Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-68

5619 Az Országgyűlés 68 ülése, 1989. november 24-én, pénteken 5620 térium és az Országos Tervhivatal állított össze november 9-i dátummal. És ez azért lényeges mérföldkő, mert azt kell mondanom, hogy attól kezdve folyamatosságában nagyon alapos és mélyreható változások álltak be a tárgyalás folyamatában és az eredményeink igen kecsegtetőek. Ha nem tűnik szerénytelenségnek, a későbbi nem jelentéktelen eredményeket kicsit sajátunknak is tekintjük, de akkor vagyok korrekt, ha azt mondom, hogy a vállalkozási nyereségadó tárgyalásain a Kormány kompromisszumkészsége a költségvetés tűrőképességéig elment. Az elért eredmények azonban csak átmenetiek. Fegyverszünetnek elfogadhatók, de békekötéshez nem elegendők. A külföldi tapasztalatok tanulmányozása során világossá vált számunkra, hogy a vállalkozások támogatása azokban az országokban is a hivatalos kormánypolitika része, ahol egyébként a vállalkozások már beágyazódtak a gazdaságba, annak szerves részét képezik. Nálunk, ahol a folyamatnak csak a kezdetén tartunk, méginkább szükség volna erre. Úgy gondoljuk, legalább három vonalon kell lépéseket tenni. Először a gazdálkodás normális, perspektivikus fejlődésének megteremtése érdekében, másodszor a vállalkozási kultúrát, mentalitást nem ismerő környezet megváltoztatása, a vállalkozásra való bátorítás irányában; és harmadszor a kisvállalkozások sajátosságaiból fakadó hátrányok csökkentése érdekében. Az a véleményünk, hogy a gazdaság normális működéséhez alapvető változtatásokra van szükség, lehetőleg minél korábbi időpontban és rövid időn belül olyan helyzetbe kell hozni a belső adórendszert, melynek alapján lehetővé válik a vállalkozási nyereségadó kulcsának egységesen 30 százalékra való csökkentése. Minthogy a gazdálkodó szervezetek számára a társadalombiztosítás a mai rendszerben adójellegű befizetésként jelenik meg és az általános gazdálkodási feltételeket jelentősen rontja, fontosnak tartanám a társadalombiztosítás mielőbbi leválasztását a költségvetésről és a járulék mai 43 százalékos mértékének mintegy 30 százalékra való mérséklését, a nyugdíjjárulék szintjének egységesen 6 százalékra csökkentését és egy olyan új nyugdíjrendszer bevezetését, amely a nyugdíjak reálértékét automatikusan és folyamatosan, szükség esetén év közben is hozzáigazítja az inflációs rátához. A vállalkozásbarát környezet megteremtése érdekébenjavasoljuk és kezdeményezzük állami eszközökből egy állami garanciavállaló társaság intézményének és anyagi alapjainak megteremtését. Egy Kormány mellé rendelt igen kis létszámú, a vállalkozások érdekeit szem előtt tartó, a Kormány és az érdekképviseletek közötti kommunikációt fenntartó hivatal létrehozását, amely megfelelően kidolgozott és nyilvánosságra hozott normák alapján támogatást nyújt a vállalkozástámogatást, vállalkozás-élénkítést vállaló intézmények létesítésére. És végül vállalkozás-támogató tevékenységéhez egy olyan bizottság létrehozását, amely mielőbb kidolgozza a vállalkozás-támogatásnak Magyarországon a következő években alkalmazandó normáit. Mindezek mellett mi a helyzet ma a vállalkozási nyereségadóval? Kicsit átköltve és szabadon idézve az egykor nagyon népszerű dal első sorait, ellentétben HeÜner képviselőtársammal, énnekem azt kell mondanom, hogy az egyik szemem sír és a másik sem nevet. A Pénzügyminisztérium átcsoportosította a mNYÁ-n belüli elvonásokat, de önmagában a rendszer, úgy érzem, nem változott. A magán- és kisvállalkozók szempontjából a változtatások kedvezőek, tendenciájukban bár még nem elégségesek. Ami azonban az árnyoldala az engedményeknek, az az, hogy azokat a ma még jól működő állami vállalatok fogják megfizetni. A 40 százalék + 20 százalékos adókulcs nem csökkenti az eddigi terheket; külön büntetés a vállalkozó kedve ellen, hogy a tervezett 20 százalék nem a vállalatok vagyonára, hanem a nyereségeredményre vetítődik. Mint már említettem, szerintünk maximum 30 százalékos kulcs mellett lehet kellően működőképes a gazdaság, a 35 százalékos kulcs rövid átmeneti időre még elfogadható, de már lassítja a gazdaság átalakulását, mérsékli a vállalkozó kedvet. Korábbi javaslataink ellenére sem terveződött a Kormány részéről jelentős adókedvezmény az induló vállalkozásoknak. Ez pedig elengedhetetlenül fontos lenne, főleg ott, ahol a magántőke minimum 50 százalékos már jelen van. így bátorítható lenne a lakossági megtakarítások vállalkozásba vonása. Javaslatunk továbbra is az, hogy az induló magánvállalkozások első évben 100 százalékos, második évben 50 százalékos, harmadik évben 25 százalékos adókedvezményt kaphassanak. Alapvető jelentőségűnek tartjuk, hogy az induló vállalkozások megfelelő hitelpolitikai támogatást kapjanak a kormányzati garanciavállalással, illetve a költségvetésből finanszírozott hitelkedvezménnyel. Esélyegyenlőséget kell adni az új vállalkozásoknak, bátorítva a vállalkozókedvet. Az amortizációs kulcsok jelentős emelése indokolt, széles körben biztosítva a gyorsított leírás lehetőségét a gazdaság minden szférájában. Még folytathatnám érvelésünket, a megszabott tíz perces idő miatt azonban néhány rövid javaslatra szorítkozom. Először. Szeretnénk, ha a Kormány kidolgozna végre egy olyan anyagot, ami nem azt mutatja ki, hogy mennyi lesz a költségvetés kiadási oldalán a kiesés egy módosítás esetén, hanem azt, hogy mennyi lesz a többlet bevétel egy kedvezőbb, vállalkozásgerjesztő adórendszer mellett a bevételi oldalon. Fel kell hívnom a figyelmet, hogy erre több ország példája rendelkezésre áll. Még csak nem is kell újat kitalálni. Megemlíteném az angol, vagy netán a délkoreai példát. Másik javaslatom. Meg kell mondanom, hogy még tegnap este is érkeztek ilyen jelzések vállalkozóktól — a nyugtaadás. A feltételrendszer általános vélemény szerint nem rendezett. Javasolják és javasolja a bizottságunk, hogy vegyük le a napirendről, a Kormány vonja vissza ezt a javaslatát. Elengedhetetlenül fontos, hogy abban a reformfolyamatban, amikor a pártok politikai és választási harca leköti a figyelmet és az energiát, a gazdasági életünk ne kerüljön a figyelem perifériájára. Nemrég üdvözölhettük a Parlament állandó meghívottaiként az újonnan alakult politikai pártok vezetőit. Javaslom, illetve javasoljuk, hogy az Országgyűlés ple-