Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-68

5689 Az Országgyűlés 68 ülése, 1989. november 24-én, pénteken 5690 mú jelentés 39. pontjában tett javaslatát. Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Az Országgyűlés nem fogadta el Biacs Péter képviselőtársunk módosító javaslatát. Meg kell kérdeznem, hogy elfogadja-e a Kormány javaslatát? Kérem szavazzunk erről. Ez most már megint a 401-es számú jelentés 39. pontjában található. Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Az Országgyűlés elfogadta a javaslatot. Mivel ez nem helyes, tegyünk egy próbát, töröljük le a táblát. Most szavazzunk nem a létszámellenőrzésről, hanem a technika működőképességének a megállapításáról. — Ez sem helyes. Tegyünk még egy próbát. Kérem a táblát letörölni. Ismét arról szavazzunk, hogy működik-e a technika? Nem a beterjesztett javaslatról szavazzunk. Köszönöm. Tehát működik, és jól működik a technika, remélem. A jelentés 40. pontja tartalmazza Sasvári József javaslatát. (Zajongás!) Térjünk vissza még egyszer a 39. pont 34. § 3—5. bekezdésének szavazására, a Kormány javaslatáról. Ezzel a bizottság egyetért. Egyetért vele az Országgyűlés is? Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Az Országgyűlés elfogadta a beterjesztett javaslatot. Következik a jelentés 40. pontja, amely tartalmazza Sasvári József módosító javaslatát a törvényjavaslat 34. § (3—5.) bekezdésének megváltoztatására. A bizottság nem támogatja a javaslatot és a pénzügyminiszter sem ért ezzel egyet. Kérem ennek ellenére elfogadja-e az Országgyűlés a javaslatot? Sasvári József képviselőtársunk kért szót, remélem, hogy nem új vitát nyitva. Öné a szó. Békési László pénzügyminiszter úr, amikor említést tett arról, hogy a reform bizottságnak van egy kompromisszumos javaslata, nem ismertette ezt a javaslatot összefoglaló beszédében. Abban reménykedtem azonban, hogy majd a levezető elnök ismertetni fogja, hogy ez kompromisszumos javaslat. Az eredeti javaslat ugyanis arról szólt, hogy minden gyerek egyformán ezer forintos adókedvezményben részesüljön, akármilyen családba született. Ezt a reform bizottság ülésén, mint demokratikus javaslatot, több képviselőtársam támogatta. Összességében azonban ez a javaslat, ha megszületik, hatmilliárd forint adókiesést jelent. Elfogadva dr. Békési László pénzügyminiszter érvelését, hogy ennek nem tudja előteremteni a fedezetét, én a reformbizottság ülésén egy kompromisszumos javaslatot tettem, és ez szerepel önök előtt. Ezt a hatmilliárd forintot, ami az eredeti javaslat, hárommilliárd forintra mérsékelné az, hogy az első két gyerekre 500—500 forint adókedvezményt nyújthatnak be. Indoklásul hozzátettem, hogy ez elvében megegyezik azzal, amit dr. Hellner Károly képviselőtársam a franciaországi, az Országgyűlés által finanszírozott adótanulmányútjával kapcsolatban önöknek tegnap elmondott. Tehát az első két gyerek csökkentett mértékű adókedvezményt, és utána a harmadik—negyedik—ötödik továbbra is ezer forint adókedvezményt kapna. Én úgy érzem, tisztelt Országgyűlés, hogy ezzel — hogy úgy mondjam — versenysemlegességet hoztunk létre: minden gyerek kap adókedvezményt, mégegyszer hangsúlyozom, attól függetlenül, hogy milyen családba született: kicsibe, nagyba, jó keresetűbe vagy kis keresetűbe is. Megítélésem szerint ezzel egy lépést tettünk előre olyan irányba, amelyik ugyan — én belátom, hogy bizonyos mértékig a nagycsaládosok eddigi kedvezményén ront. Hiszen ha fennmarad az eddigi, a jelenlegi helyzet, akkor az első és a második gyerek is megkapja az ezer forintos adókedvezményt, viszont így minden családban élő gyerek kap — bár kisebb — adókedvezményt. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt ilyenformán szíveskedjen tanulmányozni és állást foglalni, mint egy kompromisszumra törekvő javaslatot, melyet — és itt kérem elnök úr erősítse meg — a bizottság nagy szótöbbséggel, 1 ellenszavazattal támogatta. Tehát a reformbizottság szinte teljeskörűen ezt a képviselői, módosító, kompromisszumra törő javaslatot támogatta. Képviselőtársaim mondják, hogy foglalkozzak a családipótlék kérdésével is. A családipótlék kérdésével a költségvetési tárgyalás során, a decemberi ülésen kell foglalkoznunk, mert a kérdés az, hogy miből fogja fedezni a Kormány ezt a családipótlék-emelést. Nyilvánvalóan hogyha adókedvezményt adunk, akkor kevesebb a bevétel. ELNÖK: Arra kérem Biacs Péter képviselőtársamat ne nyissunk új vitát, mert ez a döntés akkor el fog húzódni. Hiszem, hogy ez a képviselőtársak véleménye is. Kérem csak ügyrendi kérdésben szóljunk hozzá. Szavazzunk tehát még egyszer. Biacs Péter javaslatát teszem fel szavazásra, mely a 419-es számú jelentés 4. pontjában van. Hozzá kell tennem, hogy a bizottság a javaslatot elfogadta, a miniszter fenntartja a 401- es száSASVÁRI JÓZSEF: Tisztelt Elnök Úr! Azért kértem a vitában szót, hogy ezt a megállapítást, ami ide van írva —, hogy sem a bizottság, sem a miniszter nem ért egyet — helyre tegyem. Azon a vitán, ahol a reformbizottság ezt megvitatta 14 igennel, 11 nemmel, velem egyetértett a bizottság és a miniszter úr nem támogatta. Ezt szeretném helyesbíteni. Tehát a bizottság támogatta. ELNÖK: Kérdezem Fekete János képviselőtársunkat, hogy mi is volt a bizottság álláspontja? FEKETE JÁNOS: Sasvári képviselőtársamnak abban igaza van, hogy volt egy szavazás, ahol ezt a többséget valóban megkapta, de a reformbizottság, valamint a terv- és a költségvetési bizottság közösen együtt ült. (Derültség.) Kiderült azonban, hogy ez a reformbizottság hatásköre, ezért a mai napon újraszavaztattuk a reformbizottságot és ott elvetették a javaslatot. ELNÖK: Még egyszer ismétlem: Sem a bizottság, sem a miniszter nem ért egyet a javaslattal. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a képviselői módosító javaslatot? Mindezek ellenére szavazzunk erről. (Megtörténik.) Az Országgyűlés elvetette a javaslatot, nem fogadta el. A jelentés 41. pontja tartalmazza a kormány módosítójavaslatát, ami a törvényjavaslat 35. §-a (1—2) bekez-