Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-76

6309 Az Országgyűlés 76. ülése, 191 Az Alkotmánybíróság január 24-én ülést tartott és ebben az ügyben határozatot hozott. Ezt a döntést szeretném ismertetni. Az 1989. november 26-ai népszavazás első kérdésére adott válasz nem képezi alkotmányjogi akadályát annak, hogy az Országgyűlés az Alkotmány 29/a § 1. bekezdését módosítsa. Ez tehát a határozat, meg fog jelenni a Magyar Közlönyben, részletes indokolással együtt. Engedjék meg azonban, hogy ezt az indoklást röviden összefoglaljam. A jogi helyzet Önök előtt is ismert, hiszen ez a Parlament határozta meg mindegyik elemét. A módosított Alkotmány visszaállította a köztársasági elnök intézményét és a 29/a szakaszban úgy rendelkezett, hogy a köztársasági elnökét az Országgyűlés választja meg. Az Alkotmányt módosító törvény azonban beiktatott egy paragrafust, amely szerint ha az elnöki tisztség betöltésére még az új választások előtt kerülne sor, akkor a nép közvetlenül választja meg az elnököt. Tudjuk, hogy erről a lehetőségről végülis népszavazás döntött. A népszavazáson szereplő kérdés az volt, hogy csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnökválasztására. A döntés igen volt, ez azt jelenti, hogy a választásokat az új Parlament megválasztása után kell megtartani, illetőleg, hogy ekkor már az Alkotmány 29/a szakasza értelmében az Országgyűlés fogja megválasztani az elnököt. A kérdés itt az volt, hogy vajon ez a népszavazás korlátozza-e az Országgyűlést abban, hogy az említett 29/a §-t módosítsa. Ez attól függ, hogy a népszavazás egyáltalán kiterjedt-e erre a 29/a §-ra, vagyis döntött-e a népszavazás a köztársasági elnök megválasztásának módjáról is, másodszor pedig attól, hogy milyen fajta népszavazás volt ez, hiszen a törvény többfajta népszavazást ismer és ennek a törvényhozásra kötelező következményei mások. Hogyha ez a népszavazás referendum volt, vagyis az Országgyűlés által hozott törvényt megerősítő népszavazás, akkor az illető törvényt két éven belül nem lehet módosítani. Ami az első kérdést illeti, miről is szólt ez a népszavazás, az Alkotmánynak mely szakaszait érintette? Az előbb felolvastam a kérdést, abból nyilvánvaló, hogy a kérdés a köztársasági elnökválasztás idejére kérdezett rá. Ugyanezt megerősíti a népszavazást kiíró országgyűlési határozat indoklása is, ahol kifejezetten egy külön bekezdésben közli, hogy itt a kérdés az időpont. Nem lehet azonban attól eltekinteni, hogy az adott jogi helyzetben az időpont megválasztásától függött a népszavazás módja is. A kérdés igazából a Parlament előtt azért merült fel, mert a Parlament úgy döntött, hogy ezt a magyarázatot magán a szavazólapon hozzáfűzi a feltett kérdéshez és ebből egyesek úgy gondolták, hogy maga a népszavazás a kérdés következményeire is kiterjed, tehát a népszavazáson abban is döntenek, hogy milyen módon történjék az elnökválasztás. Ez azonban nem így van. Tessék belegondolni abba, hogy minden választópolgár, amikor elment szavazni, tisztában kellett hogy legyen döntése következményeivel. Ezek a következmények attól függetlenül beálltak volna és beálltak, hogy az illető erről a következményről a szavazólapról vagy máshonnan szerzett-e tudo90. január 26-án, pénteken 6310 mást. A jogi kérdés az, hogy a magyarázat folytán magáról a 29/a szakaszról történt-e döntés. Nem történt döntés, hiszen nem volt felállítva az alternatíva. Senki nem vitatta a népszavazási kampány során sem, később sem az Alkotmánynak azt a rendelkezését, hogy a köztársasági elnököt az Országgyűlés válassza meg. Nem volt felkínálva alternatíva, nem szerepelt a szavazólapon olyan kérdés, hogy ezt tessék megerősíteni vagy tessék elvetni. Márpedig egy alkotmányos kérdésben nem lehet közvetve, bújtatottam úgy kiírni a népszavazást, hogy ne lenne a kérdés világosan feltéve. Itt végülis az Alkotmányt módosító törvényben kiírt egyszeri kivételes alkalomról történt a szavazás, hogy vajon a főszabály, az Országgyűlés által való választások alóli kivétellel kíván-e élni az ország lakossága vagy nem kíván élni. Ez egészen más kérdés, mint maga a 29/a szakasz, tehát a választásnak a módja. Márcsak azért sem lehet úgy értelmezni a népszavazást, hogy kiterjedt volna a 29/a szakaszra, mert ha a népszavazás eredménye az ellenkezője annak, ami lett, tehát az emberek nemmel szavaznak és mégis lesz választás január 7-én, ez semmiben nem érintette volna a 29/a szakaszt az Alkotmányban, az éppúgy megmaradt volna érintetlenül. Márpedig ha egy döntésben az igen is és a nem is ugyanarra az eredményre vezet, akkor nem lehet azt mondani, hogy döntés történt ebben a kérdésben, csak azt lehet mondani, hogy ez a döntés az időpont kérdésében a 29/a szakaszt egyszerűen nem érintette. A fentiek után marad az a kérdés, hogy egyáltalán milyen fajta népszavazás volt ez. Az előbbiekből kitűnik, hogy a 29/a szakasz, tehát az Országgyűlés általi elnökválasztás kérdésében ez nem lehetett referencum, hiszen nem vonatkozott a kérdés erre a szakaszra. Az egész kiírt népszavazás tekintetében pedig azt tessék meggondolni, hogy egy ha-val kezdődő mondatra nem lehet végülis megerősítő népszavazást kiírni. Tehát ha egy felkínált alternatívát eldöntők, hogy előtte vagy utána legyen választás, ezzel nem arról döntök, hogy ez a lehetőség egyáltalán bekerüljön vagy ne kerüljön be az alkotmánymódosító törvénybe. Az lett volna egy referendum, az lett volna a megerősítése ennek a 40/1 §-nak, itt azonban éltek a lehetőséggel, eldöntötték, ez nem referendum, hanem egy plebiszcitum volt egy olyan kérdésben, amely nem is törvény tárgya, hanem országgyűlési határozat tárgya lett volna. Tisztelt Országgyűlés! Mindebből tehát az következik, hogy a népszavazás sem a köztársasági elnök választási módja tekintetében, sem pedig időpontja tekintetében nem minősül a törvényt megerősítő népszavazásnak és ebből következően nem lép be a népszavazási törvénynek az a rendelkezése, amely szerint a 29/a szakaszt nem lehetne akár két éven belül is megváltoztatni. Miben áll ezek után akkor mégis a népszavazás kötelező ereje? Hiszen kimondja a népszavazást szabályozó törvény, hogy a népszavazás kötelezi az Országgyűlést, méghozzá szó szerint azt mondja a plebiszcitum esetére, tehát, amikor nem egy törvényt megerősítő népszavazásról volt szó, hogy a népszavazás eredménye az adott kérdésben meghatározza az Országgyűlés további munkáját. A népszavazás eredménye pedig az volt, hogy a köztársasági elnök megválasztására az ország-