Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-78
6519 Az Országgyűlés 78 ülése, 1990. február 1-én, csütörtökön 6520 ELNÖK: Tamás Gáspár Miklós képviselőtársunk kérdést tesz fel az államminiszternek a Magyar Televízió élén végrehajtott személycserék tárgyában. TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS: A kérdés az, hogy van-e aki válaszol az államminiszter úr helyett? ELNÖK: Igen. TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS: Akkor röviden elmondom. De mielőtt nekikezdek, jelzem, hogy egyetértek az MDF imént elhangzott nyilatkozatával, és ahhoz a magam részéről csatlakozom. (Az előbb felszólaló Bánjfy György környezetében taps.) Önök mindannyian tudják, hogy a televízió élére állított kuratórium intézménye vitát váltott ki, és népszerűtlennek bizonyult. Szeretnék utalni arra is, hogy a kormánypárt két jeles képviselője — előbb Horn Gyula, külügyminiszter, utóbb pedig Szűrös Mátyás, a köztársaság ideiglenes elnöke — magánvéleményként kifejtette, hogy szerintük a kuratóriumot meg kellene szüntetni, úgy ahogy van. Szűrös Mátyást idéztem a mai újságból. Ugyanez a véleményünk, hogy a kuratórium működése és a tv élére kinevezett elnökség működése a sajtószabadságra és az esélyegyenlőségre érzékeny közvéleményben elégedetlenséget váltott ki. Ennek folytán Pozsgay Imre államminiszter a tv felügyeleti jogáról lemondott. Ezáltal — értelmezésem szerint — közvetve elismerte, hogy itt hiba történt. Kérdésem a Kormányhoz, hogy mit tesznek az elkövetett hiba orvoslására? Ez volt kérdésem első része. A másodikban pedig egy információt szeretnék kérni, hogy most a televíziót jelen pillanatban a Minisztertanács, mint testület felügyeli, de természetesen minden ilyen feladatra valamilyen reszort felelőst jelölnek ki. A közvélemény szeretné tudni, hogy ennek a munkának ma a Minisztertanácsban ki a felelőse? Köszönöm. ELNÖK: A kérdésre Kiss Elemér, a Minisztertanács Hivatalának elnöke válaszol. DR. KISS ELEMÉR: Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr a kérdései mellett véleményt is nyilvánított az ügyről. Nevezetesen, hogy itt a Kormány egy hibát követett el, amikor az államminiszterre bízta a felügyeletet. Ezért az én válaszom részben erre a véleményre, részben a kérdések megválaszolására irányul. A képviselő úr véleményével összefüggésben a következő tényekre szeretném felhívni a tisztelt Országgyűlés figyelmét. A Minisztertanács az utóbbi két hónapban három alkalommal foglalkozott a rádió és a televízió felügyeletével. Az első döntésével az államminiszter által eddig gyakorolt felügyeleti jogot megszüntette, és e célra felügyelő bizottságot hozott létre, amelyre átruházta az összes jogosítványát. Ezt a döntést két indok motiválta. Az egyik az, hogy az államminiszter indult az akkor tervezett köztársasági elnöki választáson, és így kérte a felmentését ez alól a funkció alól. Másrészt pedig a felügyelő bizottság létrehozása a politikai egyeztető tárgyalások során határozott igényként fogalmazódott meg. A Minisztertanács következő döntésére január első napjaiban került sor, amikor a megelőző kormányzati döntés egyik nyilvánvaló oka megszűnt, hiszen a köztársasági elnökválasztás a népszavazás ismert eredménye következtében elmaradt. A Kormány ekkor újból értékelte a helyzetet és úgy határozott, hogy a felügyeleti jogosítványok egy részét az államminiszternek adja vissza. Nyomatékosan szeretném hangsúlyozni, hogy egy részét és nem az egészét. Konkrét döntési jogot mindössze egy kérdésben adott a Minisztertanács az államminiszternek abban, hogy a televízió szervezeti és működési szabályzatát jóváhagyja. A műsorpolitikára, a pártatlanság és a választási esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó érdemi hatáskörök a felügyelő bizottság kezében maradtak. A harmadik kormányzati döntés oka az volt, hogy a Magyar Szocialista Párt megbízta Pozsgay Imrét a választási kampánya politkai felügyeletével. Az államminiszter ezen új tevékenységét figyelembe véve javasolta újból a teendők alóli mentesítését, a Kormány ezt akceptálta. Ezt a döntési folyamatot vázlatosan áttekintve én olyan álláspontot tartok megalapozottnak, hogy a Kormány a döntéseivel a gyorsan változó helyzethez alkalmazkodott és ezt én nem tudom, nem tartom indokoltnak hibaként elkönyvelni. Rátérve most már a kérdésekre, nevezetesen arra, hogy a hibát hogyan kívánja korrigálni a Kormány és ki a reszort felelőse a Kormányon belül a tömegkommunikációval és a választási esélyegyenlőséggel kapcsolatos kérdéseknek, a következőket tudom Önöknek mondani. A felügyeletről: a Kormány elvileg háromféle megoldást alkalmazhat vagy választhat: — az egyik, mint testület maga gyakorolja a felügyeletet, — a másik: valamely kormánytagot megbízza a felügyelet ellátásával, — a harmadik megoldás az, hogy egy külön testületet hoz létre a felügyeleti teendőkre. Amikor a Kormány a legutóbbi döntésével az államminisztert mentesítette az egyes felügyeleti teendők alól, egyúttal úgy döntött, hogy a jövőben ezeket saját maga, mint testület látja el, és nem bíz meg vele egyetlen kormánytagot sem. Mindezeket figyelembe véve tehát a Magyar Televízió — konkrétan most arról van szó — felügyelete a következőképpen történik: A felügyelő bizottság hatásköre nem változott. Változatlanul ellátja a televízió függetlenségével, pártatlanságával, a produkciók szabad versenyével, a kommunikáció szabadságával, az eltérő eszeméi áramlatok és vélemények kifejezésével és ebből következően a választási esélyegyenlőséggel összefüggő felügyeleti teendőket, a Minisztertanács pedig mint testület gyakorolja az egyéb feladatokat. Ezek közül konkrétan két dolog jelölhető meg: 1. a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása 2. a televízió elnökségének, ezen belül az elnökség elnökének és tagjainak a kinevezése és felmentése.