Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-78

6503 Az Országgyűlés 78 ülése, 1990. február 1-én, csütörtökön 6504 Ezt a keretet az Országgyűlés határozta meg. Végig hangsúlyozta az ágazat és a kormányzat is, hogy na­gyon nehéz szívvel csökkentette ezeket a lehetősége­ket, és most az okokat nem akarom végigmondani, mert az egész decemberi ülésszak e körül zajlott, hogy a költésgvetés hogy s mint áll. Ezek a gondok, amelye­ket képviselőnk feszeget, valós gondok. A csökkenés is valós, de — csupán a realitás kedvéért — hozzá kell tenni; az is jelzi a kormányzat szándékait, hogy az álla­mi tervbizottság hosszú távú erdőépítési programban, ütemezetten még ez a 650 millió szerepel, ami nem fért bele a költségvetésbe. Ehhez képest is lehet viszo­nyítani. Tehát az igényekhez is lehet viszonyítani, és akkor olyan mértékű a csökkenés, mint amit képviselő úr mondott. Nem tudom, hogy ez valós viszonyítás-e, de a csökkenés az előző évhez képest is igaz. Tehát 1989-ben 450 millió forint állt rendelkezésre az erdő­sítésre. Költségvetési összefüggések miatt az eddigi lehető­ség nominálisan is csökkent 50 millióval, és ez reálér­tékben, területben — nem kell mondani, hogy — nyil­vánvalóan nagyobb. Mivel az Országgyűlés által elfogadott keretről van szó, sem a kormányzatnak, sem az ágazatnak nincs módjában ezt módosítani. Mit tudunk tenni? Ezzel kapcsolatban három gondo­latot mondok el. Az egyik: nézzük, és teszünk is, hogy nagyobb arányban vonjunk be üzemi forrásokat, és ezáltal nagyobb felületet tudjunk erdősíteni. Részben azért, hogy kisebb legyen az a veszteség, amiről képvi­selő úr is beszélt. A másik, amit teszünk és ígérni tudok, hogy belső keretátcsoportosítással, területek, tájak közötti keretát­csoportosítással tudunk segíteni valamit azon a helyze­ten, hogy az előkészített telepítések miatt kisebb le­gyen a kár. De ez mind csak a veszteségek mérséklé­sére vonatkozik. A harmadik, amit biztonsággal és reménnyel hadd jelentsek ki, hogy a kormányzat — s ezen most nem­csak az agrárkormányzatot értem — ezt az erdőtelepí­tési ügyet e jelentőségének megfelelően kezeli, és meg vagyok róla győződve, hogy 1991-től az eredeti szándé­kaink szerint tudunk lépni ebben az erdősítésben. Kérem ezért képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy válaszomat szíveskedjék elfogadni. ELNÖK: Megkérdezem Kiss István képviselőtársa­mat, elfogadja-e a választ? KISS ISTVÁN: Megértem az államtitkár urat, de vá­laszát elfogadni nem tudom. Egy hosszú, tíz-tizenöt éves programba ilyen durván nem lehet belenyúlni, és kérem, hogy az ügyet úgy vizsgáljuk meg: a meglévő csemeték égetésére, megsemmisítésére ne kerüljön sor, mertg ez az országban nagy vihart kavarna. Ezért nem tudom a választ elfogadni. ELNÖK: Megkérdezem az Országgyűlést, hogy az államtitkári választ elfogadja-e? Kérem, szavaz­zunk! (Megtörténik. — 45 igen-, 94 nem-válasz, 50 tar­tózkodás.) Megállapítom, hogy a választ sem az interpelláló, sem az Országgyűlés nem fogadta el, ezért azt kiadom a mezőgazdasági bizottságnak. Képviselőtársaim! (Hangos közbeszólások; — Határozatképtelenek va­gyunk! Kevés a szavazat! Legyen létszámellenőrzés!) Azonnal. Azt a javaslatot kaptam, hogy tartsunk lét­számellenőrzést. Elfogadom a javaslatot. Tehát képvi­selőtársaim, létszámellenőrzés következik. (Megtörté­nik. Jelen van: 191, távol van: 186fő.) Tehát változatlanul határozatképesek vagyunk. Képviselőtársaim! Az interpellációt tehát visszautal­tam a mezőgazdasági bizottságnak. Mielőtt a délutáni kisszünetet elrendelném, szeretnék visszatérni még egy nyitva hagyott kérdésre: az Állami Vagyonügynök­ség ügyvezető igazgatójának személyével kapcsolatos bizottságra. Erről még döntsünk, mielőtt a szünetet elkezdjük. Ülésszakunk első felében tehát az Országgyűlés meg­hozta a határozatot, hogy javaslatot tesz az Állami Va­gyonügynökség ügyvezető igazgatójának személyére, és ehhez egy jelölő bizottságot kíván létrehozni. Az MSZP csoportja részéről Juhász Ferenc képvise­lőtársam nem vállalta a munkát, helyette Koltai Imrét javasolja az MSZP. Hogy teljesen világos legyen, csak a névsort olva­som fel még egyszer. Dr. Sütő Kálmán, dr. Marx Gyula, dr. Márton Já­nos, Koltai Imre, dr. Juratövics Aladár, Czibulka Péter, dr. Ballá Éva, Kovács Károly, dr. Vida Kocsárd, Dobi Ferenc és dr. Szabó Kálmán. Kérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadja-e ezt a névsort. BERECZ JÁNOS: Időközben mi dr. Szilágyi Tibort jelöltük Juratövics Aladár helyett. Ez nem jutott el az elnökasszonyhoz. ELNÖK: Tehát megkérdezem, hogy a most már mó­dosított névvel elfogadja-e az Országgyűlés — együttes szavazás alapján — ezt a bizottságot arra a munkára, amit az elején mondtam? Kérem, szavazzunk! (Megtör­ténik. 172 igen-, 2 nem, 17tartózkodás.) Köszönöm. Tehát az Országgyűlés az Állami Va­gyonügynökség ügyvezető igazgatójának személyét és a jelölő bizottságra, annak tagjaira tett javaslatot el­fogadta. Képviselőtársaim! A szünetben a főemelet 19—20. sz. termében a képviselők független csoportja ülést tart. A szünet pedig 15 óra 25 percig tart. (Szünet: 15.09-15.33) ELNÖK: Képviselőtársaim! Kérem, foglalják el he­lyüket. Ahogy körülnézek, sajnos, megint kénytelen vagyok létszámellenőrzést tartani. Most kérem, hogy jelezzék a gombbal jelenlétüket. (A jelenlévő képviselők száma 197.) Köszönöm szépen. Képviselőtársaim! Mielőtt folytatnánk az interpellá­ciókat, a Minisztertanács Hivatalának elnökétől kap-

Next

/
Thumbnails
Contents