Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-78

6451 Az Országgyűlés 78 ülése, 1990. február 1-én, csütörtökön 6452 dítva a sokat hangoztatott jogállamiságnak, az utca döntené el ezeket a kérdéseket. Éppen ezért én javaslom képviselőtársaimnak, hogy a törvényjavaslatot illetve a határozattervezetet támo­gassuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Következik Tóth Attiláné képviselőtársunk felszólalása, Budapest 52. számú választókerületéből. TÓTH ATTILÁNÉ: Köszönöm elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a pár hozzászólásban nagyon röviden és tö­mören elhangzott, az utóbbi másfél-két év vitája, poli­tikai vitája, választói vélemények sűrítve. Két olyan törvénytervezet fekszik előttünk, amit a múlt tisztázá­sára és a jövő tisztasága érdekében, azt hiszem, ennek a Parlamentnek kell meghoznia. Tallóssy képviselőtársam azt mondta, hogy lényegé­ben az időpontok meghatározásán túl lényeges eltérés nincs a két törvénytervezet között. Én mégis találtam, méghozzá, hogyha tartjuk magunkat ahhoz, hogy a múlt tisztázása és a jövő tisztasága érdekében, akkor bizony nagyon fontos eltérést találtam a kettő között, méghozzá Hámori Csabáéban találtam meg, a jelenleg működő pártok és a társadalmi szervezetek elszámolta­tását illetően is. Ha igaz az, hogy nem történelmi boszorkányüldö­zést akarunk csinálni, ha valóban azért hozzuk meg ezt a parlamenti határozatot, hogy a múltat tisztázzuk ha még csak vagyonilag is, mert politikailag igen nehéz, ezt Raffay képviselőtársam is elmondta. — Ha a jövő tisztaságát akarjuk ezzel a választások előtt nem sokkal biztosítani, és ez valóban csak egy vagyoni elszámolta­tás, akkor nagyon indokoltnak tartom és a magam ré­széről támogatom Hámori Csaba képviselőtársam in­dítványát, amelyben az eddigi valamint a politikai élet jelenlegi és majdani szereplőit is ez alá a vizsgálat alá esőnek tartja. Hangsúlyozom, vagyoni elszámoltatás­ról lévén szó, amit nem tudom, hogy a bizottság mennyire fog tudni kivitelezni a mindennapi gyakor­latban. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szóra következik Dauda Sándor, Budapest 45. sz. választókerületéből. DAUDA SÁNDOR: Tisztelt Képviselőtársaim! Önök jól ismernek: fizikai munkásként, mozdonyve­zetőként dolgozom ma is. Családommal kis lakásban lakom, és így nekem is vannak anyagi gondjaim, és ál­líthatom, hogy a gyanúja sem merült fel annak, hogy felszólalásommal kapcsolatban különös politikai vagy anyagi érdekek motiválnának. Szabadjon előre bocsátani, hogy nem kívánom a bű­nösöket védeni, ezt tiltja erkölcsöm. Mindezt figye­lembe véve vállaltam magamra, hogy a Magyar Szoci­alista Munkáspár parlamenti csoportjának véleményét a tárggyal kapcsolatban elmondjam. Kijelentem, hogy Tamás Gáspár képviselő által elmondottak egyeznek a mi véleményünkkel, nekünk is ez a célunk. Elismerjük azon kezdeményezések jogosságát, hogy a tevékenysé­gük ideje alatt hatályos törvények szerint bűncselek­ményt elkövető vezetőket büntető eljárás alá kell vonni, de nem érthetünk egyet azzal, hogy a büntető eljárások megindítását politikai összetűzések befolyásolják. A bűnösöket nemre, fajra, politikai pártállásra, vallásra való tekintet nélkül egyaránt meg kell büntetni, de nem fogadható el az évezred első felét idéző boszorkányül­dözés. Az indítványban megfogalmazott gyanúsítotti lista összeállítására és nyilvánosságra hozatalára — az első indítványról beszélek — Magyarországon érvé­nyes törvények szerint sem párt vagy politikai szerve­zet, de még parlamenti bizottság sem jogosult. Jogász tanácsadóim véleményére hivatkozva kije­lenthetem, hogy a politikai kuláklista összeállítása, és különösen nyilvánosságra hozatala egyenesen törvény­telen, sérti a nemzetközi szerződésekben és a hazai tör­vényekben deklarált személyiségi jogokat. Mi, parla­menti képviselők akárhol is vagyunk elkötelezve, azon fáradozunk immár hosszú idő óta, hogy minél hama­rább megteremtsük hazánkban a jogállamiságot. Ha e szellemben kívánunk tevékenykedni, akkor nem tehet­jük meg legfelsőbb szinten, hogy e szellemmel hom­lokegyenest ellentétes határozatban a jogállamiság in­tézményét előre is megcsúfoló, személyiségi jogokat hivatalból sértő intézkedéseket hozzunk. Felhívom a figyelmet arra, hogy a magyar törvények szerint vélhető bűnös nincs. Tehát ezekről a vélhető vagy az indítványban megfogalmazottak szerint , »Ma­gyarország tönkretételével gyanúsítható" személyekről bizottsági szinten listát készíteni és azt nyilvánosságra hozni senkinek sincs joga, a Parlamentnek sem, és az aki ezt megteszi, súlyosan sérti az érvényes magyar Al­kotmányt. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha kételkednek szavaim­ban kérem olvassák el az Alkotmány 57., 59. és 70. sza­kaszait. Többek között Király és Raffay képviselőtár­sak is szinte valamennyi politikai vezetővel együtt, és ezeknek a Parlamentben is jelenlévő képviselőik az utóbbi időszakban hangoztatták és kijelentették, hogy az 1990. évi választásoknak nyugodt, rágalmazás men­tes légkörben kell lefolynia. A kívánalmaknak a Parla­ment is eleget tett a sarkalatos törvények elfogadásával, amelyekkel biztosítani kívánta a választások tisztasá­gát, tisztességtelen befolyásolástól mentes lefolytatását és légkörét. Egy ország vezetése hasordít egy vállalkozáshoz, vagy nagyvállalathoz. A hozott döntések sok kockáza­tot, bizonytalansági tényezőt tartalmaznak. Felhívom képviselőtársaim figyelmét arra, hogy egy utólagos presszió lehetősége az eljövendő Parlament, az eljö­vendő Kormány működését is lehetetlenné teszi. Ezzel kapcsolatban megjegyzem, hogy sem a hatályos és tu­domásom szerint egyik korábban hatályos büntető tör­vénykönyvben sem volt megfogalmazva az első indít­ványban említett „Magyarország tönkretétele" tényállása. Ezt kérem figyelembe venni. Tisztelt Képviselőtársaim! Idősebb választóim be­széltek róla, hogy volt már hazánkban és más orszá­gokban is példa politikai érdekből összeállított listá­zásra, de arról nem tudok, hogy bárhol a földön ilyen listát parlamenti döntés alapján állítottak volna össze. A frakció Hámori Csaba képviselőtársam indítványát

Next

/
Thumbnails
Contents