Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-78
6449 Az Országgyűlés 78 ülése, 1990. február 1-én, csütörtökön 6450 és joga van megtudni ennek a népnek, hogy kiknek a bűnei következtében kell neki ezt átélnie és elszenvednie. A Parlament politikai frakcióinak vezetői megtárgyalták ezt a két javaslatot. Az a vélemény alakult ki, hogy a vizsgálóbizottság a Parlamentben jelenlévő politikai frakciók képviselőiből alakuljon meg, az elnöke független képviselő legyen, tagjai legyenek a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szocialista Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Néppárt, a Semleges Csoport, a Magyar Szocialista Munkáspárt parlamenti frakciójának küldöttei. Nagyon fontosnak tartom, hogy a kört ne csak az országos vezetők esetére mondjuk ki, hanem igenis a felelősségi körben legyenek benne a megyék vezetői, legyenek benne azok a despoták, akik terrorizálták a népet ezekben az évtizedekben, és akik miatt különlegesen sokat szenvedett a magyar nép. Igenis legyenek benne ebben a körben. Tehát én szükségesnek tartom, hogy a megyei MSZMP első titkárok és titkárok feltétlenül essenek bele a vizsgáltak körébe, a megyei tanácsok elnökei, helyettesei és titkárai essenek bele, sőt: a parlamenti ülés kezdetekor itt beszélgettünk néhány képviselőtársammal és azt kérik mindenhonnan az emberek, hogy a városi első titkárok is számoljanak el. Tisztelt Országgyűlés! Mi így fogalmaztuk meg, hogy tulajdonképpen mit is kell megvizsgálnia ennek a bizottságnak? Azt kell megvizsgálnia, hogy aki az átlagosnál magasabb javadalmazásban részesült, vagy az átlagosnál jobb vagyoni helyzetbe jutott funkciója következtében, az adjon számot! Úgy érzem, ez nagyon fontos kérdés és tisztelettel kérdezem elnök urat, hogy szabad-e Kovács képviselőtársamnak, aki tegnap felszólalt, egy kérdést feltenni, mert a felszólalását követően mindenki azzal jött hozzám, hogy tulajdonképpen ki is tartotta ezt a felszólalást, hogy ő eláll attól, hogy a független, vagy az egyéni képviselőket támogassák. Kérdezem Kovács Mátyást, megfelel-e a valóságnak, hogy ő volt az oroszlányi MSZMP első titkár? ELNÖK: Pillanatnyi türelmet kérek. A témára viszszatérünkegy másik napirend során. Kérem, hogy akkor tegye fel képviselőtársunk ezt a kérdést. DR. EKE KAROLY: Köszönöm szépen. Addig is Kovács Mátyás képviselőtársam gondolkozzon ezen. (Derültség és taps.) ELNÖK: Tamás Gáspár Miklós felszólalása következik, Budapest 14. számú választókerületéből. TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS: Tisztelt Ház! Támogatom Raffay Ernő képviselőtársam törvényjavaslatát, de ezért még nem szólaltam volna fel. A bizottsági tárgyaláson nekünk az volt az álláspontunk, hogy nem egy nevekből álló listát kell felállítani, hiszen ez prejudikálná a későbbi vizsgálatot, hanem valami elvet kell találnunk és ezt az elvet a bizottság megtalálta bizonyos tisztségek szerint. Az eredeti javaslat szerint fel kellett volna állítani azoknak az embereknek a ,,kulák listáját", — amire célzott Hámori Csaba képviselőtársam, akik az országot állítólag tönkretették. En azt hiszem, hogy a törvényjavaslat jelenlegi állapotában, Hámori Csaba képviselőtársam aggályai nem annyira indokoltak. Ennek ellenére azt szeretném mondani, hogy Magyarország pillanatnyilag Kelet-Európában az az egyetlen hely, ahol nincsen boszorkányvadászat. Szeretném, ha ezt a helyzetet megőriznénk. Ezt nem kívánjuk. Senki nem kívánja ebben az országban, aki józanul gondolkodik és aki demokratikus jövőt kíván. Én azt hiszem, hogy valóban a közvélemény nyomása alatt állunk, a közvélemény valóban elszámolást kíván. Ennek ellenére, és ezzel együtt — azt hiszem — meg kell őriznünk a józan és törvényes eljárás, a mértékletesség eszményét, ugyanis Magyarország a demokrácia felé nem forradalmi úton, hanem a reformok útján, nem kataklizmák által, hanem lassan halad. Ennek a helyzetnek vannak előnyei és vannak hátrányai. Az előnyeit használjuk ki — tisztelt képviselőtársaim! Tehát mindenkit szeretnék felhívni arra, hogy ez a vizsgálat ne legyen alkalma semmiféle boszorkányvadászatnak! Ez egy egyszerű vagyonvizsgálat, korrupciós ügyeket feltárhat, de a kollektív felelősség eszméjét felvetni helytelen volna, ezt mi a magunk részéről viszszautasítjuk. Mi nem személyek ellen harcolunk, mi nem őrségváltást kívánunk, hanem rendszerváltást, ezért pedig meg kell mondani, hogy amennyiben van ebben a társadalomban bosszúvágy, a leszámolás vágya, ezzel még bizonyos népszerűtlenség árán is minden felelős politikai erőnek véleményem szerint szembe kell szállnia. (Nagy taps.) ELNÖK: Most szót adok Filló Pálnak, Budapest, XVIII. választókerületéből. FILLÓ PÁL: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Én magam inkább Hámori Csaba indítványát szeretném önök előtt támogatni — két okból. Az egyik az, hogy az ország közvéleménye valóban azt várja, hogy ha ez a bizottság megalakul, akkor valóban érdemi munkát tudjon végezni. Tehát egyáltalán nem mindegy az, hogy milyen körben végzi ezt a munkát, hogy hány üggyel kell majd foglalkoznia, és hogy mennyit fog tudni elvégezni a megbízatása időtartama alatt. De ez a felszólalásomnak csak az egyik része lenne. Kedves Képviselőtársak! 1988-ban itt az Országgyűlés színe előtt javasoltam először, hogy vizsgáljuk meg a volt vezetők privilégiumait, azok felszámolását. Tegnap a jogi bizottság ülésén én álltam fel, és egyeztetve a Magyar Szocialista Párt parlamenti csoportjának tagjaival is, javasoltam, hogy a határozattervezetbe kerüljön be a hatos szakasz, tehát hogy az Országgyűlés hívja fel a Minisztertanácsot arra, hogy mielőbb tegye meg a szükséges intézkedéseket a volt vezetők még meglévő privilégiumszerű járandóságainak megszüntetésére. Egyetértek azokkal a képviselőtársaimmal, akik azt mondták, hogy az ország lakossága elszámolást kíván és nem leszámolást. Ebben a kiélezett politikai helyzetben, ami a választási kampány egyre inkább fokozódó hangulatán is érezhető, nem lehet célszerű, és nem lenne jó, ha a politikai erők személyes leszámolásig vinnék a dolgot, és az sem lenne jó, hogyha hátat for-