Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-76

6307 Az Országgyűlés 76. ülése, 1990. január 26-án, pénteken 6308 Nem értek egyet azzal, hogy a bizottságban résztvevőknek külön díjat adjunk. Úgy gondolom, hogy minden képviselő az érdeklődésének megfelelően valamilyen bizottsági munkában részt fog venni. Bács-Kiskun megyei képviselőtársaim véleményét tolmácsolom, amikor azt mondom, hogy nem értünk egyet a képviselőjelöltek 100 millió forintos juttatásával, amelyet a költségvetésből kell kiemelni. Nagyon sok képviselőjelölt lesz a következő hónapokban, nem tudom, hogy ezt a pénzt hogy lehet majd igazságosan felosztani. Ha a költségvetésben a 100 millió forint fölöslegben van, javasoljuk, hogy azt a szociális ágazatnak legyenek szívesek átadni. (Taps.) Gondolok például mentőautók vásárlására. Valamelyik nap egyik képviselőtársammal kimentünk a Déli Pályaudvarra, megnéztük a hajlékatlanokat. De felsorolni sem tudnám, hogy mennyi helyen sokkal jobb helye lenne ennek a pénznek. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tóth Attiláné képviselőtársunk felszólalása következik. TÓTH ATTILÁNÉ (Budapest 52. vk.): Köszönöm Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, hogy már mindnyájan érezzük a decemberi ülésszakon, amikor először megpróbáltuk elhárítani magunktól a döntés felelősségét ebben a kérdésben, hogy elég kemény vita elé fogunk nézni. Akár mi, képviselők, ez a Ház — akár a következő fog ebben a kérdésben dönteni, mindenképpen nehéz helyzetben lesz, hiszen valamilyenképpen érintettként kell résztvenni egy döntésben, amikor egy képviselőtől elváratna az, hogy objektív legyen. Ezért az itt elhangzott vitában nem szeretnék sok mindenre reagálni. A vita az egész ország színe előtt folyik, ezért meg kellene próbálnunk a tárgynál maradni bármennyire is nehéz elhitetni kívülállókkal, hogy mi itt objektíven próbálunk vitatkozni — azt hiszem ez nagyon nehéz, azt hiszem, hogy ezt Önök is érzik a téma súlyából — főleg a javadalmazás körüli vitából. Azt viszont el kell ismerni, hogy a következő Parlament egy teljesen más típusú működési formában fog dolgozni, aminek jogi és egyéb feltételeit mindenféleképpen biztosítanunk kell. Amit Horváth képviselőtársunk elmondott a mentelmi és a kulturális bizottság javaslatáról az anyagi javadalmazást illetően — nem volt részemre megnyugtató. A bizottsági ülésen nem tudtam résztvenni, nem tudom, hogy ott milyen vita folyt - itt azonban semmi indokot nem kaptunk arra vonatkozóan, hogy ezt a javaslatot miért utasították el. Elhangzott ugyan egy észrevétel, hogy azt a javaslatot támogassuk és vegyük figyelembe, de ebben a Házban nagyon sok olyan javaslat volt már, amelyet a bizottság elutasított, a Kormány nem fogadott el, a képviselő fenntartotta és a Parlament rendre el is utasította. Nem akarok e javaslat mellett, sem ellene érvelni, csak egyetlen egy észrevételt szeretnék tenni. Mint a kereskedelmi bizottság tagja nem tudom másként ezt a kérdést megfogni, csakúgy, hogy árutársítás. Alkotmányerejű törvényről van szó. A közöttünk lévő nézetkülönbségek miatt nem szabadna hogy egy alkotmányerejű törvényre a Parlament olyan határozatot hozzon, ami alapvetően befolyásolhatja a következő Parlament működését. Ezért tisztelettel javaslom, hogy a jogállásra és a javadalmazásra vonatkozó tervezetet vegyük külön. Különben sem tudom magamnak sem megmagyarázni, hogy miért kell egy alkotmányerejű törvényben nem tudom hány évre százalékban meghatározni a képviselők fizetését, különböző javadalmazását. Nem érzem odavalónak. Ez lehet szubjektív, lehet, hogy nincs igazam. Tisztelettel kérem, gondoljuk végig: komoly ez a törvénytervezet, alkotmányerejű törvénytervezet, valóban a következő Parlament munkáját fogja befolyásolni. Az anyagi vitába nem szeretnék belemenni. Mindannyian érezzük, hogy mennyire nem lehet ebben objektívnek lenni, bármennyire is próbáljuk, ezért tisztelettel kérem — mégegyszer megismétlem — válasszuk ketté — amennyiben lehet — ezt a döntést. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most 30 perc szünetet kell tartanunk és közben bizottságok fognak dolgozni. 11 óra 15 perckor elkezdünk csengetni, az a kérésem, hogy 11 óra 20 perckor mindenki foglalja el a helyét az ülésteremben. Mint említettem, vendégünk lesz, 11 óra 20 perctől folytatjuk a munkánkat a törvényjavaslat vitájával. Bejelentem, hogy a politikai csoportok vezetőivel kívánok most tanácskozást tartani a főemelet 37—38. sz. teremben. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság a főemelet 64. sz. termében tanácskozik, a független Képviselők Csoportja a földszint 6. sz. teremben. Már most elmondom, hogy az ebédszünet megkezdését követően azonnal a Kormány elnöke és néhány tágja, a februári ülésszakra tervezett törvényjavaslatokban érintett tagjai, a Parlament tisztségviselői, a bizottságok vezetői és a parlamenti pártfrakciók vezetői megbeszélést tartanak a főemelet 61. teremben — ez a Minisztertanács terme. Ismételten kérem, hogy 11 óra 20 percre minden bizottság és minden politikai csoport foglalja el a helyét. (Szünet: 10.50—11.21 óráig.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Az ülésszak elején az Alkotmánybíróság elnökhelyettese jelezte, hogy Király Zoltán és Raftay Ernő képviselőtársunknak egyébként a februári ülésszakra halasztott indítványával kapcsolatban alkotmányjogi kérdésekről nyilatkozni fog. Dr. Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság elnökhelyettesének adom meg a szót. DR. SÓLYOM LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Január 23-ai ülésén az Országgyűlés indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság alakítson ki alkotmányértelmező határozatot arról, hogy a november 26-ai népszavazáson az első kérdésre adott válasz kizárja-e az Alkotmány 29/a szakasz 1. bekezdésének a módosítását, magyarul a Parlament módosíthatja-e az elnökválasztás módját.