Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-78

6517 Az Országgyűlés 78 ülése, 1990. február 1-én, csütörtökön 6518 DR. KULCSÁR KÁLMÁN, igazságügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Nincs minősített többségre szükség. ELNÖK: Köszönöm szépen. Kíván-e még valaki az előterjesztéshez hozzászólni? A választási törvény mó­dosításáról van szó. (Nem.) Úgy látom, nincsen. Képviselőtársaim! Amint látják, az előterjesztésben — annak utolsó oldalán — ott van a bizottsági minősí­tés is. A jogi bizottság támogatja az önálló indítványt, a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter egyetért vele. Kérdezem az Országgyűlést, egyetért-e azzal, hogy az 1989. évi 34. törvény módosítása életbe lépjen? Ké­rem, erről szavazzunk! (Megtörténik. — 168 igen-, 9 nem-szavazat, 18 tartózkodás.) Köszönöm. Az Országgyűlés a módosító indítványt elfogadta. Természetesen tudom, hogy Tamás Gáspár Miklós azt javasolta, hogy ne fogadja el az Országgyűlés, de az Országgyűlés joga, illetve annak minden tagjának joga, hogy úgy döntsön, ahogyan ő azt jónak látja. Rátérünk a másik előterjesztésre, az Antal Imre kép­viselőtársunk által benyújtott, a Büntető Törvényköny­vet érintő módosításra. 594-es számon kapták kézhez a képviselőtársak. Összefügg az előző témával. Amint látják, ennek 2. oldalán is — az önálló indítványnak megfelelően — a törvényjavaslatot a jogi bizottság tá­mogatja és azzal az igazságügyi miniszter és a belügy­miniszter egyetért. Elnézést, nem kérdeztem meg, óhajt-e valaki a témá­hoz hozzászólni? (Nem.) Akkor szavazásra teszem fel a kérdést. Egyetért-e az Országgyűlés a törvény módosí­tásával? Kérem, szavazzunk! (Megtörténik. — 192 igen, Onem, 3 tartózkodás.) Kimondom a határozatot; az Országgyűlés tehát az önálló indítványok alapján a választójogi törvényt is és a Büntető Törvénykönyvet is az előbbiek szerint módo­sította. Tisztelt Képviselőtársaim! Mintegy egy órával ez­előtt fogadtuk el a Hámori Csaba által előterjesztett törvényjavaslatot és azt a határozatot, mely szerint bi­zottságot kell létrehoznia az Országgyűlésnek a va­gyonnyilatkozat vizsgálata tárgyában. Ehhez kértem a politikai frakcióktól név szerinti ja­vaslatokat. Ha megengedik, felolvasom ezeket. Esze­rint a: Magyar Demokrata Fórum: Bánffy György, MSZMP: Dauda Sándor, MSZP: Németh Ferenc, Független képviselők: Eke Károly, Semlegesek: Bozsó Lajosné, SZDSZ: Rózsa Edit, Néppárt: Márton János Személyében kíván részt venni a vizsgálóbizottság munkájában Mivel itt delegálásról volt szó, javaslom: együtt sza­vazzunk a felolvasott képviselők személyének elfoga­dása tárgyában. Kérem szavazzunk. (Megtörténik. — 165 igen, 10 nem, 11 tartózkodás.) Képviselőtársaim! Két szavazó hiányzik, lehet, hogy nem figyeltek oda, de legalább 189 jelenlévőnek kelle­ne lenni. (Közbeszólás: Megint kinn vannak.) Ertem. Ez elég baj, akkor ezt nem nyilváníthatom el­fogadottnak. Rátérünk a kérdésekre. (Közbeszólás: — Ismételjük meg!) Rendben van, próbáljuk meg még egyszer. Figyelje­nek képviselőtársaim, szavazunk. (Megtörténik. — 177 igen, 11 nem, 11 tartózkodás.) (Zaj, zúgás a teremben, az elnök megrázza a csen­gőt, és figyelemre inti a képviselőket.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az el­mondott összetételben elfogadta a vizsgálóbizottság tagjaiul azokat, akiket megszavaztunk. Bánffy György képviselőtársunk kér szót. Mélyen Tisztelt Országgyűlés! Egy rövid nyilatkoza­tot szeretnék felolvasni. A Magyar Demokrata Fórum parlamenti csoportja sajnálkozását fejezi ki amiatt, hogy az Országgyűlés nem az MDF, hanem az MSZP törvényjavaslatát fo­gadta el, így a vizsgálóbizottság csak 1980. június 8-ig visszamenően végezheti el a párt- és állami vezetők va­gyonelszámoltatását. Nem kétséges ugyanis, hogy or­szágunk mai gazdasági és politikai helyzetének kiala­kulásáért nem pusztán az utolsó évtized politikai vezetése vonható kérdőre. Ennek értelmében az MDF parlamenti csoportja re­ményét fejezi ki, hogy a következő Parlament habozás nélkül kiterjeszti a vizsgálatot a hetvenes évekre is. Kö­szönöm figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm. Kérem az elmondottak tudo­másulvételét. A kérdések következnek. Dr. Raffay Ernő kérdést intézett a belügyminiszter­hez az egykori munkásőrség teljes és végleges felszá­molása tárgyában. A belügyminiszter a kérdésre választ adott.. . (Az elnök csenget, figyelemre inti a képviselőket.) Csendet kérek. Tehát a belügyminiszter a kérdésre írásban választ adott, amelyet 585. számon szétosztot­tak képviselőtársaim között. Megkérdezem dr. Raffay Ernőt, ennek ellenére el kívánja-e mondani a kérdését? DR. RAFFAY ERNŐ: Tisztelt Országgyűlés, Alel­nök Asszony! Tekintettel arra, hogy az egykori belügy­miniszter úr írásban választ adott, ezen kívül a múlt hé­ten a Belügyminisztériumnak a Parlamentbe delegált képviselője ezt adatokkal egészítette ki, köszönöm, nem kívánok szólni. (Gyér taps.) ELNÖK: Dr. Horváth Ferenc képviselőtársam, je­len van? (Igen.) Tehát dr. Horváth Ferenc kérdést tesz fel a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhez az országhatárt kísérő ^nyomsáv területének tulajdonvi­szonyai tárgyában. Ót illeti a szó. DR. HORVÁTH FERENC: Tisztelt Ház! Tisztelt El­nök Asszony! Megkaptam a miniszter úr válaszát, nem kívánom a kérdést elmondani. (Taps.)

Next

/
Thumbnails
Contents