Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-72
6015 Az Országgyűlés 72. ülése 1989. december 21-én, csütörtökön 6016 lására. A törvényjavaslatot az előterjesztő a vállalkozási nyereségadóról szóló törvény elfogadott szövege alapján módosította. Az új változatot megküldtem képviselőtársaimnak. A napirendi pont előadója dr. Geleji Frigyes, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese, övé a szó. DR. GELEJI FRIGYES: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi XI. törvény korszerűen szabályozta a Központi Műszaki Fejlesztési Alap képzését és felhasználását. Az alap céljai összhangban vannak azzal, ahogy az állam műszaki fejlesztéssel kapcsolatos feladatai a nemzetközi tapasztalatok szerint a fejlődő piacgazdaság körülményei között meghatározhatók. Az alap képzési módja jól illeszkedik az új adórendszerhez, az alap felhasználási rendje és módszerei a törvény elfogadása óta fejlődtek, és az kisebb korrekciókkal megfelelő lehetőséget nyújt a további korszerűsítésekhez. Az alap a nemzetközi irányzatokhoz igazodó, nemzetgazdaságilag fontos, a vállalkozók közvetlen érdekeltségét kockázatvállalási, illetve finanszírozási képességét meghaladó műszaki fejlesztési akciókhoz járul hozzá, nagyobb részt visszterhesen, segíti az Ígéretes kutatási eredmények gyors hasznosítását, infrastrukturális jellegű műszaki fejlesztéseket finanszíroz. Az állami programok súlyának csökkenése mellett fokozott figyelmet fordítunk a vállalkozói kezdeményezések pályázati alapon történő felkarolására, különösen az exportorientált műszaki fejlesztési akciók, és a kisvállalkozások innovációs tevékenysége előmozdítására, pénzintézetekkel is együttműködve. A törvény alapján a kormányzat a jövő év folyamán beszámol az Országgyűlésnek az alap 1988. évi felhasználásáról, a tapasztalatokról és a további elgondolásokról. A törvény-módosításra most három okból teszünk javaslatot. Először: a törvény alapelveinek megfelelően a befizetésekre, illetve a kezdeményekre vonatkozó rendelkezéseket hozzá kell igazítani a vállalkozói nyereségadóról szóló törvény elfogadott módosításaihoz. Másodszor: a törvény eddigi működésének tapasztalatai és a felhasználás megkezdett korszerűsítésének követelménye alapján a törvény eredeti rendeltetésével teljes összhangban, egyes rendelkezések kisebb kiegészítése, illetve fontosabb, egyértelműbb megfogalmazása vált indokolttá. Harmadszor: az 1990. évi állami költségvetés öszszeállítása során felmerült az az elgondolás, hogy a Minisztertanács által 1985-ben létrehozott Országos Tudományos Kutatási Alap és az 1988-ban létrehozott Felsőoktatási Fejlesztési Alap összesen 1850 millió forintot kitevő állami finanszírozása alól a költségvetést — annak ismert nehéz helyzetére való tekintettel — a jövő évben a Központi Műszaki Fejlesztési Alap tehermentesítse. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy az Országos Tudományos Kutatási Alap pályázati alapon alapkutatásokat finanszíroz, mégpedig közel fele arányban: természettudományi, emellett társadalom, orvos-, agrár- és műszaki tudományos kutatásokat. Jövő évi feladatainkat a már megkezdett akciók döntő mértékben determinálják. A Felsőoktatási Fejlesztési Alapból szintén pályázatok alapján, többek között alapítványok útján, nyelvtanár képzést, műszerek és berendezések beszerzését, az oktatók és hallgatók cseréjét és a hallgatók ellátásával kapcsolatos feladatokat kívánnak finanszírozni. E célok fontosak, végső soron a műszaki fejlesztést is szolgálják, de az alaprendeltetésen mégis kívül esnek. Tekintettel arra, hogy a fontos célokra az állami költségvetésben fedezet nem áll rendelkezésre, és a Műszaki Fejlesztési Alap forrásai 1990-ben az ezévi nyereségalakulás alapján várhatóan közel 30 százalékban meghaladják az 1989. évit, azt javasoljuk, hogy a két tétel finanszírozását az Országgyűlés hagyja jóvá. Két javaslatot tettünk az előterjesztésben a finanszírozás megoldási módjára. Az egyik a kulcs megváltoztatása lenne - ez a 4. §-ban kerül leírásra; a másik pedig, hogy az Országgyűlés egyszeri alkalommal vegye tudomásul az erre a célra történő felhasználást. Ezt a 12. §-ban írtuk le. A bizottsági tárgyalások során, különös tekintettel arra, hogy amennyiben a kulcs megváltoztatására kerülne sor, akkor ennek visszanyúló hatása lenne a vállalkozási nyereségadóval kapcsolatos törvényre is — mi azt javasoljuk, hogy az Országgyűlés fogadja el az egyszeri odaítélést a 12. § értelmében, és kötelezzen bennünket arra, hogy ugyanúgy, ahogy a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról általában el kell számolnunk, az erre vonatkozó tételekkel is elszámolhassunk. Kérem szépen a javaslatunk elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik dr. Lotz Ernő, a Tudománypolitikai és Műszaki Fejlesztési Bizottság előadója. DR. LOTZ ERNŐ: Elnök Úr, Tisztelt Ház! A Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló 1988. évi XI.-es törvény módosítását, mint ahogyan azt az általános indoklás is tartalmazza, három körülmény tette szükségessé. Ezek közül az első kettő olyan természetű módosításokat indokolt, melyek javítják az összhangot a vállalkozási nyereségadóról szóló törvénnyel, valamint jobban szolgálják e törvény rendeltetésszerű érvényesülését. Ezen módosítások a törvény javára válnak, ezekben a kérdésekben a bizottsági üléseken vita nem volt. A harmadik körülmény, nevezetesen az, hogy az állami költségvetésről szóló törvényjavaslat, most már törvény, nem tette lehetővé az alapkutatások és a felsőoktatás ráfordításai reálértékének megőrzését, egyáltalán a forrásbiztosítást, a Központi Műszaki Fejlesztési Alapról szóló törvényben meghatározott alap felhasználási körét bővíti olyan tevékenységek finanszírozásával, melyek e törvény hatókörén kívül esnek. Ezek az Országos Tudományos Kutatási Alap, népszerű nevén OTKA, valamint a Felsőoktatási Fejlesztési Alap.