Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-79

6581 Az Országgyűlés 79. ülése, 1990. február 27-én, kedden 6582 pártok önként fogják felismerni a politikai egyeztető tárgyalásokon ennek a tarthatatlanságát, és ők fogják kezdeményezni, hogy a nép válassza meg a köztársasági elnököt. Nem így történt. Éppen ezért üdvözlöm Király Zoltán indítványát. Támogatom és javaslom, hogy a Parlament fogadja el. Javaslom ezt azért is, mert meg vagyok róla győződve — ezt nem hántásként mondom —, hogy a következő Parlamentben éppen Tamás Gáspár Miklós fogja ezt indítványozni az SZDSZ nevében. (Taps.) ELNÖK: Tamás Gáspár Miklós kért még egyszer szót. Két percet kap. TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS: Nem lesz annyira szükségem. Tisztelt Elnök Úr! Azt hiszem, önkéntelen vagy szándékos félreértésről van szó, amikor azt mondják, hogy nekünk az az álláspontunk, hogy a köztársasági elnök megválasztásának a módjáról kell ht most dönteni. Nem erről van szó. Szeretném hangsúlyozni — ha valaki nem hallotta volnál, szívesen megismétlem —, hogy a népszavazás kérdése időpontra vonatkozott. Ezt szeretném kiterjeszteni. Amire Varga Lajos képviselőtársam hivatkozott —, valóban a Szabad Demokraták szóvivője Pető Iván nyilatkozott a népszavazás után, és azt mondta, hogy a népszavazás eredménye a köztársasági elnök megválasztásának a módját illetően nem egyértelmű. Ez világos. Mi is elismerjük. Éppen ezértaz új Parlamentnek kell ebben a kérdésben végső és egyértelmű döntést hoznia a népszavazás szellemében. Ezért az a fontos a hozzászólásomban, hogy arra kérem önöket, hogy most ez a Parlament ebben ne hozzon döntést, és ha már napirendre tűzte — ami véleményem szerint nem volt helyes —, ez nem jelenti azt, hogy a köztársasági elnök megválasztásának a módját illetően változott volna az álláspontunk. Itt időpontról volt szó. Ebben legyen szabad a döntés egy új, szabad politikai rendszerben! ELNÖK: Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e még valaki az indítvány általános vitájához hozzászólni. Úgy látom, nem kíván. Az általános vitát tehát lezárom. Kérem a táblát határozathozatalhoz beállítani. Kérdezem, hogy a tisztelt Országgyűlés egyetért-e azzal, hogy részletes vitával folytassuk munkánkat. Kívánják-e, hogy ennek a törvényjavaslatnak a részletes vitájával folytassuk a munkát. Kérem, szavazzunk erről. (Szavazás: 244 igen, 22 nem, 11 tartózkodás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés egyetértett a részletes vita megkezdésével. Megkérdezem képviselőtársaimat, hogy kíván-e valaki a törvényjavaslat részletes vitájához hozzászólni. Aki hozzászólni kíván, szíveskedjék jelezni. Úgy látom, nincs hozzászólás. A vitát bezárom. A válaszadásra Király Zoltánnak adom meg a szót. KIRÁLY ZOLTÁN: Tisztelt Képviselőtársak! Röviden szeretnék foglalkozni egy-két elhangzott gondolattal. Az első a Ház közérzete, a büszkeség, a következetlenség. Itt jó néhányan voltunk, akik elfogadtuk a politikai egyeztető tárgyalásokon született kompromisszumot, hogy első alkalommal népszavazás legyen, pontosabban: közvetlenül válasszon az ország elnököt novemberben, illetve januárban. Én akkor nem pusztán azért fogadtam el, mert ezt rám kényszerítette a politikai egyeztető tárgyalások pártos akarata, hanem azért is, mert ennek az első alkalomnak a köztársasági elnök megválasztásának a módjára vonatkozóan tradíciót teremtő ereje lehetett volna. Ha akkor a pártok egyezsége alapján az ország választott volna köztársasági elnököt, meggyőződésem, hogy az lett volna a jövőben mindenkor az elnökválasztás módja Magyarországon. Én tehát itt nem érzek következetlenséget, hiszen azt képviselem most is, amit akkor képviseltem legjobb hitem és meggyőződésem szerint. Való igaZj hogy alkotmányjogi csapdába került a Parlament. Én nem azt várom, hogy a következő Parlament húzzon ki bennünket ebből az alkotmányjogi csapdából. Húzzuk ki magunkat, és számomra a beterjesztett alkotmánymódosító javaslat ezt szolgálja. Nem érzem elkésettnek sem, szemben Karvalits Ferenccel, hanem időszerűnek. Ez ugyan csak jóslás, hiszen érdemben semmilyen közvéleménykutatásra támaszkodva nem lehet előrejelzést adni a választással kapcsolatban, de az én előrelátásom szerint inkább instabil parlamenti állapot következik be, ezért sokkal fontosabbnak tartom, hogy ez a Parlament döntsön most egy olyan állami intézmény, közjogi méltóság dolgában, amely a hatalmi ágak egyensúlyában egy instabil Parlament mellett valóságos erőt képviselhet. El lehet jutni odáig is, hogy mire az elnökválasztásra sor kerülhetne, azonközben parlamenti zűrzavar következik be, fölborul a kolaíció, amely éppen létrejön a választások után. Én úgy érzem, ezzel is számolni kell, és ennek az egyensúlynak a megteremtésére alkalmas ez a közjogi méltóság, még akkor is, ha ez a szeptemberi választásokat jelentene. A közvéleménykutatás adatait magam is úgy kezelném, ahogyan ezt többen említették — és ezt elmondtam már azt hiszem, január végén — ezres mintával dolgozik a hazai közvélemény kutató intézet, mi ezt az ezres mintavételt megtettük Raffay Ernővel januárban, a januári parlamenti ülésszak előtt, amikor a választókerületünkben találkoztunk a polgárokkal, és az ottani szavazás alapján 95 százalékban a jelenlévők a közvetlen köztársaságielnök^választás mellett foglaltak állást. Számomra ez ugyanolyan fontos, mérvadó, mint a Magyar Közvéleménykutató Intézet ezres mintájú közvéleménykutatási adatai, amelyek megjelennek a lapokban. Tamás Gáspár Miklós képviselő amit elmondott, úgy érzem, nem vág ellenébe az én javaslatomnak, hiszen ő is a pártviszonyok lehetséges változásáról szólt a jövő Parlamentjében, arról, hogy ez nem szerencsés, hogy miként vélekednek az általa legnépszerűbbnek nevezett pártok erről a javaslatról. Ezek biztos, fontos szempontok, csak nem érdemi ellenérvek. Tisztelt Ház! Végül is úgy gondolom, ez a Parlament képes megoldani azt a gondot, amelyet az elmúlt ősz