Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-66

5459 Az Országgyűlés 66. ülése, 1989. november 22-én, szerdán 5460 Országgyűlés építési és közlekedési bizottsága elé. Közel sem ilyen kedvező a helyzet a további ágazatokban. Itt a költségvetési tervezésben ma is 5 milliárd forint az, a kielégítetlen igény, ami a működés fenntartását a rekonstrukció folytatását lenne hivatott biztosítani. Ez a közlekedési, hírközlési fejlesztésekben 25 százalékos mérséklést jelent, ami elviselhetetlen a következő évben. Mit teszünk a feszültség feloldására? Az országos infrastrukturális hálózatra egy öt évre szóló, úgynevezett infrastruktúra-fejlesztési csomagot készítettünk. Ennek 1990-es üteme hivatott a hiányzó költségvetési eszközöket pótolni. A múlt héten az Európai Gazdasági Közösség vezetőivel folytatott tárgyalás alkalmával a programcsomagot átadtuk; erről miniszterelnökünk és Kemenes Ernő is szólt. A programcsomag jó fogadtatásra talált. A tárgyalások eredményeiről a Parlament decemberi ülésszakán számot adunk. Nagyiványi András további két konkrét javaslatot tett egy új közlekedési koncepció és a vasút helyzetének komplex parlamenti áttekintésére. Ezzel mi egyetértünk. Ugyanakkor meggondolásrajavasoljuk, hogy 1990-ben az Országgyűlés — lezárva a négy évtizedes hibás gazdaságpolitikai gyakorlatot —, egy átfogó infrastruktúra-politikai koncepciót is tárgyaljon meg, amely lehetővé teszi a magyar gazdaságpolitika átértékelését is. A Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium a fordulatot most előkészítette, ezekkel a lépésekkel folytatjuk a közlekedésben megkezdett privatizációval. A teljes fordulat feltételeinek megteremtésében, mivel számos érdekcsoport küszködik a maga fejlesztési lehetőségét és prioritást keresve, az Országgyűlés támogatását is igényeljük. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett dr. Sziráki András Szolnok megye 2. számú választókörzetének képviselője. DR. SZIRÁKI ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Nagyon röviden a hozzászólásokra szeretnék reagálni, illetve azokkal vitatkozni. Elsőként Vona Ferenc barátom hozzászólásával, aki megállapította, hogy az iparvállalatoknál pazarló gazdálkodás folyik. E summás minősítés meggyőződésem szerint nem igaz. Miért nem nevezzük nevén a gyereket? Én is ismerek például olyan kisvállalkozót, amely pazarol és közben évek óta adót sem fizet. Természetesen ma erről nem illik beszélni. Szeretném megjegyezni, hogy a vállalati kör jelentős része már korábban felismerte, hogy léte, jövője, a piachoz történő alkalmazkodáson múlik. Termelésének 70—80 százalékát, mások egyharmadát a fejlett tőkés országok piacán képesek értékesíteni. Igaz, ez nem általában jellemző. Sajnos. Ezért a kormányzati politikában, a jövőt illetően, feltétlen olyan restriktív egyik oldalon, másik oldalon pedig ösztönző gazdaságpolitikát kell megvalósítani, amely igenis kikényszeríti a teljesítményt. Azonban meggyőződésem, hogy semmilyen körülmények között nem fogadható el Király Zoltánnak azon véleménye, hogy a nagyvállalati dolgozók terhére, azokat másodlagos állampolgárnak tekintve, támogatva legyen az egyéni vállalkozás. Ha támogatjuk, akkor én úgy fogom fel, hogy igenis legyen esélyegyenlőség és ne legyenek másodrangú állampolgárok azok, akik ma is az ipar terheit cipelik és a gazdaságnak is fontos pillérei. Tehát itt sokkal reálisabb, tárgyszerűbb magatartásra van szükség. Én vállalkozáspárti vagyok, de hangsúlyozni szeretném, hogy nem ilyen módon. Ami a tempóváltáshoz viszont szükséges, arról szeretnék csak címszavakban szólni. (Mivel a két perc letelt, a mikrofon kikapcsolódik) ELNÖK: Megkérdezem az Országgyűlést megadjuk-e a szót? (Közbeszólások: igen, igen.) Tessék parancsolni. DR. SZIRÁKI ANDRÁS: Köszönöm a bizalmat. Igyekszem ezzel nem visszaélni. Harminc másodpercet viszont ne a számlámra írjanak. Tisztelt Országgyűlés! Teljesen egyértelmű, hogy tempóváltásra van szükség, ehhez elengedhetetlen, szerettem volna kifejteni, csak megemlítem: a tulajdonviszonyok mielőbbi rendezése, nagyon fontos hogy a szerkezetátalakítás az valóban megkezdődjön és ne csak szólam maradjon. Piacorientált hitelezési politikára van szükség, amely egyik oldalon restriktív, a másik oldalon pedig biztosítja a támogatást mindazok részére, akik a piachoz képesek alkalmazkodni. Kiszámítható kormányzati politikára van szükség és olyanra, amely igenis kikényszeríti a vállalatokból a teljesítményt. Befejezésül Vona kollégának még annyit szeretnék említeni, de általában is szánom mások felé, hogy én nem tudom megállapítani, hogy a boci vemhes-e vagy nem, de nem is vállalom fel ezt a szerepet. Tehát mindenki foglalkozzon azzal, amihez ért és ne legyen mindenben szakértő. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Képviselőtársaim! Annak tudatában vagyok, hogy kissé hosszúra nyúlt ez az első futam, de több hozzászólás nincs az első témakörhöz. A szünet után következik Kemenes Ernő válasza. A szünet alatt a következőket kérem figyelembe venni: a független képviselők csoportja a földszint 6-os számú teremben ülésezik, az MSZP frakció pedig a kongresszusi teremben ülésezik. A szünet 30 perces. (Szünet: 10.56—11.51; Elnök: Horváth Lajos) ELNÖK: (11.46-kor közli) Tisztelt Képviselőtársaim! A Kormány még ülésezik, de állítólag már útban van ide, legalábbis az a személy, aki nekünk választ fog adni a felszólalásokra. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Vitazárót mond dr. Kemenes Ernő az Országos Tervhivatal elnöke. Övé a szó. DR. KEMENES ERNŐ: Tisztelt Parlament! Először is engedjék meg, hogy szíves elnézésüket kérjem, amiért az előrejelzett szünetidő kereteit túlléptük. Az az igazság, hogy a vitában elhangzott javaslatok feldolgozása megkövetelte, hogy azokat részleteiben áttekintsük, és kialakítsuk a Minisztertanács állásfoglalását.