Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-68
5659 Az Országgyűlés 68 ülése, 1989. november 24-én, pénteken 5660 ELNÖK: Köszönöm szépen. A nyilatkozattervezet természetesen képviselőtársaim előtt van, 395. számot viseli. Kérdezem képviselőtársaimtól, kíván-e valaki hozzászólni. Huber Jenő jelentkezését látom. HUBER JENŐ: Tisztelt Elnök Úr! A november 26-i népszavazás kapcsán teremtett anomáliák miatt szeretnék javaslatot tenni. Abban az esetben, ha ebben most határozunk, a határozat után kívánnám megtenni ezt a javaslatot. ELNÖK: Jó, rendben, köszönöm szépen. Kíván-e még valaki a határozathozatal előtt hozzászólni? Nem látok jelentkezőt. Akkor a határozathozatal következik. Kérem a táblát beállítani. Kérdezem képviselőtársaimat, egyetértenek-e a nyilatkozattervezettel. Kérem, szavazzunk erről. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a nyilatkozattervezet szövegével egyetért. Tessék, akkor Huber Jenő képviselőtársamnak most adom meg a szót. HUBER JENŐ: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim, Kedves Vendégeink! Az 1989. november 26-ára kiírt népszavazás körüli rendellenesség, politikai taktikázás miatt az MSZP parlamenti csoportja azt kezdeményezi, hogy az Országgyűlés kérje fel a Minisztertanácsot, végezze el a népszavazásról, és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény-felülvizsgálatát abból a szempontból, hogy a törvényadta lehetőségekkel ne lehessen semmilyen célból visszaélni, és az ezt biztosító rendelkezésekre a következő év elején terjesszen elő törvénymódosító javaslatot. Annak érdekében, hogy a jövőben a népszavazás jogintézménye ne politikai taktikai célok zászlóvivője legyen, hanem arra szolgáljon, amire való, vagyis átfogó, hosszútávú társadalmi stratégiai döntések meghozatalára, illetve megerősítésére, olyan elhatározásokra, tehát, amely valóban a nép közvetlen állásfoglalását igénylik, indokoltnak látszik a népszavazásról szóló törvény felülvizsgálata. A felülvizsgálat alapvető szempontja az legyen, hogy erősödjenek a garanciális szabályok a népszavazás tisztességes kezdeményezése és eredményes lefolytatása érdekében. Ennek szellemében a felülvizsgálati munka főbb pontjai a következők lehetnének: A népszavazás kezdeményezése, annak jogi minősítése kapjon egyértelmű szabályozást. Abban az esetben, ha a kezdeményezők benyújtották a törvényben előírt számú támogató aláírással a népszavazás kezdeményezését, annak időpontjától további aláírásgyűjtésre már ne legyen lehetőség. Egy ilyen szabály beiktatása feltehetően az aláírásgyűjtőket nagyobb fegyelemre késztetné. Olyan kérdés esetén, amelyben időközben a Parlament döntést hoz, a kérdés irányultságának megfelelő tartalommal a Parlament mérlegelhesse a népszavazás kiírását. Az Országgyűlésnek egyértelműen vitathatatlanul megfogalmazott joga legyen a népszavazás céljáról megfogalmazott kérdés értelmezésére. Ebben az esetben garanciális egyensúlyt jelenthetne az Alkotmánybíróság. Indokoltnak látszik olyan értelmű módosítás is, hogy több kérdés egyidejű népszavazásra bocsátása esetén az aláírásokat kérdésenként külön-külön kelljen összegyűjteni. Kérjük javaslatunk támogatását és elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kedves Képviselőtársaim! Nemcsak ügyrendi okokból, hanem azért, mert éppen népszavazás előtt vagyunk két nappal, azt javasolom, hogy az MSZP csoportjának önálló indítványáról az Országgyűlés a következő ülésszakon foglaljon állást. Egyetértenek ezzel képviselőtársaim? (Igen.) Köszönöm szépen. Király Zoltán kért szót. KIRÁLY ZOLTÁN: Tisztelt Ház! Két ügyrendi kérdés az, ami engem foglalkoztat. Hadd kezdjem az elsővel, a Parlament munkamódszeréről tapasztaltakkal. Akárhogy is nézem, úgy tűnik, hogy profi képviselőkké leszünk — a szónak legalábbis abban az értelmében, hogy most már szinte főállásban kell ezt a munkát végeznünk. Legalábbis az időtartamot, a tárgyalási időt és az ülésszakok időtartamát tekintve, no meg az előkészületi munkálatokat. Én úgy érzem ugyanakkor, hogy ez ellentétben van azzal, ahogyan még mindig a régi metódus szerint zajlik a parlamenti élet az ülésszakok alatt. Ez azt jelenti, hogy most itt 140-en hiányoznak, gondolom, azért, mert nagyon sokan, akik a reform bizottságban üléseztünk, nem tudtunk részt venni a számunkra is fontos világkiállítás vitáiban. Sorolhatnám a példákat még arra, hogy az elmúlt héten, de az elmúlt ülésszakokon ez hasonlóképpen történt, amikor nagyon sokan a munkabizottságok, a főbizottságok ülései és vitái miatt nem tudtak jelen lenni a plenáris üléseken. Én azt javaslom tehát, fontolja meg a Parlament tisztikara, hogy a decemberi ülésszakon és azt követően, vállaljuk mintegy profi képviselői mivoltunkat oly módon is, hogy a Parlament külön tartson bizottsági vitaüléseket, amikor nincs plenáris ülés és külön kifejezetten csak plenáris üléseket, amelyek idejében viszont nem zajlanak bizottsági ülések. Úgy gondolom, mindannyiunk számára hasznosabb lenne, hiszen az információk így számunkra nem vesznének el, sem a bizottsági viták információi, sem a plenáris ülések információi. Arról nem beszélve, hogy ez még némi zavart is okozhat a szavazásnál, hiszen szerettem volna én is állást foglalni, ha volt egyáltalán — és nem is tudom — a világkiállítás ügyében. Nem volt még. Na ez okozza a zavarokat. A másik, amelyben elnökünk és valamennyiünk támogatását is, mi több, egyetértését kérem, az szintén részben ügyrendi, de sokkal inkább politikai jelentőségű kérdés. Gondolom, abban valamennyien egyetértünk, hogy ez a Parlament —, amelyet egyébként ma reggel a rádióban Mécs Imre pipogya Parlamentnek titulált —, szóval ez a pipogya Parlament most is igen fontos tör-