Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-71
5951 Az Országgyűlés 71. ülése 1989. december 20-án, szerdán 5952 sokon, akkor igényeit a pártokkal együtt ugyanolyan szabályok szerint kell elbírálni. Általában sem tartható, hogy míg a pártok helyesen normatív szabályok alapján kapnak költségvetési támogatást, a társadalmi szervezetek puszta igénybejelentés szerint, örömmel hallottam, hogy a kormány javasolja a honvédelmi kiadások kétmilliárdos csökkentését, valamint internacionalista kötelezettségeink csökkentését. Azt furcsállom, hogy ezek egészen a mai nap reggeléig olyan kiadási tételekként szerepeltek, amiről azt állította, a kormány hogy egy fillérrel sem rövidíthetők már meg. — Lehetséges, hogy még más tartalékokat is rejteget a költségvetés? A jövő évi költségvetést lényeges pontokon aggályosnak tartom. Azonban tudomásul kell venni a miniszterelnök úr azon korábbi bejelentését, hogy a kormány alapvetően más költségvetést nem képes kidolgozni. Kérem azonban, hogy ehhez a kényszerű költségvetési egyenleghez tartozó kiadási és bevételi tételek megvalósulását a mainál megalapozottabb gazdaságpolitikával támasszák alá. Kérem, hogy a valós gazdasági információk feltárását a kormány ne függessze fel. Az információk már ma és holnap is közölhetők velünk. Magyarázatot igényelhetne például, hogy a jövő évi gazdaságpolitikai koncepciót megalapozó adatok miért változtak október és december között rejtélyes módon. Például a lakossági nettó-megtakarítást októberben még négymilliárdra, decemberben 15 milliárdra becsülték. Az állami szféra nettó hiteligényét októberben 34, decemberben 68 milliárdra becsülték és előjött egy 32 milliárdos megtakarítás is, nem tudom honnan. Mindezek nem magyarázhatók az áthúzódó költségvetési hiány bevallásával. És az is rendkívül különös, hogy többször elhangzott Ígéretek ellenére az országos hitelmérleget nem a kormány ismertette meg velünk, hanem azoknak egy része egy újságban, a Beszélőben jelent meg. Javasolom, hogy két feltétel teljesítése esetén ne vessük el a beterjesztett költségvetést. Egyik, a ma meglevő gazdasági, pénzügyi információ közlése, a másik, hogy korlátozzuk az engedékeny, színfalak mögötti alkuktól befolyásolt kormányzati politikát. Ez azt is jelenti, hogy ne adjunk lehetőséget a pénzügyminiszter úr által kért esetleges ötmilliárd forintos jegybanki hitel felvételére. Köszönöm figelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Következő hozzászóló dr. Raffay Ernő, Csongrád megye l-es választókerület. DR. RAFFAY ERNŐ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A katasztrófa-elhárító költségvetéshez két részletkérdésben szeretnék hozzászólni. Végül harmadszor pedig egy javaslatot kívánok önök elé terjeszteni. Először: Könnyű helyzetben vagyok, mert az oktatásüggyel kapcsolatban a képviselők, pedagógusok minden, majdnem minden lényeges kérdést elmondtak, ezt az l-es pontot lerövidítve. Én most csak annyit szeretnék mondani, hogy az egyik legjobb beruházás minden országban, politikai berendezkedéstől elvileg függetlenül, az oktatás, ezen belül is a felsőoktatás, mert a felsőoktatási beruházások, főleg persze hosszú távon, de biztosan megtérülnek. Ugyanakkor viszont mi a helyzet a felsőoktatásban? Dologi automatizmusról már volt itt szó. Kérem szépen a magyar felsőoktatás 1985 óta nulla százalék dologi automatizmust kap, illetve nem kap semmi ilyesmit, ami azt jelenti, hogy működési feltételei a magyar egyetemek zömének most már egészen egyszerűen nemcsak kritikusak, hanem szinte katasztrofális helyzetbe kerülnek; mind az oktatáshoz, mind főleg a kutatómunkához, a munka elvégzéséhez nincs az egyetemeknek pénze. Ez az egyik. A másik pedig: Szó volt itt már többször a pedagógusbéremelésekről. Csak egy adatot hadd mondjak el önök számára a felsőoktatással kapcsolatban. A Statisztikai Hivatal hivatalos adatai szerint a fogyasztói általános árindex növekedése 1978 és 1987, 11 év alatt 88,8 százalék volt, ezzel szemben például a szegedi egyetemen, a munkahelyemen a bérfejlesztés mindössze 53,8 volt a mínusz különbség ugye 35 százalék. Az 1987-1989-es, egyébként nagyon fontos béremelések még az inflációt sem követték, így a felsőoktatási fizetések reálértéke mérvadó becslések szerint körülbelül 40 százalékkal csökkent. Ki lehet számítani még azt, hogy igen nagyfokú, legalábbis tervbe vett hallgatói létszámnövekedések is lesznek. Végül itt az 1. pontnál még el szeretném mondani, hogy nem nagyon tartom elfogadhatónak azt, hogy a felsőoktatás reformját tíz évre tervezik. Tudniillik amikor a felsőoktatásban a reform lebonyolódik, az említett pénzügyi, személyi feltételek mellett a felsőoktatás potenciális hozamát időben ez nagymértékben kitolja. 2. Katonai költségvetés, Ballá Éva már utalt rá, hát én nem így fogok erről beszélni. Olvasom, hogy 34.6 milliárd a hadseregre szánt pénze az országnak, és ez 16—17 százalékos reálérték-csökkenést jelent. Egy mondatot hadd idézzek önöknek: a technikai állomány harcképessége már így is megközelíti a kritikus szintet. Kérdezem én — tisztelt Országgyűlés —, hogy a hadsereg ebben az esetben képes alapvető feladatát ellátni. Ugyanis az én álláspontom szerint nincs szükségünk olyan hadseregre, amely méregdrága támadó — a hangsúly a támadó szón van, támadó — fegyverekkel, fegyverzettel van felszerelve, és amelyek — legalábbis az eddigi katonai doktrína szerint — idegen főparancsnoklás alatt nyugat-európai területekre adott helyzetben kell, hogy eljussanak. Nincs szükség ilyen idegen érdekeket szolgáló hadseregre, azt hiszem. Szükségünk van viszont olyan hadseregre, amely képes az egész Kárpát-medencében élő magyarság alapvető létérdekeit — vesd össze, romániai helyzet — szavatolni, és a magyar érdekeket, ha kell, megvédeni. (Taps.) Nagyon sokan azt mondják az országban, választóim is, hogy a katonai költségvetés túlságosan magas. Meg kell mondanom, hogy sokak véleményével nem