Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-78

6453 Az Országgyűlés 78 ülése, 1990. február 1-én, csütörtökön 6454 támogatja és javaslom elfogadni, és egyben a meghatározott körön kívül, de önként az ország nyilvánossága előtt nyilatkozatot teszek, hogy vagyonom nincs. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Varga Lajosé a szó, Pest megye 26. számú választókerületéből. VARGA LAJOS: Tisztelt Elnök Úr, Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy igaz itt, ahogy Raffay képviselőtársam elmondta, a közvélemény valóban szeretné tudni, hogy hogyan, kinek, kiknek a tevékenységéből került ebbe a helyzetbe az ország, ahova került a napjainkra. Ezt személy szerint én is szeretném tudni. Amiért szót kértem, az az, hogy egy két aggályom van. Például a legelső aggályom az, hogy részt vegyek a honvédelmi bizottság munkájában, amely tudvalevőleg sokkal kisebb volumenű vizsgálatot folytat, és gyakorlatilag nem látjuk, hogy mikor lesz vége. Tehát ha most itt százezres nagyságrendben akarunk valakiket elszámoltatni, akkor egyszerűen nem tudom, hogy az elkövetkező 10 év elegendő lesz-e erre? Tehát én ebből kiindulva határozottan még egyszer mondom, hogy ebből kiindulva — és gondolom, ezzel egyetértesz — támogatod azt, hogy ne menjünk vissza 68-ra, azzal együtt, hogy erkölcsileg és személy szerint is a javaslatodat maximálisan el tudom fogadni. Csak éppen ez időben akkora hatalmas távlat, hogy lehetetlen vele megbirkózni. Szeretném, ha kiderülhetne — ebből a szempontból nem ártana, ha a jelenlegi pártok vezetői is megtennék a nyilatkozataikat. Hadd személyeskedjek: felsőfokú végzettségem van, mérnök vagyok, lassan 10 éve igazgatója egy 1500 fős üzemnek. Van egy 105-ös Skodám, egy 1966-ban épített 10 x 9 méter alapterületű családi házam és egy négy évvel ezelőtt 65 000 Ft-ért Kecskemét mellett vett tanyám, amelyben nincs villany, földút van, 7 kmre Ágasegyházától. Ennyi a vagyonunk. Személy szerint is nagyon szeretném tudni, de a környezetemben élő emberek is, hogy azok a 30 éven aluli vagy 30 év körüli, erkölcsileg, politikailag megnyomorított, gazdaságilag kizsákmányolt — ezeket hozzászólásokból idéztem, Eke Károly képviselőtársam is kb. ebben a stílusban beszélt — pártvezetők honnan tudtak 500—600 ezer, egymillió forintos nyugati autókhoz jutni, amelyekben most látjuk őket rendszeresen furikázni. (Taps.) El tudom képzelni, hogy ajándékba kapták — ezzel nincs semmi problémám —, de akkor mondjuk meg, hogy ajándékba kaptuk. Az ilyenfajta elszámoltatás az ő tisztázásukat is feltétlenül megköveteli. Aggályaim vannak azzal kapcsolatban, ami elhangzott: mi Magyarország átlagpolgárának a legnagyobb problémája? Azt hiszem mindenki egyetért azzal, hogy az adórendszer. így van? — ezzel mindenki egyetért, ettől hangos az ország. Szeretném elmondani — nekem nagyon nem tetszik —, hogy a Heti Világgazdaság legutolsó számában megjelent egy cikk — amelyet gondolom felelősséggel hoztak nyilvánosságra, hiszen ezen újság nem szokott fals dolgokat leadni — arról: hogyan képzeli el a Szabad Demokrták Szövetsége, az MDSZ és a független szakértőkből álló úgynevezett Hid csoport 14 fője az elkövetkező 100 nap eseményeit. Engem megdöbbentett, hogy ebben a társaságban az a Kupa Mihály is benne van, aki eddig kormány-tisztviselőként ennek az adórendszernek a kidolgozója volt. Könyörgöm, hogy van ez? Egyik nap az MSZMP-nek dolgozunk, mert akkor az volt az állampárt és a hatalom, a másik nap az ártatlan bárány képében tetszelgünk? Ilyen szempontból is jó lenne, ha az elszámoltatás megtörténhetne. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Soltészné Padár Ilona felszólalása következik — Szabolcs-Szatmár megye 8. sz. vk-ből. SOLTÉSZNÉ PADÁR ILONA: Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakhoz csak néhány gondolatot. Én a megbékélést kívánom támogatni. Igaz — ahogy Eke Károly mondta — a tényekből kell kiindulni és az is fontos, hogy a vizsgálat során a józanság legyen a mérvadó. Az is igaz, hogy az emberek követelik a felelősség megállapítását. Nagyon kellene arra vigyáznunk, hogy e munka elvégzése végülis a megbékélést szolgálja, mert tűrhetetlennek tartom, hogy két-három évtizedenként mindig elszámolásra készüljön a magyar. Ezt a folyamatot meg kellene állítani. Jó lenne, ha a munka során a józanságot segítene megtartani az a fogalom, amelyet legutóbb Nagy Imre sírjánál fogadtak meg: a megbékélést. Azt szeretném, ha ezt a munkát tényleg nem személyeskedéssel, a tények ismeretében, józansággal, tisztességgel végeznénk el, a megbékélést szolgálva. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Következik Zsolnay Katalin KomáromEsztergom megye 3. sz. választókerületéből. ZSOLNAY KATALIN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Mindaz, amit itt hallottam szólásra késztetett, és ígérem nagyon rövid leszek. Azért szólok, mert az a közvélemény, amely itt annyiszor elhangzik és akit annyiszor emlegetünk, zömében egyszerű, tisztességes, becsületes magyar emberekből áll. Ezek az emberek dolgozni akarnak, a munkájukért megfelelő bért akarnak kapni, jól szeretnének élni. Nem állandóan visszafelé akarnak lépni és bűnösöket, felelősöket keresni — ezzel mi nem megyünk sokra, ezt próbálják Önök is megérteni. Szeretném, ha egy kicsikét mi is előrenéznénk, nem mindig hátrafelé, mert ezzel csak az időt húzzuk, ebből semmi hasznunk nem származik. Én úgy érzem, hogy itt inkább csak a hatalom újrafelosztásáért folytatott és sajnos úgy vélem, nem éppen tisztességes harc az, ami sokakat erre késztet. Szeretném, ha az Országgyűlés a döntésekor ezt figyelembe venné és az esetleg megválasztott bizottság is a munkája során. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Szóra következik dr. Lakatos László GyőrSopron megye 4. sz. választókerületéből. DR. LAKATOS LÁSZLÓ: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országos Közvélemény! Lakatos László harmadrendű vádlottként kér szót, emberi jogán. Az a