Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-75

6231 Az Országgyűlés 75. ülése, 1990. január 25-én, csütörtökön 6232 kat, a véleményüket szűrni. Úgy tűnik, hogy jól fogad­ják, nincs különösebb ellenállás ebben. Ezt a szemlé­letet magukévá tudják tenni, tehát én bízom abban, hogy április elsejére fel is tudunk készülni. Egész biz­tos, hogy a bürokrácia a vállalkozásba kezdéskor — amire Morvái László képviselőtársunk utalt — ott lé­nyegesen lecsökken, a későbbi feladatokat kell majd alaposan átgondolni. Két dologra szeretném felhívni a figyelmet. Az egyik, hogy ez valóban egy keretjellegű törvény — ahogy a csongrádiak fogalmaznak —, amiben persze sok más törvény majd közrejátszik a gyakorlati műkö­désében. Most nagyon leegyszerűsítettük az engedé­lyezési eljárást, de hát a valóság nem ennyire egyszerű, és a társadalomnak még sokfajta követelménye lesz egyéb törvényekben a vállalkozók felé, amiket be kell tartani. Ilyenkor előfordulhat olyan csapda, hogy nem ismerik a vállalkozók, hogy mit kérnek majd számon tőlük, és esetleg majd a büntetéseken keresztül fogják megtanulni, ami nagyon nagy hiba volna, és egyáltalán nem felel meg a céljainknak. Éppen ezért nagyon fon­tosnak tartom azt, hogy alapos tájékoztatást nyújtsunk azoknak, akik vállalkozásba kezdenek — az elején. Amikor még mérlegelnek. És lehetőleg komplexen és pontosan kapják meg azokat az információkat, amelye­ket majd később számonkér a társadalom valamilyen módon. Éppen ezért azt javasolnám, hogy úgy az igazgatási szervek mint az érdekképviseleti és érdekvédelmi szer­vek is tegyenek meg mindent azért, hogy tájékoztassuk a vállalkozókat, és ne lepődjenek meg utána, tehát tud­ják azt, hogy mire vállalkoznak. Ha ezt így fogjuk fel és megtesszük, akkor segítjük a vállalkozókat. Én azt hiszem, ez az egyik olyan lehetőség, amiben igazi se­gítséget tudunk nyújtani. És végül természetes, hogy amikor érvényt kell sze­rezni az állami rendelkezéseknek, akkor is fogjunk össze, és akkor se az államigazgatás ellen forduljon a társadalom, mert akkor bizony súlyos veszélyek fog­nakbekövetkezni. Akkor valóban romlani fog a színvo­nal is, meg a szolgáltatás is, s akkor ez a dolog fordul­hat esetleg a társadalom érdekei ellen. Én nem kívánok ezekkel módosító javaslatokat tenni. A figyelmet sze­rettem volna felhívni rá, és remélem, hogy ki-ki letud­ja vonni a következtetéseket ebből saját magára. Kö­szönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK: Tamás Gáspár Miklós képviselőtársam az általános vitában kér szót? (Tamás Gáspár Miklós: Nem, inkább a részletes vitában szeretném a módosító indítványaimat kurtán előadni. Köszönöm.) Köszönöm szépen. Képviselőtársaim, van valakinek szándéka az általá­nos vitában még hozzászólni? Kérem, jelezzék! — Úgy látom, nincsen. Mivel tehát az általános vitához többen nem kívánnak hozzászólni, az általános vitát lezárom. Kérdezem az Országgyűlést, egyetért-e a törvényjavas­lat részletes vitára bocsátásával? Erről szavazzunk. (Megtörténik: 238 igen-, 9 nem szavazat, 2 tartózko­dás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés egyetértett az­zal, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátjuk. És amint azt már Varga Lajos képviselőtársunk előre jelezte, ő következik hozzászólásra. VARGA LAJOS: Tisztelt Parlament! Tisztelt Képvi­selőtársaim! Huber Jenő képviselőtársammal a Szocia­lista Párt vállalkozói tagozatának észrevételei alapján módosító javaslatot terjesztettünk be, amelyet a re­formbizottság megtárgyalt és mint ahogyan ezt Morvái képviselő úr is elmondotta, kompromisszumok árán, de elfogadta és az 528-as számú jelentésben az Ország­gyűlésnek is elfogadásra ajánlotta. Javaslatunk nagyon sok helyen egybecseng Juhász Ferenc képviselőtársunk módosító javaslataival, én sem kívánom ezeket külön részletezni, hiszen ez az anyagban le van írva, tehát erről felesleges beszélni. Szeretném elmondani azt, hogy szűkebb környeze­temben is hangsúlyt kapott az, amit az igazságügy­miniszter úr is mondott, Varga Miklós képviselőtár­sunk is kifejtett itt most az előbbiekben, hogy tudniillik a kisiparosok aggódnak a szakmai színvonal csökkené­séért . Mi azonban közös nevezőre tudtunk jutni ezek­kel a kisvállalkozókkal, kisiparosokkal a tekintetben, hogy itt nem a szakmai színvonalat akarjuk, akarja a Parlament csökkenteni, hanem igenis a vállalkozásokat akarja buzdítani, a vállalkozások létrehozását akarja segíteni. Tökéletesen egyetértek a miniszter úr expozéjában elmondott szavakkal, vagy pontosabban érvekkel, hogy egy vállalkozó biztosan belebukik abba a vállal­kozásba, amelyet nem minőségben jó színvonalon tud elvégezni a megrendelőnek; tehát így közvetve is kény­szerítve van arra, hogy olyan embereket foglalkoztas­son, — ha ő maga nincs birtokában ennek a szakisme­retnek —, akikkel megfelelő minőségű munka végezhető. Tehát ilyen értelemben és személy szerint sem és a környezetemben élők sem érzik az iskolai végzettségi vagy képesítési előírás-korlát eltörlésének a tényét tra­gikusnak, bár mint elmondottam, természetesen észre­vételezték. Sokkal inkább szerették volna a környeze­temben élők azt, hogy ebben a vállalkozói törvényben is megjelenjen valamiféle garancia arra, hogy ezek a vállalkozások biztonságosak lehetnek, nem kerül sor olyan fajta — így mondom szó szerint, ahogyan ők is mondották — kisajátításra, államosításra, mint ami­lyenekre sajnos korábban sor került. Ebből kifolyólag bizony van nagyfokú ellenérzés azokkal a törvényekkel szemben, amelyeket most ugyan megalkotunk, és biza­lomerősítőként alkotunk meg, de a bizalmat elég nehéz megszerezni, visszaszerezni meg pláne nagyon nehéz. Most ennek alapján javasoltuk mi azt, hogy kerüljön a törvénybe olyan megfogalmazás is, hogy az egyéni vállalkozó befektetései teljes védelmet és biztonságot élvezzenek. Az egyéni befektető tulajdonát érintő eset­leges államosítási, kisajátítási vagy ezekhez hasonló jogi hatással járó intézkedésekből eredő kárért tényle­ges értékén haladéktalanul kártalanítani kell. Jogsza­bálysértés esetén a kártalanításra vonatkozó államigaz­gatási határozat felülvizsgálatát lehet kérni a bíróság­tól. A vitában elhangzott Sárközi miniszterhelyettes úr érvelése, miszerint ez az Alkotmányban benne van és ez ismétlés lenne. A magam részéről akkor elmondtam

Next

/
Thumbnails
Contents