Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-75
6227 Az Országgyűlés 75. ülése, 1990. január 25-én, csütörtökön 6228 ipari tevékenységet gyakorolni. Ebből következően a kisipari tevékenység nem volt gazdasági vállalkozás egyértelműen, hanem, úgymond, saját tevékenységen alapuló „kézműves iparűzés". A szabályozás és az ahhoz kapcsolódó jogi garanciák alapvető kérdése a személyes közreműködés értelmezése. A hagyományos kisipari szabályozás a személyes ipargyakorláson tényleges munkatevékenységet ért, és nem sorolja ide például az üzletvitel irányítását, a tevékenység szervezését, a menedzseri feladatok ellátását. A törvényjavaslat a személyes ipargyakorlás kötelezettsége helyett a személyes közreműködést írja elő. A személyes közreműködés előírása viszont azzal jár, hogy a kisiparos vállalkozóvá válhat, mert nem az iparjogosítványában meghatározott tevékenység, vagy szakma végzésére kötelezett, hanem közreműködőként, a vállalkozás irányítójaként is működhet elsősorban befektetett tőkéjének gyarapítása céljából. A magánvállalkozó kisiparosnak nem kell ezért személyében szakképesítést igazolnia, — elegendő, ha alkalmazottja rendelkezik képesítéssel. Tisztelt Országgyűlés! A reformügyi bizottság ülésén a törvényjavaslatról élénk vita folyt, amelynek során a képviselőtársak módosító indítványai tekintetében végül is állásfoglalás született. Takács Imréné a Csongrád megyei képviselőcsoport nevében javasolta, hogy az Országgyűlés vegye le napirendjéről ezen az ülésszakon az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslatot azzal, hogy azt a kereskedelemről szóló törvényjavaslattal együtt terjessze a Kormány az Országgyűlés elé. Ezt az 515 számon kiadott jelentés tartalmazza, amely szétosztásra került. A reformügyi bizottság a többi bizottság véleményével egyezően úgy foglalt állást, hogy ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása már most indokolt, sőt egyesek véleménye szerint bizonyos értelemben el is késett. E törvényjavaslatnak nincsenek olyan kapcsolódásai a kereskedelmi törvénnyel, amelyek indokolnák a törvény megvitatásának elhalasztását. Több képviselőtárs, így Horváth Jenő képviselőtársunk — felvetette, hogy a törvény 9. §-ában az szerepel, hogy képesítéshez kötött tevékenységet egyéni vállalkozó csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. A bizottság az indítványt jogosnak tartotta, s többek között a hatálybalépés idejét arra az időpontra javasolta halasztani, amíg a képesítéshez kötött tevékenységekről szóló jogszabály meg nem jelenik. Ezt a miniszter úr expozéjában említette. Juhász Ferenc, Varga Lajos és Gregor Péter képviselőtársak módosítási indítványát a bizottság részben elfogadta, részben pedig a vita során megegyezés született a törvényjavaslat előterjesztője és a képviselők között. A reformügyi bizottság a támogatott módosítási javaslatokat 528. számú jelentésében az Országgyűlés elé terjesztette. Tisztelt Országgyűlés! Az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslatot a benyújtott módosításokkal együtt a reformbizottság elfogadásra javasolja. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Kedves Képviselőtársaim! A beterjesztett törvényjavaslathoz több képviselő módosító indítványt nyújtott be. Amint hallották, ezeket a reformbizottság 528. számon kiadott jelentése tartalmazza. Szeretném hozzátenni, hogy ez a jelentés nem foglalkozik még Varga Miklós, dr. Fodort Erzsébet és Tamás Gáspár Miklós módosító indítványával, mivel ezeket tegnap, illetve ma juttatták el az Irodához, Önökhöz pedig 538., 550., illetve 554. számon kerültek kiosztásra. A módosító indítványokra tekintettel általános és részletes vitát kell tartanunk. Kérem képviselőtársaimat, hogy az általános vitában a törvényjavaslat egészéről fejtsék ki véleményüket. Ennek során kell eldönteni, hogy a törvényjavaslatot alkalmasnak tartjuk-e a részletes vitára bocsátásra. Képviselőtársaim között kiosztattam a Csongrád megyei képviselőcsoport álláspontját, amelyben javasolja az Országgyűlésnek, hogy vegye le napirendjéről a törvényjavaslatot. Hozzáteszem: Házszabályaink szerint az Országgyűlés a Kormány előterjesztéseit köteles megtárgyalni és az általános vitát követően dönthet arról, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátja, vagy azt az előterjesztőnek visszautalja. Kedves Képviselőtársaim! Az általános vitát megnyitom. Következnek a hozzászólások. Az első hozzászóló Juhász Ferenc képviselőtársunk, Budapest 62. választókörzetéből. JUHÁSZ FERENC: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Asszony! Az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslathoz kértem szót. Meggyőződésem a kiosztott anyagok alapján is az, hogy most kell tárgyalnunk ellentétben néhány képviselőtársam véleményével általános és részletes vitában egyaránt, a vitát követően a módosításokkal együtt el kell fogadnunk. Ha az órára tekintenek azonban, azt látom, hogy harmadik nap derekán a beterjesztett törvényjavaslatok és napirendi pontok mintegy harmadánál tartunk. Ennek figyelembevételével a korábban elgondolt, illetve elkészített hozzászólásomnak csak töredékét kívánom elmondani, remélem, ezzel is meg tudom győzni tisztelt képviselőtársaimat a törvényjavaslat elfogadásáról. Módosító javaslatot nyújtottam be, erről kívántam volna meggyőzni Önöket első körben, de ennek többségét a bizottság, illetve a beterjesztő minisztérium elfogadta, ezért nem kívánom részletesen megindokolni. Kérem Önöket, hogy az 528. számú anyagban szereplő módosító indítványaimat a szavazáskor erősítsék meg, azokat fogadják el. Mondandóm második részében a törvényjavaslatról kívántam részletesen szólni, ezt azonban megtette a reformbizottság és a vállalkozói frakció nevében Morvay László képviselőtársam. A magam részéről hozzá csatlakozom, beszédének tartalmával, szellemével teljes egészében egyetértek, s Önöknek is javaslom, hogy fogadják el. így a befejező gondolat maradt, amelyhez a sajtóhoz kívántam és kívánok fordulni. A jelenlegi időszakban, amikor a többpártrendszer már ténylegesen is megvalósult, amikor a választásokra készülünk, — amelyet én is szorgalmaztam, és amellyel egyetértek —, azt szeretném kérni a tisztelt sajtótól: elengedhetetlen a többpártrendszer, illetve ez a sok párt a jelenlegi
