Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-77

6419 Az Országgyűlés 77. ülése, 1990. január 31-én, szerdán 6420 sük meg a kezünket, alakulhasson a szervezet is minél rugalmasabban. Gondolom, legkésőbb a jövő év kezdetére a szervezet kiépítése megtörténik és akkor már a szervezeti felépítés és természetesen a működési szabályzatot is el tudja fogadni a Parlament. Azonban a normális működés érdekében, akárcsak egy ideiglenes működési szabályzatra is feltétlenül szükség lenne. Hogy mennyire nem egyszerű feladatról van szó, ahhoz csak példának említem, hogy az első 1870. évi számvevőszéki törvény két évet adott az akkori vezetésnek az ügykezelést szabályozó törvényjavaslat kidolgozására. Tisztelt Parlament! A határozati javaslat 4. pontja nem pontos, félreérthető, ezért az kérem pontosítani. Az 1. bekezdése: ,,A KNEB jelenlegi székháza legyen az Állami Számvevőszék székháza, illetőleg a KNEB jelenlegi velencei oktatási és üdülő intézménye legyen az ÁSZ azonos rendeltetésű intézménye." Ebből az következik, hogy mindkét intézetnél a KNEB kezelői joga az Állami Számvevőszékre száll át, pedig mint ahogy a 2. sz. mellékletéből kiderül a központi épületet a Számvevőszék valakitől, valamilyen formában bérli, míg az ugyanott említett velencei intézménynél a kezelői jog is a Számvevőszéké lenne. Ilyen szakszerűtlen megfogalmazást nem szabad országgyűlési határozattá tenni. A tisztánlátáshoz persze szükség lenne a KNEB vagyoni bázisának bemutatására. A most elénk terjesztett költségvetésnek mindössze egyetlen tételével kívánok alaposabban foglalkozni, s az ismét a bér. Csodálkozom persze más tételeken is, például azon, hogy az előterjesztés szerint egész évben minden munkanap 150 belső és külső szakértő lesz kiküldetésben, vagy azon, hogy miként lehet egy számvevőszékijelentésben két rossz szorzás eredményeként össze nem illeszthető mértékegységek felhasználásával 100 millióra kerek számot kihozni, de ezekkel most nem foglalkozom. A bérekre azért térek ki részletesenm mert itt bizonyítható az, hogy múltkor a költségvetés készítői eldugtak előlünk pénzeket. Tartalékoltak, anélkül, hogy ezt leírták volna. Félreértés ne essék, nem az ellen emelek szót, hogy mekkora az egy számvevőre jutó bér. ítéljék meg az Állami Számvevőszék vezetői, hogy mekkora pénzért lehet kellő szakértelmű embereket találni a munkaerő piacon. Én egyetértek azzal, hogy az abszolút feddhetetlenség egyik — de csak az egyik — biztosítéka a megfelelő javadalmazás lehet. Itt azonban másról van szó. Már a múltkor le kellett volna írni — ez most megtörtént —, hogy pontosan mekkorák is a bérek, hogy a béreken felül ellenőrzési pótlék és a kéthavi alapbérnek megfelelő jutalom illeti meg a számvevőszéket. Amit nem értek és nem is tudok elfogadni az az, hogy a tervezésben a pontosan kiszámítható és az államigazgatásban szokatlanul magas javadalmazás mellett mit jelent a 18 millió forint bértartalék? Ennek egyértelműen bérjellegét a hozzátervezett társadalombiztosítási járulék is bizonyítja. Az előterjesztés ehhez fűzött indoklása szerint az állami vezetők bérének felemelését is e tartalék fedezné. Csak hogyha az érintett három állami vezető bérét meg is dupláznánk az is csak 2.4 millió forint lenne és akkor mit szolgál a további tartalék? Számtalan költségvetési intézményben dolgozónál még az infláció mértékét sem tudtuk ellentételezni, itt pedig jelentős, indoklás nélküli tartalékolás történik. Ez annál kevésbé érthető, mert a Számvevőszék költségvetése teljes létszámra vonatkozik, s mint azt megtudtuk, ez egyelőre nem teljesen kerül feltöltésre. Emiatt a fel nem töltött álláshelyek bére további tartalékot jelent már önmagában is. Javasolom a be nem töltött állásokra tervezett bér év végi elszámolását, s ennek az Országgyűlési határozatban való rögzítését. Az elmúlt ülésszakon benyújtott költségvetésben azonban az előbb említett tartalék a 21 fő kiszolgáló személyzet számvevőre történő cseréje folytán 5.7 millió forinttal még több is volt. A korábban eldugott, 24 millióra becsülhető bértartalékkal a költségvetés készítői elnök úr önt is és bennünket is be akartak csapni. Ettől függetlenül — úgy hiszem — a mostani 18 millió bértartalék nem felel meg a krízisköltségvetés helyzetének. Úgy tűnik, a költségvetést tervező munkatársak túl nagy múltbéli rutinnak rendelkeznek, igyekeznek bázist teremteni a jövő évi költségvetéshez, ami ma elfogadhatatlan. Ezért azt javaslom, hogy a jól tervezhető, létszámmal alátámasztott és az Önök által szükségesnek tartott béren felüli tartalékokról mondjanak le, ha csak valami általunk nem ismert indok nem teszi nélkülözhetetlenné. Természetesen ezt az indokot, jó lenne, ha ismerhetnénk. Amikor az elmúlt ülésszakon a kiszolgáló személyzet túlzott mértékét szóvátettem, arra gondoltam, hogy esetleges csökkentése költségmegtakarítást eredményezhet. Ehhez képest igazán meglepett, hogy a dupla bérű számvevőkre történő csere is belefért a költségvetésbe, sőt még tartalék is maradt. A kiszolgáló személyzet arányát, miután az eddigi előterjesztések a pontos szervezeti felépítést nem írták le, mi csak becsülhetjük. Amennyiben azonban szakmailag indokolható és védhető a múltkori arány, akkor viszont nem értem, mi szükség volt a számvevőszékkel történő felváltásra, ha csak nem a beépített bértartalék csökkentése volt a cél. A tartalékolásra visszatérve, azt szeretném leszögezni, hogy nem általában a tartalékolás tényét kifogásolom, mint ahogy nem teszem szóvá a működési kiadásokra tervezett 4,7 millió forint tartalékot sem, hiszen egy új szervezetnél sok bizonytalansággal kell számolni. Azt tartom furcsának, hogy ez egyetlen biztonsággal tervezhető tételnél került sor 18 millió forint tartalékolásra. Tisztában vagyok azzal, hogy elsőnek lenne a saját költségvetés részletezésében és vállalni ezzel az élve boncolást, ez nehéz dolog. Mégiscsak helyeselhetjük az elnök úr döntését a részletes költségvetés bemutatását illetően, hiszen így, azt hiszem, mindnyájan tisztább képet kaphatunk az Állami Számvevőszékről és annak apparátusáról is. Néhány szót még az előző ülésszakon feltett kérdéseimre megismert magyarázatokról. Sajnos nem lep meg, hogy a KNEB költségvetése is hamis volt, bár erről, mivel tavaly még nem volt Számvevőszék, nem tudhattunk. Viszont ezek után még kíváncsibban várom a választ arra a múltkori ülésszakon feltett kérdésemre, hogy mit is tartalmaz a KNEB felszámolására