Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-75

6251 Az Országgyűlés 75. ülése, 1990. január 25-én, csütörtökön 6252 hoz, ezzel az értékesítés tisztaságára, az állami érdekek betartására nyílik lehetőség. Az eladási ár felülvizsgálhatóvá válik, pályázat hirdethető meg, a szerződés nyilvánosságra hozatala révén voltaképpen teljes társadalmi ellenőrzés érvényesülhet. A törvény megszüntetni tervezi a termelőszövetkezetek ingyenes, határidő nélküli használatába adott, állami tulajdonban levő földek tulajdon-jogának megszerzését. Ezt is sokan kérték. 220 ezer hektárt érint ez a javaslat, illetve ennek a szakasznak hatályon kívül helyezésével ilyen területnagyság nem kerülhet szövetkezeti tulajdonba. A szövetkezetek tulajdonában álló ingatlanok tekintetében már a jelenleg érvényes szabályozás is a tulajdoni jogokat a közgyűlés hatáskörébejuttatja. A tervezet továbblép és minősített többség előírásával a tagság szélesebb rétegét vonja be a szövetkezeti ingatlanok elidegenítésére vonatkozó döntésbe. Tisztelt Országgyűlés! Soknak, elegendőnek, kevésnek vagy szűkmarkúnak tűnnek-e ezek a módosítások? A változás gazdasági hatását érzékeltetni akarván megemlítem, hogy közel 2 millió hektár tagi tulajdonú föld, az összes mezőgazdaságilag művelt terület 30,7 százaléka a törvény hatályba lépésével a tulajdonos döntése szerint adás—vétel tárgya lehet, azon magángazdálkodás vagy bármi indulhat. Ha az említett területet máról-holnapra 50 hektáros farmgazdaságokkal akarnánk hasznosítani, ez 40 ezer farmot jelentene, amihez nagyon szerény befektetésekkel számolva — hektáronként 5 millió forinttal számolva is — 200 milliárd forint induló tőke kellene, de szeretném hangsúlyozni, hogy 5 millió forintból intenzív ... itt Horn professzor úr kifejezi egyet nem értését az 5 millió forinttal, legalábbis ezt látom és igaza van, mert 5 millió forintból nem lehet állattenyésztő farmot létrehozni. A legszerényebb összeggel számolva mutattam be, hogy milyen tőkeigénnyel járna egy ilyen sokak által óhajtott farm-rendszer létrehozása. Azt hiszem, nyilvánvaló, hogy ennyi pénz sem magánvállalkozóknál, sem hitelek formájában nem áll rendelkezésre, azonban valamennyi rendelkezésre áll és a törvénymódosítás érdemben lehetővé teszi a magyarországi farmgazdálkodás beindulását, a földigényes mezőgazdasági vállalkozások létrehozását. Ha a Parlament elfogadja az előterjesztendő módosításokat, ezzel az utóbbi három évtized földbirtok viszonyaiban a legnagyobb mértékű formai és tartalmi változásokat indítja el. A változások várható iránya és üteme tekintetében eltérő nézeteket lehet megismerni. Én is rendelkezem nyilván valamilyen fajta saját nézettel, de senkibe nem kívánok prekoncepciókat ültetni, senkiben sem kívánok előítéleteket vagy valamilyen fajta pártiságot kelteni vagy erősíteni, hiszen a Kormány nem akar nagyüzemi gazdaságokat, nem akar farmgazdaságokat, a Kormány egyszerűen versenyképes magyar mezőgazdaságot akar. Ehhez járul hozzá a földtulajdonlás és forgalom szabaddá tétele, a szektor és szervezetsemleges közgazdasági és társadalmi környezet, én az utóbbival egyenértékűnek tartom a politikai környezetet is, hiszen ez is lehet preferáló és diszkriminatív is. Azt gondolom, ha van összefüggés a szervezeti forma, birtokméretek és tulajdonviszonyok, valamint a versenyképesség között, akkor a tulajdon- és szervezeti formák egyenjogúságán alapuló gazdasági versenyben majd utat tör magának a nemzet érdekeinek megfelelőbb, versenyképesebb forma. Ehhez mindannyiunk részéről türelemre és kellő bölcsességre van szükség. Kérem a módosítások megvitatását és lehetőség szerint változtatás nélküli elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz több módosító javaslat is érkezett, ezért külön kell tartanunk az általános vitát és a részletes vitát. Először Solymosi Józsefnek, a mezőgazdasági bizottság előadójának adom meg a szót. SOLYMOSI JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Nyolc hónapon belül negyedszer állok Önök előtt a mezőgazdasági bizottság megbízásából a földtörvény módosításával kapcsolatban. De ahogy az ismételt módosítási szándékokat látom, az az érzésem, hogy csak a Parlament feloszlatása mentett meg attól, hogy a következő ülésszakok állandó szereplője legyek. Szeretném emlékeztetni Önöket az előzményekre. Az elmúlt év májusában azt a feladatot tűztük magunk elé, hogy a földtörvény és a szövetkezeti törvény néhány §-át az akkor elfogadott társasági törvényhez hozzáigazítsuk. Ezzel kapcsolatos véleményét a mezőgazdasági bizottság megalkotta és annak idején azt a Parlament elé terjesztette. Már akkor látszott azonban, hogy ezek a módosítások nem elégítik ki a társadalom igényét és nem tükrözik kellően a társadalomban lezajló folyamatokat. Ennek tulajdonítható, hogy néhány képviselőtársunk különböző társadalmi, politikai szervezetek biztatására vagy pedig önálló kezdeményezéssel azonnal hozzákezdett a földtörvény átalakításához és megpróbálta véleményét áterőltetni a Parlamenten. Hogy milyen sikerrel? Jól bizonyítja, hogy volt olyan módosítás is, amely még az életbelépés idejét sem élte meg — előbb vissza kellett vonni. A változtatásra és itt elsősorban a tulajdonrendezésre és a földforgalom leállítására irányuló igény azonban a későbbiekben sem csillapodott, sőt erősödött — gondolom ezt valamennyien látjuk, valamennyien érezzük. Ez a fokozott társadalmi hangulatélénkülés volt az oka, hogy a mezőgazdasági bizottság, valamint a Parlament agrár szektora az elmúlt időszakban többször napirendre tűzte a földdel kapcsolatos vitás kérdések áttekintését és megpróbált érzelmektől mentes, társadalom jövőjét figyelembe vevő állásfoglalásokat kialakítani. A mezőgazdasági bizottságnak soha nem volt az a véleménye, hogy ez érvényben lévő földtörvényünk megfelel a mai követelményeknek. Sőt, elsőként jelezte, hogy a lehető legrövidebb időn belül a mai kor követelményeinek megfelelően egy teljesen új földkódexet kell alkotni, beleértve a tulajdonviszonyok rendezését is. Soha nem volt az a véleménye a mezőgazdasági bizottságnak, hogy a háború utáni államosítások, valamint a tsz-szervezések idején a földdel kapcsolatosan nem történtek igazságtalan, törvénytelen események. És soha nem volt az a véleménye a mező-