társadalombiztosítás irányításáról és szervezetéről szóló törvényjavaslat előkészsítésében kifejtett munkáját jóváhagyólag tudomásul veszi. A benyújtott törvényjavaslatot alkalmasnak tartja a mielőbbi társadalmi vitára, egyben javasolja, hogy a társadalmi vitát követően az új Országgyűlés a törvényjavaslatot haladéktalanul tűzze napirendre. Az Országgyűlés álláspontja szerint a Társadalombiztosítási Alap folyamatos felügyelete indokolttá teszi egy állandó országgyűlési bizottság működését, ezért annak létrehozását az új Országgyűlés figyelmébe ajánlja. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a Társadalombiztosítási Alap létrejöttére is tekintettel vizsgálja felül az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak mint az Alap kezelőjének jelenlegi miniszteri felügyeletét, és teremtse meg a Társadalombiztosítási Alapnak megfelelő szervezeti irányítás összhangját." (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Fura helyzet ... Horn Péter képviselőtársunk kér szót. Megadom a szót. DR. HORN PÉTER: Tisztelt Országgyűlés! Elnézést kérek, hogy 5 perccel később szólok, mint ahogy szólnom kellett volna. Ügyrendi kérdésről van szó. Ha alkotmányerejű módosításokról kell tárgyalnunk, akkor megengedhetetlen az, hogy egyes bizottságok üléseznek. (Taps.) Én a következőt javaslom. Nem akarom dramatizálni az ilyen típusú döntésünknek a hatásait, de lehetnek. Ha Anglia megteheti azt, hogy ha a képviselőknek fontos kérdésben szavazniuk kell, akkor a Parlamentből az összes kocsmában megszólal a vészcsengő, és 8 percen belül minden képviselőnek szavaznia kell. (Taps.) Azt hiszem, hogy most pontosan olyan időket élünk, amikor egy kicsit diktat órikusabb megoldásokat kell találni, mert kardinális kérdésekről kell döntenünk, és sokat dolgozott mind a tárca, mind nagyon sok képviselő ennek a munkának az előkészítésében. (Taps).