Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-75

6253 Az Országgyűlés 75. ülése, 1990. január 25-én, csütörtökön 6254 gazdasági bizottságnak, hogy ne kártalanítsa és ne rehabilitálja a társadalom az ártatlanokat, a meghurcoltakat. Azzal viszont soha nem értett egyet — és ma sem ért egyet —, hogy mindezeket a földdel kapcsolatos problémákat a társadalom egészéből kiragadva érzelmi alapon oldjuk meg. Márpediglen most rendkívül alkalmasak a körülmények az érzelmi döntésekre. Ezt kellően bizonyítja most a választások előtti hangulat vagy azok a megnyilvánulások, amelyekkel néhány szervezet politikai tőkét akar kovácsolni a jelen helyzetből. Nagyon elegánsan hangzanak az 1947-es földviszonyok visszaállítására megfogalmazott jelszavak, csakhogy valamiről sokan megfeledkeznek, mégpedig arról, hogy az elmúlt negyven év alatt felnőtt egy új agrár generáció, egy olyan generáció, aki az eddigi sztálinista viszonyoknak megfelelően alakította ki életformáját, családja életkörülményeit és ez a rendszer formálta a gondolkodásmódját is. Mindezek megváltoztatása nem megy egyik napról a másikra, még ha az akarat meglenne, akkor sem. A családtagokkal együtt mintegy kétmilió honfitársunkról van szó ,akik egyetértenek a múlt káros örökségeinek a megváltoztatásával, de a megoldás módját illetően nekik is van véleményük, és itt semmiképpen nem lehet egy modern cselédsors kialakítására gondolnak. Tisztelt Országgyűlés! Én úgy gondolom, hogy a társadalmi igazságosság és a Parlament bölcsessége megköveteli, hogy ilyen nagy horderejű kérdés, mint a föld tulajdonrendezése tárgyalásánál megismerjük valamennyi érintett fél véleményét. Nemrégiben én javasoltam e ház falai között, hogy üljön össze egy nemzeti agrár kerekasztal és az érintett szervezetek próbálják egyeztetni, közelíteni a véleményeiket az agrártermelés múltjáról, jelenéről, jövőjéről, segítve ezzel a Parlament törvényalkotó munkáját. Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy ez a kerekasztal megkezdte a munkáját, de ugyanakkor érdemes lenne valamennyiüknek meghallgatni a véleményeket is. Mégcsak véletlenül sincs két olyan szervezet, amelyiknek minden kérdésben megegyezne a véleménye, sőt nagyon sokszor azonos szervezeten belül is különféleképpen ítélnek meg azonos kérdéseket. Hát akkor kinek a véleménye alapján döntsön a Parlament? A mezőgazdasági bizottságnak az a véleménye, hogy az Országgyűlés most, működésének utolsó napjaiban nincs abban a helyzetben, hogy felelősséggel olyan földtörvényt módosító javaslatokat fogadjon el, amelyek társadalmi, gazdasági, politikai helyzetre gyakorolt hatását nem tudja áttekinteni. Éppen ezért a mezőgazdasági bizottság azt javasolja a tisztelt Országgyűlésnek, hogy változtatás nélkül fogadja el a mezőgazdasági miniszter által benyújtott törvénymósosító javaslatot, és ezen túlmenően semmilyen indítvánnyal ne értsen egyet. Egyébként a mezőgazdasági bizottság 545. számú jelentésében a bizottság véleményét megfogalmazta a különféle módosító javslatokkal kapcsolatban. Ugyanakkor hangot ad azon véleményének is a mezőgazdasági bizottság, hogy az új Parlament az általános tulajdonreformmal összefüggésben az elsők között kezdjen hozzá egy új földtörvény megalkotásához. Alkosson továbbá rövid időn belül olyan törvényeket, amelyek más tulajdonosi alapokra helyezik a nagyüzemi gazdálkodást, a szövetkezés módját, engedjen szabad utat és biztosítja a feltételeket a magángazdálkodásnak és a jelenlegi helyzetből kiindulva a társadalom próbálja jóvátenni a múlt igazságtalanságait. Úgy gondolom, hogy ez lehet az alapja az egész társadalom által óhajtott közmegegyezésnek, nem pedig az utóbbi időben egyre gyakrabban tapasztalt általános nagyüzem-ellenes hangulatgerjeszés. Legyünk higgadtabbak, körültekintőbbek, fogékonyak az ésszerű kompromisszumokra — hisz élelmiszer még van ebben az országban! Gondjai és problémái ellenére másfél magyarország számára termeli meg ez a sokat szidott agrárágazat, és volt olyan időszak is a hetvenes években, amikor a világ veregette a nagyüzemi magyar mezőgazdaság vállát — igaz, hogy akkor másként voltak a feltételek is biztosítva. Kár lenne, ha nem okulnánk mások tapasztalataiból és éppen az élelmiszertermelés lenne az egész társadalom által régen várt politikai fordulat továbbfejlesztésének legfőbb akadálya. Tisztelt Országgyűlés! Mégegyszer megismétlem a mezőgazdasági bizottság véleményét: változatlanul fogadja el az Országgyűlés a miniszter által beterjesztett törvénymódosítást és semmilyen más, újabb módosításnak ne adjon helyt. Köszönöm szépen. (Nagy taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Varga Lajos Pest megye 26. választókerületének a képviselője kíván szólni. VARGA LAJOS: Ugyan többen voltak még előttem, ezek szerint ők nem kívánnak szólni. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, nem szükséges bizonygatnom — miniszter úr is kitért rá expozéjában —, hogy a földdel kapcsolatos vitában sokkal több az előítéletekből táplálkozó, a szenvedélyektől izzó kinyilatkoztatás, mint amennyit a konkrét esetekből kellene ezzel a témával foglalkozni. Ennek ellenére én megértem a földért aggódó parasztembert, megértem a 70 éven felüli szomszédomat, aki pár hektárnyi homokon gazdálkodva arról panaszkodik, hogy fogytán az ereje, nincs segítsége, de amikor a tsz megkérdezte tőle a közelmúltban, hogy kívánja-e vissza a bevitt földjét, akkor azonnal rávágta: igen. Megkértem, mert ez az ember egész életében a földön dolgozott, a föld megműveléséhez ért. Sokan vannak azonban ebben az országban olyanok, akik nem gazdálkodni akarnak, sőt nem is érdekli őket, hogy mi történik a földdel, csak azt látják, hogy itt valami zavaros ügy van — és mindig vannak, akik szeretnek a zavarosban halászni. Tisztelt Képviselőtársaim! Sok parasztembert ismerek közvetlenül, még többel van lazább kapcsolatom. Tapasztalataim alapján mondom: ne akarjuk mi kitalálni, hogy mi jó nekik! Tudják azt ők nagyon jól. A lehetőséget adjuk meg, hogy saját maguk dönthessenek a saját dolgukban, józan paraszti ésszel, ahogy a mondás is tartja. Ebből a szempontból én a földről szóló törvény jelenlegi módosítását kielégítőnek tartom, bár egy helyen van egy minimális módosítási javaslatom —