Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-66

5473 Az Országgyűlés 66 ülése, 1989. november 22-én, szerdán 5474 ELNÖK: Örömmel köszöntjük a diplomata páholy­ban helyet foglaló dr. Horst Hormann urat, Alsó­Szászország művelődési miniszterét és küldöttsége tag­jait. (Taps.) Okdr. Glatz Ferenc művelődési miniszter meghívására tartózkodnak Magyarországon. Bízunk abban, hogy rövid magyarországi tartózkodásuk hoz­zájárul országunk gazdasági, politikai és társadalmi fo­lyamatainak megismeréséhez és megértéséhez. Remél­jük, hogy a kultúra és az oktatás területén együttmű­ködésünk továbbra is gyümölcsöző lesz. Magyarorszá­gi tárgyalásaikhoz sok sikert kívánunk. Visszatérve napirendünk tárgyalására, a határzatho­zatal következik. (Zaj.) Van-e valami ellenvetés, a zú­gás miatt kérdezem. (Nincs.) A Kormány első olvasatban tájékoztatót terjesztett elő hároméves gazdaságpolitikai programjáról, de nem kér ehhez az Országgyűléstől iránymutató, feladat kije­lölő határozatot. A vitában viszont a Kormány számára hasznos észrevételek, ajánlások hangzottak el, ezeket, ideértve a rövidebb távra szóló program elkészítésének igényeit is, az Országgyűlés, a Kormány a beterjesztő országos tervhivatali elnök figyelmébe ajánlja. Ezek előrebocsátása után kérdezem a tisztelt Ország­gyűlést, elfogadja-e a Minisztertanács 1990—92 évi gazdaságpolitikai progrmajáról szóló tájékoztatóját. Kérem, szavazzunk. (Megtörténik.) (Zaj.) (Közbeszó­lás: Rossz a gép.) Kérem szépen, olyan felkiáltás hangzott el, hogy nem jó a gép. Kérdem a technikusokat, mi a vélemé­nyük, jó-e a gép? (Jó.) Csak azt tudom mondani, hogy a Kormány beterjesztett programját az Országgyűlés nem fogadta el, 30 százalék értett egyet, 37 százalék nem értett egyet, 33 százalék tartózkodott a szava­zástól. Kemenes Ernő kér szót. DR. KEMENES ERNŐ: Tisztelt Parlament! Elnézést kérek, de szerintem pontosítani kellene, amit a tisztelt Horváth alelnök úr mint döntési problémát megfogalma­zott, s ezt szeretném egyértelműen tisztázni. Én a bevezetőmben jeleztem, a Minisztertanács nem kíván állásfoglalást a Parlamenttől. (Zaj.) Egyszerűen egy tájékoztatót hoztunk ide, az Országgyűlés nem tett mást, mint először is meghallgatta a tájékoztatót, má­sodszorra összeségében és részleteiben kifejtette a maga véleményét. Megítélésem szerint — és ha szabad a Miniszterta­nács nevében egy javaslatot tennem, én már korábban is ezt a formulát javasoltam — az Országgyűlés meg­hallgatta a Minisztertanács tájékoztatóját az 1990. évi gazdaságpolitikai törekvéseiről, céljairól, elgondolá­sairól — teljesen mindegy hogyan fogalmazunk — ki­fejtette ezzel kapcsolatos álláspontját, és felszólítja a Kormányt arra, hogy vegye ezeket az észrevételeket, álláspontokat, nézeteket figyelembe konkrét javaslatai­nak kidolgozásakor. Szerintem ennyit tartalmazott a vita és nem többet. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm. Kérem, egyszerűsítsük a dol­got, maradjunk abban, hogy az Országgyűlés meghall­gatta a Kormány beterjesztett tájékoztatóját. (Zaj.) Tóth Attiláné kér szót. TÓTH ATTILÁNÉ: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen. Nem óhajtok most ebben a kérdésben ügyren­di vitát nyitni, de azért ehhez hadd jegyezzek meg vala­mit. Másfél napig vitatkoztunk egy tájékoztatóról. Azt hiszem, a Parlament nem először hallgat meg tájékoz­tatót különböző előterjesztésekben a Kormány részé­ről. Én nem tudom, hogy most Kemenes úr arra utalt-e, hogy felesleges volt a határozathozatal, de ak­kor azt nem most kellett volna tisztázni, mert nem egy­szer döntött már a Parlament tájékoztatóról, határozat­hozatallal. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Kérem szépen, akárhogy nézzük is, a Kor­mány beterjesztett egy tájékoztatót. Ezt a tájékoztatót az Országgyűléssel (Zaj) meg kívánta vitatni. Ebből következően nyilvánvaló, hogy az Országgyűlésnek va­lamilyen módon a tájékoztatót illetően állást kell fog­lalnia. Az Országgyűlés állást foglalt. A számok bizo­nyították, hogyan; — a Kormány vonja le ebből szükséges következtetéseket. Visszautalom az előter­jesztést a Kormány hatáskörébe azzal, hogy hasznosít­sa az itt elhangzottakat. (Taps, majd zaj,) Tisztelt Országgyűlés! Eke Károly kér szót (a képviselő mikrofonja nem mű­ködik). Kérem, gyere ki, és légy szíves, beszélj itt. EKE KÁROLY: Tisztelt Képviselőtársaim! Én akár­hogyan néztem ezt a táblát, ez azt jelentette, hogy a Kormányt leszavazták. Itt van tehát az a pillanat, ami­kor meg kell menteni a Kormányt, és én ezzel jöttem ide. Azt hiszem, hogy most szükséges erről a kérdésről beszélni. Ügyrendi kérdés is egyben, amiről szót kívá­nok ejteni. Beterjesztett itt egy indítványt, Bánffy képviselőtár­sunk arról, hogy a Parlament oszlassa fel magát, tűzze ki a választásokat, és hát legyen vége ennek a feszült helyzetnek, ami most van az országban. Úgy érzéke­lem, ez az indítvány azt jelentené, hogy tulajdonkép­pen a ránk következő időszakban kormányozhatatlanná válna az ország, — ha nem lenne, aki jóváhagyja a Kor­mány beterjesztéseit, még az ilyeneket sem, mint amit most beterjesztettek. Ezzel kapcsolatban szeretném indítványozni, hogy a Parlament vegye mindenek elé ennek az indítványnak megtárgyalását, és efölött a szavazást, döntsön úgy a Parlament, hogy ezzel kapcsolatosan egy értelművé te­szi a kérdést. Tehát mi legyet a Parlamenttel? Mert most itt ez a fontosabb kérdés — úgy érzékelem. (Zaj.) A történelmi pártok megkeresték a független képvi­selőcsoportot egy előterjesztéssel. Engedjék meg, — tekintettel arra, hogy a csoportunk túlnyomó többség­gel felhatalmazott arra, hogy ezt felolvassam — hogy az Országgyűlés elé tárjam ezt a megkeresést. Tehát a magyar Országgyűlésnek szól: ,,Mi - a magyar történelmi pártok — az ország sor­sáért érzett felelősségtől vezérelve, bizalmunkról biz­tosítjuk a jelenlegi magyar Országgyűlést és a Kor­mányt . Arra kérjük a Parlamentet és a Kormányt, hogy esküjükhöz híven továbbra is teljesítsék vállalt kötele­zettségeiket és ne engedjék, hogy önös pártérdekek szétzilálják az éppen hogy létrejött nemzeti közmeg­egyezést.

Next

/
Thumbnails
Contents