Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.
Ülésnapok - 1985-65
5380 Az Országgyűlés 65. ülése, 1989. november 21-én, kedden 5381 miniszternek — ebben az esetben a Parlamentnek jogában vagy úgy dönteni, ahogyan kíván. Ez az én értelmezésem. (Moraj.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Hajói emlékszem a levél tartalmára, akkor itt nem az az eset forog fenn, hogy a Kormány elnöke kérte a miniszter felmentését, hanem a miniszter mondott le a megbízatásról. Tehát ez azt jelenti, hogy az Országgyűlésnek érdemben nincs joga nem tudomásul venni a miniszter felmentését. (Közbekiabálás: Akkor minek szavazunk?) Azért szavazunk, mert az ügyrend így írja elő. (Derültséggel vegyes moraj.) Meg kell kérdeznem... Egy pillanat türelmet kérek: ehhez szünetet kell elrendelni vagy a jogi bizottságnak kiadni a kérdést. Engedjék meg, hogy egy kérdést feltegyek Maróthy Lászlónak: a szavazás eredményének ismeretében fenntartja-e lemondási szándékát? (Közbekiabálás: Ne kérdezzük m eg!) (Az elnök nagy moraj közepette folytaíja): dr. Horváth Jenő kért szót. DR. HORVÁTH JENŐ: Az lenne a tiszteletteljes indítványom, hogy szíveskedjék szünetet elrendelni és a kérdést kiadni a jogi bizottságnak, s az majd állást foglal. (Taps.) ELNÖK: Azt hiszem, ez lesz a legjobb megoldás. Szünetet rendelek el. Pillanat türelmet kérek képviselőtársaim: több bizottság és képviselőcsoport jelezte, hogy a délelőtti szünetben tanácskozni akar. Az Alkotmánybíróság tagjaira javaslatot tevő jelölő bizottság a Delegációs teremben ülésezik, a független képviselők csoportja a földszint 6-os számú tanácsteremben, a jogi bizottság pedig a főemelet 37—38-as teremben. (Szünet: 10.59-12.15.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk munkánkat. Először Németh Miklós miniszterelnök kíván szólni. NÉMETH MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt a javaslatot az állásfoglalásra és a helyzet korrigálására, megoldására megtenném, engedjék meg, hogy felolvassam azt a levelet, amelyet Maróthy László nekem küldött. „Kedves Miniszterelnök Úr! A Kormány korábbi ülésén már jeleztem, most írásban megerősítem, hogy miniszteri megbízásomat visszaadom. Kérem szíves egyetértését. Miniszterelnök Úrnak és a Kormánynak eredményes munkát kívánok. Tisztelettel Maróthy László." A levél megfogalmazása, amelyet az Országgyűlés elnökének én küldtem meg, pontatlan volt, pontatlanul fogalmaztam, ez okozta a zavart. Ezért a zavarért — az időveszteséget is figyelembevéve — elnézésüket kell kérjem. Ugyanis a helyzet az, hogy Maróthy László lemondását nyújtotta be, amelyet én támogatok, ezt kellett volna egyértelműen és világosan a levélben megfogalmazni, nem felmentést kérni, hanem a lemondás tudomásulvételét, és ez egy más helyzet. ELNÖK: Köszönöm szépen. Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében dr. Horváth Jenő kíván szólni. DR. HORVÁTH JENŐ: Tisztelt Országgyűlés! A jogi bizottság elvégezte feladatát, és ennek ereményeként arra a végső következtetésre jutott, hogy mindenben egyetért az igazságügyi miniszternek itt a plénum előtt kifejtett véleményével. Tekintettel azonban arra, hogy nem érződött az Országgyűlés tagjai részéről az egyetértés, e vélemény kifejtése kapcsán, engedjék meg, hogy álláspontunkat néhány mondatban összegezzem. Két kérdést kellett eldönteni. Egy ténykérdést, amelyre miniszterelnök úr a tájékoztatást már megadta, nevezetesen hogy a miniszter úr lemondása folytán kérte miniszteri posztjának megszüntetését, vagy pedig a miniszterelnök úr indítványozta a felmentését. E kettő között a joghatását illetően jelentős különbség van. Vissza szeretnék utalni a Parlament által nem olyan régen meghozott 1989. évi DC-es törvényre, amely módosította az 1973. évi III-as törvényt a Magyar Népköztársaság minisztertanácsi tagjainak és államtitkárainak jogállásáról és felelősségéről. E törvény 2. §-ának (1) bekezdése taxatív felsorolást tartalmaz arról, hogy a Minisztertanács tagjainak megbízása miként szűnhet meg. Ezek között első a lemondás, második a felmentés, harmadik a visszahívás, negyedik a bizalom megvonása és az ötödik a halál. Ezt kellett Alkotmányunk hatályos rendelkezéseivel, vagyis a 33. szakasz (4) bekezdésével együtt értelmezni. A (4) bekezdés ugyan a következő rendelkezést tartalmazza: ,,A Minisztertanács egyes tagjainak megválasztásáról és felmentéséről az Országgyűlés a Minisztertanács elnökének javaslata alapján határoz". A megválasztás és a felmentés mindkét esetben a Parlament határozatával történik. Ha a Parlament dönt a miniszterek megválasztásának kérdésében, akkor a miniszterelnök csak javasolhatja valamelyik miniszterének felmentését, és ebben az esetben a felmentésre vonatkozó javaslathoz a Parlament egyetértése, jóváhagyó szavazata szükséges. Nem vonatkozik ez arra az esetre, amit az előbbi jogszabályból idéztem, amikor lemondással szűnik meg. Ez egy egyoldalú jognyilatkozat, ehhez nem kell fűződjön más joghatás, a Parlamentnek ezt egyszerűen tudomásul kell vennie. Ebben a kérdésben tehát nem kell a Parlament megerősítő szavazata. Ez a jogi bizottság álláspontja. Kérem szíveskedjenek ezt egyetértőleg tudomásul venni. Köszönöm szépen. ELNÖK: Dr. Maróthy László kíván szólni. DR. MARÓTHY LÁSZLÓ: Tisztelt Parlament! A felolvasott levél szövege és az általam elmondottak azt gondolom egyértelművé teszik, hogy az én elhatározásomról van szó. Csak a félreértés elkerülése végett mondom, miniszterelnökünkkel legjobb kollegiális viszonyban dolgoztunk mindeddig, részéről föl sem merült ilyen kezdeményezés. Tisztelt Parlament! Hálás szívvel szeretnék köszönetet mondani azért a megértésért, amit tanúsítottak.
