Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-68

5657 Az Orszaggyűlés 68 ülése, 1989. november 24-én, pénteken 5658 14.20-kor ez a bizottság kezdje meg a munkáját, ennek a vezetésére, tekintettel arra, hogy a kereskedelmi bizottságnak sem az elnökét, sem a titkárát nem látom itt, felkérem Puskás Sándort, a terv- és költségvetési bizottság elnökét, és a munkánkat 14 óra 50 perckor folytatjuk. PUSKÁS SÁNDOR: Szeretnék egy kérést előterjeszteni, hogy némi szervezettség létrejöhessen. Minden állandó bizottságból a vezetőt és a titkárt várjuk a 37—38-as teremben. ELNÖK: Nem a 37—38-as teremben, hanem a kongresszusi teremben. PUSKÁS SÁNDOR: A kongresszusi teremben; természetesen az érdeklődőket is várjuk. ELNÖK: Akkor még egy dolgot szeretnék elmondani. A Parlament csak akkor tudja ezután a munkáját folytatni, ha ez a bizottság a tanácskozását befejezte, mert egy csomó olyan kérdés következik, amelyben határozatot kell hoznunk, tehát határozatképtelenek nem lehetünk. (Szünet: 13.52—14.57. Elnök: dr. Fodor István.) ELNÖK: Kedves Képviselőtársaim! Ismételten azt kell kérnem, hogy csináljunk egy próbát a határozatképesség megállapítására. Kérem ehhez a táblát beállítani. (Megtörténik.) Most kérem a jelenlévő képviselőtársaimat, szíveskedjenek a szavazógombot megnyomni. (Megtörténik.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy határozatképesek vagyunk. Kedves Képviselőtársaim! Most olyan „rendben" folytatjuk a munkánkat, hogy látszólag össze nem függő témák következnek egymás után, de az idő kihasználása érdekében ezt kell tennünk. Legelőször is javasolom, hogy egy nyilatkozatot fogadjunk el azért, mert ennek a nyilatkozatnak a kiadására még a mai napon sort kell keríteni, és hogyha az Országgyűlés a tervezetet nem fogadja el, vagy módosítani kívánja, akkor a délután folyamán legyen még időnk, hogy visszatérjünk erre. Képviselőtársaim tudják, hogy a legutóbbi ülésszakon elrendelt népszavazás kapcsán a Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fiatal Demokraták Szövetsége és a Kisgazdapárt egy nyílt levelet intézett a köztársaság ideiglenes elnökéhez, a miniszterelnökhöz, és az Országgyűlés elnökéhez, amelyben az Országgyűlés népszavazásról kiírt határozatát törvénytelennek minősítette, és egyben felkérte az ország legfőbb közjogi méltóságait, hogy intézkedjenek a törvényes jogrend helyreállítására. Én a magam részéről úgy ítélem meg, hogy az Országgyűlés hivatott ebben a kérdésben nyilatkozatot adni, én személy szerint, illetve mint az Országgyűlés elnöke nem kívánok a levélre válaszolni, helyettem az Országgyűlésnek kell válaszolnia. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságát megkértem arra, hogy ezzel kapcsolatban egy nyilatkozat-tervezetet fogalmazzon meg, ezt képviselőtársaimnak kiosztattam, megkérem jegyző képviselőtársamat, szíveskedjen felolvasni. BALOGH LÁSZLÓ jegyző (olvassa): A Magyar Köztársaság Országgyűlésének nyilatkozata a népszavazás kiírását ért vádakról. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal Demokraták Szövetsége nyílt levélben fordult az Országgyűlés elnökéhez, melyben az Országgyűlésnek az állampolgári kezdeményezésre kitűzött népszavazásról szóló határozatát törvénysértőnek minősítette. Az Országgyűlés a törvénysértés vádját határozottan visszautasítja, és az ország közvéleményét, polgárait a következőkről tájékoztatja: Az Országgyűlés döntése meghozatalánál abból indult ki, hogy több mint százezer választópolgár kezdeményezése nem hagyható figyelmen kívül. Az Országgyűlés a törvény rendelkezéseit figyelembe véve kitűzte a népszavazást, noha a népszavazás kezdeményezése és annak kitűzése között nagyrészt olyan lényeges döntéseket hozott, amelyek a kezdeményezők szándékainak megfelelő, megnyugtató megoldásokat eredményeztek. A népszavazás kiírása együtt jár a törvény értelmezésének szükségességével, amelyre általánosan elfogadott jogelv szerint az jogosult, aki azt megalkotta. Ezért az Országgyűléstől nem vitatható el a törvény értelmezésének joga, de ennek felelősségét sem hárítja el. Az értelmezés során az Országgyűlés törvénysértést nem követett el. Ugyanakkor nemcsak jogi és politikai, de erkölcsi kötelessége is volt, hogy a köztársasági elnök választásának időpontjára vonatkozó kérdés minden vonatkozását megvilágítsa. E kérdésfeltevés ugyanis elhallgatja a köztársasági elnök választásának időpontja és módja között fennálló összefüggést. Kizárólag az időpontra irányított kérdés ugyanis ellentétben van azzal, amit a népszavazást kezdeményező politikai szervezetek állítanak, lényegében az első köztársasági elnök megválasztásának módjára irányul. Az Országgyűlés megítélése szerint ezért elengedhetetlen annak ismerete, hogy igen szavazatok többsége esetén az új Országgyűlés, nem szavazatok többsége esetén pedig közvetlenül a nép választja a köztársasági elnököt. E kérdéshez fűzött magyarázat elmulasztása miatt joggal érhette volna az Országgyűlést az a vád, hogy nem a nép, hanem egyes pártok érdekeit tartja szem előtt. Az egyéb magyarázatokat az Országgyűlés ezekkel összefüggő döntései indokolják. E feszültséggel terhes helyzetben beláthatatlan következményekkel járhatnak azok a meggondolatlan és felelőtlen lépések, amelyek a békés átmenet törvényi kereteit megteremtő Parlamentet a különböző politikai erők részéről megnyilvánuló támadások kereszttüzébe állítják. Felkéri ezért a közvéleményformáló erőket, hogy saját eszközeikkel működjenek közre a népakarat nyugodt, méltóságteljes, befolyásmentes kinyilvánításában. Budapest, 1989. november 21.