Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-75

6229 Az Országgyűlés 75. ülése, 1990. január 25-én, csütörtökön 6230 demokratikus viszonyok kibontakozásához, ahhoz, hogy túl legyünk azon az elkeserítő helyzeten, amely­ben a gazdaság, a társadalom és az állampolgárok is vannak. Szeretném azonban felhívni a sajtó figyelmét arra, hogy vállalkozások nélkül, — legyen az kisvállal­kozás, közepes, vagy nagyvállalkozás — tehát tényle­ges gazdasági produktum nélkül nem tudunk ebből a jelenlegi elkeserítő helyzetből kitörni. Kérésem az ál­talam tisztelt sajtóhoz : legalább annyit foglalkozzon a sikeres vállalkozásokkal és azok feltételeivel, mint ahogyan teszi ezt a politikai pártokkal és csoportosulá­sokkal. Mert ha azt tesszük, hogy csak a politikával és a pártokkal foglalkozunk, akkor ebben az országban nem lesz kibontakozás sem a közeljövőben de a követ­kező években sem. Ezzel a kis kiegészítéssel nem kí­vántam ugyan megbántani a sajtót csak a figyelmét kí­vántam felhívni a vállalkozások fontosságára. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt kérem Önöktől, hogy most tár­gyaljuk meg az egyéni vállalkozásról szóló törványt és azt fogadjuk el. Köszönöm figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm. Varga Miklós képviselőtár­sunk felszólalása következik Veszprém megye 10. vá­lasztókörzetéből. VARGA MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Képvise­lőtársaim! A törvényjavaslat 9. §-a azt mondja, hogy képesítéshez kötött tevékenységet egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályban meghatáro­zott képesítési követelményeknek megfelel, vagy az al­kalmazottai, illetve segítő családtagjai között van olyan személy, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. Szá­momra a rendelkezés második része, a „vagy" utáni rész okoz problémát. Az nevezetesen, hogy egy képe­sítéssel rendelkező alkalmazott is elegendő a képesítés­hez kötött vállalkozás beindításához. A miniszter úr expozéjában hallottuk, hogy az enge­dély kiadásakor ezt az illetékes szervek nem is vizsgál­ják. Mi van akkor, ha a képesített alkalmazott kilép a vállalkozásból? Vajon a vállalkozás megszűnik? — fő­leg, ha abba már jelentős tőkét invesztáltak! Ez nem va­lószínű. Tovább fog működni szakmai ismeretek nél­kül. A törvény 7. §-ának (2) pontja ugyan előírja, hogy a feltételek meglétét a szakigazgatási szerv ellenőrzi. Sok-sok vállalkozónál naponta? Vagy hetenként? A vállalkozás személyi, illetve alkalmazotti összeté­tele akár hetenként változhat. Ezt az indoklás is el­ismeri. Lesz-e erre elegendő ereje a szakigazgatási szerv­nek? Nem szabadul-e el a szakszerűtlen, kontár tevé­kenység, nem sűllyed-e a szakmai színvonal? Nem omlik-e majd össze a szakszerűtlenül épített ház? Ma­gánjellegű oktatást is szolgáltathat az, aki távolról se látta a pedagógiát. A tőkével rendelkező, de képesítés nélküli vállalkozó előnyhöz jut azokkal a kisiparosokkal szemben, akik a szolgáltatóiparban tevékenykednek évek óta, de tevé­kenységük jellegénél fogva tőkeképzéshez, illetve ­felhalmozáshoz nem volt és nincs is esélyük. Várható, hogy tőkével rendelkező vállalkozók kiszorítják a fenti kisiparosokat a működési területről. Ez veszélyezteti a kistelepülések iparosainak a létét. A fogyasztói érdekvédelem is azt kívánja, hogy a szakmát igénylő szolgáltatást szakmai képesítéssel ren­delkező vállalkozó végezhesse. A törvényjavaslat eltörölni tervezi a mestervizsgát is. A képesítési szint lecsökkenti, lezülleszti a kisipart. Példák sorát lehetne felhozni, hogy a nyugati magas szintű iparkultúrával rendelkező országokban — példá­ul az NSZK-ban, Ausztriában, Svájcban — milyen ma­gas szintű mestervizsga-feladatnak és képesítési szint­nek kell megfelelni ahhoz, hogy valaki iparát gyakorolja. Magyarországon négy-öt évvel ezelőtt még 38 mestervizsgához kötött ipar volt. Jelenleg még 14 van érvényben. De ez a törvény ezt is megszünteti. Csak megjegyzésként: az NSZK-ban 124 mestervizs­gához kötött ipar van. Az NDK-ban is megkövetelik a vizsgát, akinek ilyen induláskor nincs, az kap egy év haladékot, ha addig nem szerzi be, megvonják tőle az engedélyt. Mi magasabb színvonalon állunk? Megengedhetjük magunknak a követelmények leszállítását? Amennyi­ben a képesítés nélküli vállalkozót szakmához kapcso­lódó területeken is engedélyezzük működni, csökken a szakmai utánpótlás, mivel a szakma elsajátítása érdek­telenné válik. Nem javasolom, hogy szakmával nem, de tőkével és vállalkozói kedvvel rendelkező állampolgár ne vállal­kozhasson. Azonban csak olyan területen legyen kiad­ható számukra a vállalkozási engedély, mely területen nem folyik szakmunkásképzés. A szakmájukat szerető, azt színvonalasan művelő kisiparosok és a fogyasztók védelmében is javaslom megfontolni az elmondottakat, és a törvényjavaslatban a , ,vagy alkalmazottai" szót kí­vánom törölni a 9. §-ban. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Varga Lajos képviselőtársunk, Pest megye 26-os választókörzetének képviselője következik. (Var­ga Lajos: A részletes vita során kívánok szólni.) Kö­szönöm. Balogh László, Pest megye 29-es választókörzetének képviselője kér szót. BALOGH LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Mint tanácsi vezető, én az általános vitában tartom fontos­nak, hogy néhány mondattal elmondjam az észrevé­telemet. Az egyik, hogy a törvény szemlélete, törekvése sze­rintem nagyon jó, egyértelműen tárgyalmi kell, el kell fogadni, megfelel az ország érdekeinek. Tulajdonkép­pen a vállalkozások felszabadításáról van szó ebben a körben, és nagyon egyértelmű az, hogy egységes sza­bályokat alkalmazva állampolgári joggá téve a vállal­kozást, elősegíthetjük a mozgást a gazdaságban. A ta­nácsi apparátus feladatainak, az eljövendő korszerűen felfogott tanácsi feladatoknak nagyon is megfelel az, hogy a tanácsi szakigazgatási szervek az engedélyt ér­demi mérlegelés nélkül adják ki. Viszont a törvények érvényesülését ellenőrizzék folyamatosan. Ez szemléleti és magatartási kérdés, az ország érde­keinek a mérlegelése. Megpróbálom a kontrollját olyan szempontból elvégezni, hogy tanácsi szakembe­rekkel leültem konzultálni a kérdésről, és a hangulatú-

Next

/
Thumbnails
Contents