Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-73

6083 Az Országgyűlés 73. ülése 1990. január 23-án, kedden 6084 azonban, hogy az egyházi tevékenység jellegéből faka­dóan nem lett volna célszerű ilyen szabály beiktatása a javaslatba. Valamilyen módon szükséges azonban biztosítani, hogy az esetleges törvénysértő magatar­tást megvalósító egyházi szerv ellen az állami szervek felléphessenek a törvénysértés elhárítása érdekében. Ezért a javaslat szerint az egyházi jogi személy tör­vénysértése esetén az ügyész pert indít az egyházi sze­mély ellen, és a kereset alapján, ha ténylegesen meg­valósult a törvénysértés, a bíróságnak fel kell hívnia az egyházat, az egyházi jogi személyt ilyen maga­tartása megszüntetésére, ha pedig azzal a felhívás elle­nére nem hagy fel, a bíróság az egyházat, az egyházi jogi személyt törli a nyilvántartásból. Álláspontom szerint e jogi konstrukció korszerű jellegű, tiszteletben tartja az egyházak autonómiáját azzal, hogy nem felügyeli a működésüket, lehetőséget teremt ugyanakkor a törvényesség biztosítását elő­mozdító intézkedésekre. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat előkészí­tése során fölmerült, hogy az a közösség, legkisebb számban tíz személy, amely a törvény alapján egyház­ként jegyezteti be magát, de kizárólag gazdasági tevé­kenységet folytat, hivatkozhat-e a törvénytervezet 19. szakasz (3) bekezdésében foglalt szabályra, amely végső soron adómentességet jelent az ott felsorolt tevékenységek után. Például: hitéleti kiadványok, kegytárgyak előállítása és hasonlók, ha azt egyházi jogi személy végzi. Ez a kedvezmény csak azt a szer­vezetet illeti meg, amelynek tevékenysége megfelel a 8. szakasz (1) bekezdésében foglalt tartalomnak, azaz az azonos hitelveket követő vallásgyakorlásra létrehozott szervezetet. A gazdasági célú, kizárólag ilyen tevékenységet folytató szervezet nem egyház. Ha ennek ellenére egyházként kéri nyilvántartásba vételét, illetőleg akként működik, az törvénysértés, amikoris az ügyész keresete alapján helye van az egy­ház nyilvántartásból való törlésének, és természete­sen az okozott adóhiányt is meg kell fizetni. Tisztelt Országgyűlés! Bevezetőben említettem már, hogy a törvényjavaslat történelmi időmértékkel mérve elkésett. Nem mond ennek ellent az, hogy ez a késedelem legalábbis a jogi szabályozásnak előnyére vált. A valamennyiünk által ismert társadalmi-politi­kai változások ugyanis ezt a szabadságjogot, illetőleg a jog gyakorlásának lehetőségét alapvetően megha­tározták. Még egy évvel ezelőtt is talán más tartalmú javaslat kerülhetett volna a Tisztelt Ház elé, mint most. Sok kérdésben ugyanis az utóbbi év folyamán bekövetkezett változások segítették elő a megfelelő kompromisszum kialakulását. Dyen például az egyhá­zi vezetők kinevezéséhez való állami hozzájárulás és állami esküjük kérdése. Erre vonatkozó előírást ez a törvényjavaslat már nem tartalmaz. Ilyen a különbö­ző állami intézményekben a vallásgyakorlás lehetősé­gének kimondása és nem utolsósorban az egyház tár­sadalmi működése korlátozásának megszűnése. Az említett folyamat egyik állomása volt, hogy a sokféle adminisztratív kötöttség, például a templom­építés, egyházi iskolák, tanárok működését korláto­zó előírások megszüntetésére már 1988-tól folyama­tosan sor került. Fontos lépésnek értékelem, hogy az elmúlt év nya­rán újra lehetővé vált a szerzetesrendek működése. Ennek a folyamatnak a végeredménye az egyhá­zak autonómiájának teljessé válása úgy, hogy a tör­vényjavaslat szerint már csak politikailag semleges, kizárólag a törvényességhez kötött állami nyilvántar­tásba vétel szükséges az egyházak működéséhez. Hogy mindez mára vált lehetségessé, természetesen nem érvényteleníti azokat a kezdeményezéseket, amelyek már két év óta, például Czoma László képvi­selő úr kezdeményezésével napirenden tartották a szabályozásnak a szükségességét. Az egyházak működésének speciális jogi, állami korlátait e törvényjavaslat elfogadásával a T. Ház te­hát végképp le fogja bontani. Tevékenységük megíté­lése közvetlenül a társadalom, az egyes emberek, a kö­zösségek által történik majd. Minthogy azonban az országban a legnagyobb sze­repet betöltő egyházak munkájának anyagi feltételeit a négy évtizeddel ezelőtti állami intézkedések szét­rombolták, nem csupán az államnak, hanem a társada­lomnak is kötelessége, hogy minden lehetséges módon segítse ennek az igazságtalan és hibás intézke­désnek az orvoslását és azt, hogy ezzel az orvoslással az egyházak működőképessé váljanak. Lehetővé kell tenni, hogy a kártalanítás nélkül álla­mi tulajdonba vett egykori egyházi tulajdonokat, ok­tatási, egészségügyi, szociális és hitéleti célt szolgáló épületeket igényeik szerint ismét az egyházak hasz­nálhassák ilyen jellegű tevékenységre is. E probléma rendezéséhez külön jogszabály szükséges. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a jogszabály előkészítés alatt áll, az Országos Valláspolitikai Tanács már megtár­gyalta a rendezés elvi kérdéseit és a kormányzat fel­hívta az érintett egyházakat, hogy meghatározott időn belül közöljék is a most felismerhető igényeiket a kormányzattal. A rendezéskor figyelembe kell ven­nünk, hogy az érintett ingatlanok többsége ma is oktatási vagy szociális-egészségügyi célt szolgál, illető­leg más jellegű közintézmény kapott benne helyet és ezek elhelyezéséről gondoskodni kell. Ez költségve­tési pénzeszközök nélkül nagyon nehezen lenne meg­oldható. Azt is el kell érni, hogy az így átadott épületek célszerű hasznosításához az egyházaknak személyi és pénzügyi tekintetben legyen erejük. Ez pedig szá­mukra sem kis feladat. Mindezekre figyelemmel a Kormány megítélése sze­rint az ingatlanrendezésnek, visszaadásnak fokozato­san kell megtörténnie, jogszabály alapján, az egyes konkrét ügyekben való külön megállapodással. Szeretném azonban még egyszer hangsúlyozni, hogy ez a fokozatosság nem jelenti azt, mintha a Kor­mány nem tartaná elhibázottnak azokat az intézke­déseket, amelyek az egyházakat megfosztották e te­vékenységük lehetőségétől, ne tartaná szerencsétlen­nek és minden módon helyrehozandónak. Felmerült, hogy minden volt egyházi tulajdonú ingatlan a termőföld kivételével automatikusan kerül-

Next

/
Thumbnails
Contents