Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-75

6249 Az Országgyűlés 75. ülése, 1990. január 25-én, csütörtökön 6250 hetünk a határozathozatalra. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapír-tőzsdéről szóló törvényjavaslatot a miniszter úr által említett, a hatálybalépésre vonatkozó módosításokkal együtt elfogadja-e? Kérem, szavazzunk. (Megtörténik. — 228 igen-, 2 nem-szavazat, 17 tartózkodás.) Megállapítom, hogy a törvényjavaslatot az Országgyűlés elfogadta. Következik a földről szóló 1987. évi I. törvény és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalása. Emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hogy a földtörvény módosítása már több alkalommal szerepelt az Országgyűlés napirendjén. Kielégítő megoldást valószínűleg csak egy új földtörvény hozhat. Ez a feladat azonban már az új Parlamentrehárul. Addig is a módosítás igényét — mint arra az előbb is utaltam — Vassné Nyéki Ilona képviselőtársunk egy korábban benyújtott indítványában vetette fel. És azt is említettem, hogy akkor azért állt el indítványának tárgyalásától, mert a miniszter úr ígéretet tett arra, hogy januárban beterjeszti a javaslatot. ígéretét vállalta, őt illeti a szó. HÜTTER CSABA, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A törvényeket, így a földtörvényt sem teszi elhasználttá a többszöri módosítás. Nem hat ez olybá, mint ruhán a többszöri foltozás. Én azt gondolom, a törvénymódosításokkal az a feladatunk, hogy a törvényeket hozzáigazítsuk a társadalmi változásokhoz, a mindenkori valósághoz. Nagyon nehéz helyzetben lennék, ha most új földtörvényt kérnének tőlem, de nemcsak én, hanem munkatársaim is. Annál is inkább nehéz helyzetben, mert úgy gondolom, hogy azok a módosítások, amelyeket Önök megkaptak, a maximumát jelentik annak, amit most ebben az ügyben felelősséggel, tisztességes kockázatvállalással tenni lehet. A múlt év október végi ülésünkön Vassné Nyéki Ilona képviselőasszony törvénymódosítási indítványt tett, és a bizottsági vitában kompromisszumot kötöttünk. A kompromisszum lényege az volt, hogy januárig készüljön el és kerüljön beterjesztésre a földtörvény. Nem rajtunk múlott volna, hogy ha ez most nem lett volna megtárgyalható, hanem az előző napirendek elhúzódásán, így születtek meg az Önök előtt fekvő, földről szóló 1987. évi I. törvény, és a termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosítására. A módosításokkal két célt szándékoztunk szolgálni. így a földtulajdonnal bíró termelőszövetkezeti tagokat kvázi tulajdonosi minőségükből valódi tulajdonossá tenni. Szeretnék hangsúlyt és nyomatékot adni ennek a mondatnak. A másik pedig a sokat kifogásolt földforgalom szabályozása, a termelőszövetkezeti, állami tulajdonban lévő földek forgalmazásának megnyugtató rendezése. A múlt év májusi földtörvény-módosítás és szövetkezeti törvénymódosítás már lehetővé tette, hogy a termelőszövetkezeti tagok földjeiknek tulajdonosaivá váljanak az önkormányzat döntése szerint úgy, hogy örököseik a földet a közgyűlés döntése szerint az alapszabályokban szabályozott módon vagy benthagyják a szövetkezetben, vagy benthagyják, de tulajdonukként tartják bent és bérleti díjat, földjáradékot kérnek érte, vagy pedig kiviszik. Ez eddig az önkormányzat hatásköre volt, és a tulajdonos köteles volt elviselni — annak örököse is természetesen — a közösség döntését. A mostani módosításunk arra irányul, hogy a tulajdonos vagy örököse önmaga dönthesse és döntse el, hogy mit szándékozik tenni földjével. A tulajdonosnak — természetesen a törvénymódosítás elfogadása esetén — joga lesz akár azonnal kilépni a szövetkezetből és kivinni a földjét. Ezzel a módosítással, amennyiben ezt a Parlament elfogadja, feleslegessé válnak azok a szabályozások, amelyek a földmegváltásra vonatkoztak, hiszen tényleges abszolút tulajdonosi jogkörrel bíró tulajdonosok döntésén, illetve az eladó és a vevő alkufolyamatán múlik és ebből alakul ki a tényleges ár. Az előbbiekből következően a törvény négy szakaszát törölni javasoljuk: a 30., 31., 32. és 33. szakaszokat. Élénken foglalkoztatja a társadalmat a földforgalom kérdése. Nagyon sokan a földforgalom szabadosságát hangsúlyozzák, vannak, akik a földforgalom befagyasztása mellett vannak, és természetesen a többség — és remélem, hogy a Parlament többsége is — a további szabályozott, de szabad földforgalom mellett. Azt hiszem, ha megkérdezném, hogy a földforgalom szabadsága a piacgazdaság felé haladva hozzátartozike a gazdasági szabadsághoz, a privatizációs folyamathoz, akkor erre a jelenlevő legtöbbjétől igenlő választ kapnék. Vannak, akiknek nagynak tűnt a múlt évi földforgalom tömegkommunikációból, újságokból, rádióból, televízióból; megszámolva és ténylegesen összesítve mindössze 7147 hektár cserélt gazdát; termelőszövetkezeti, állami gazdasági föld. Ennek mintegy 9 százaléka házhelyek, lakótelkek kialakítását szolgálta. Mégis igen gyakran úgy tűnt, hogy itt viszszásnak ható esetek vannak, számos, a miniszterelnökhöz és hozzám írt levél is ezt támasztotta alá, és így felmerül tényleg több levélben és magában a törvénymódosító indítványban is a földforgalom befagyasztása. Nem hiszem, hogy egy ilyen abszolút adminisztratív korlátozás akár ideig-óráig is célravezető lehetne, hiszen amellett, hogy a gazdasági élet belföldi és külföldi szereplőiben, állampolgárokban bizalmatlanságot ébresztene, megbénítaná a házhelyek, lakóterületek kialakítását és földigényes magánvállalkozások indítását is korlátozná. Elindíthatna olyan folyamatot is, amelyet zsebszerződéseknek mondunk mostanában és amelyekből kibogozhatatlan mennyiség született az 50-es esztendőkben. Egy interpelláció is érkezett hozzám e témában. Mindebből következik, hogy a földforgalmat megtiltani nem szabad. Szabályozni azonban szükséges. Éppen ezért az állami földek védelme érdekében az állam vállalatokra bízott vagyonának védelméről szóló törvényjavaslat rendelkezéseivel összhangban, ha két éven belül a föld kezelője — és összevontan értendő, tehát a 20—30 ezres tételek is beleértendők — összesen 1 millió forint feletti értékű földet szándékozik eladni, az afölötti részt be kell jelenteni az állami vagyonalap-