Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-75
6225 Az Országgyűlés 75. ülése, 1990. január 25-én, csütörtökön 6226 A törvény tehát bízik a vállalkozó állampolgárban, de súlyosan bünteti azt, aki visszaél ezzel a bizalommal. A személyes munkavégzés kötelezettsége helyett a javaslat a vállalkozó személyes közreműködését írja elő az üzleti tevékenység folytatásához. Ez a szabályozás is megegyezik a társasági törvénynek a közkereseti társaságokra vonatkozó előírásával. így az egyéni vállalkozót nem az igazolványában meghatározott tevékenység személyes gyakorlására kötelezi; személyes közreműködése a vállalkozás szervezéséig, irányításáig terjedhet, hiszen elsősorban befektetett tőkéjének gyarapításában érdekelt. Az egyéni vállalkozások körében várhatóan továbbra is a hagyományos, saját munkán alapuló vállalkozás marad jellemző. Ennek, továbbá a már működő kisiparosok és magánkereskedők tevékenységének elismeréseként a javaslat lehetőséget ad arra, hogy a tevékenységét személyesen gyakorló vállalkozó továbbra is használhatja a kisiparos, illetve a magánkereskedő megnevezést. A mestervizsga is elismeri az ilyen oklevéllel rendelkező vállalkozót, így azután továbbra is megilleti a mester cím. Tisztelt Országgyűlés! Javaslom, hogy az egyéni vállalkozásról szóló törvény a tervezetben írtaknál később, csak 1990. április l-jével lépjen hatályba. Amint az országgyűlési bizottságok — és különösen a reformbizottság — ülésein elhangzott, feltétlenül szükséges, hogy a hatálybalépésig a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálata is megtörténjen. A szakmai minisztériumoknak a feladatot az általános dereguláció során e határidőre kell elvégezniük. A jogszabály-felülvizsgálat, illetve -korszerűsítés során alapvető szempont, hogy a vállalkozó által gyakorolható tevékenység feltételrendszere, a vállalkozási formától függetlenül, azonos legyen. Ez a munka folyamatban van. így például a képesítésről szóló rendeletek felülvizsgálata, az üzletnyitás feltételrendszerének korszerűsítése, az egyenlő versenyfeltételeket sértő, a magánvállalkozást korlátozó intézkedések hatályon kívül helyezése. A töp'ény javasolt hatálybalépéséig rendelkezésre álló idő megfelelő lehetőséget biztosít a tanácsi apparátus felkészülésére is az újszerű feladatok ellátásához. Szeretném azonban hangsúlyozni azt is, hogy az új törvény hatálybalépése sem a már működő vállalkozók, sem az igazgatási apparátus számára nem jelent adminisztrációs többletterhet. A már működő kisvállalkozók ugyanis a korábban kiadott magánkereskedői vagy iparigazolvány, illetve működési engedélyük alapján folytathatják tevékenységüket. Tisztelt Országgyűlés! Az egyéni vállalkozásokról szóló törvény szükségképpen igényli egy-két helyen a társasági törvény módosítását, így célszerű hatályon kívül helyezni a társasági törvénynek és a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvénynek azt a rendelkezését, amely • szerint külföldiek gazdasági társaságban csak akkor vehetnek részt, ha hazai joguk szerint céggel rendelkeznek, vagy őket a hazai joguk szerinti vállalati nyilvántartásba bevezették. Ezáltal a külföldi természetes személyek magyarországi befektetései jelentősen könynyebbé válnak. Az egyéni vállalkozásról szóló törvényjavaslat emellett a vállalkozások nagyságrendjét adminisztratív eszközökkel nem kívánja korlátozni. Nem állapítja meg ezért a foglalkoztatható alkalmazottak számát sem. Ennek következtében azonban szükségessé válik a társasági törvény azon szakaszainak hatályon kívül helyezése, amelyek a kizárólag természetes személyekből álló gazdasági társaságoknál alkalmazotti létszámhatárt — 500 főt — írnak elő. Tisztelt Országgyűlés! Az Önök elé terjesztett törvényjavaslatot megvitatta az Országgyűlés mezőgazdasági, kereskedelmi, ipari és reformbizottsága. A bizottsági üléseken a javaslattal általában egyetértettek, kisebb, a Kormány által elfogadható módosításokat a következőkben elhangzó bizottsági jelentés fogja tartalmazni. Ismételten kérem a benyújtott törvényjavaslat szíves elfogadását. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen; most a reformbizottság előadóját, Morvái Lászlót illeti a szó. MORVAY LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! A reformügyi bizottság az egyéni vállalkozás átfogó, összehangolt, egységes szabályozását indokoltnak tartja. Az elmúlt években megnőtt a gazdaságban a kisvállalkozások jelentősége, különösen fontos ezek egyre erőteljesebb bekapcsolódása a háttéripari feladatok ellátásába, a hiánycikkek csökkentésébe, a szolgáltatások bővítésébe. Az egyéni vállalkozások számos területen hézagpótló szerepet töltenek be, gyarapodó közreműködésük az egyedi igényeket kielégítő, kisüzemi méreteket igénylő, magas követelményeknek megfelelő alkatrészek, részegységek, tartozékok előállításában és egyéb tevékenységek folytatásában gazdaságunk fejlődéséhez nélkülözhetetlen. Már eddig is voltak kezdeményezések a kisvállalkozások és a nagyipar sokoldalú együttműködésére. Noha az ehhez szükséges jogi, szervezeti formák és a kellő gazdasági szabályozás hiánya a folyamat kibontakozását fékezte. A legújabb tendenciák azt mutatják, hogy a kisebb vállalkozások az innováció dinamikus önszervező egységei. A műszaki előrehaladás tekintetében a kisvállalkozások egy része olyan dinamikus fejlődést tud felmutatni, amelyre a hazai nagyvállalati struktúrában eddig csak nagyon kevés példát lehet találni. A kisvállalkozásról szóló törvény alapvető gazdasági célkitűzése, hogy segítse elő a szellemi teljesítmények gyorsabb hasznosítását, a műszaki-technikai fejlődést; bővítse a fejlesztési és beruházási lehetőséget. Járuljon hozzá, hogy kisebb-nagyobb pénzeszközök bekerülhessenek a gazdaság vérkeringésébe. Csökkentse a bürokráciát, amely eddig a vállalkozásba kezdést igen megnehezítette. A korábbi szabályozás lényege az volt, hogy a kisiparosnak a saját személyében kellett az előírt szakképesítéssel rendelkeznie, és személyesen volt köteles az
