Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-67

5581 Az Országgyűlés 67. ülése, 1989. november 23-án, csütörtökön 5582 egységes adóztatás alkalmazása lenne 10 százalékos mértékben. A jelenlegihez képest számtalan előnye lenne egyszerű elszámolásából adódóan jóval kisebb adóapparátusok, munkahelyeken kisebb ráfordítással jelentenének milliárdos megtakarításokat. Nem lenne teljesítményvisszatartóhatása, az illegális jövedelmek jobban felszínre kerülnének, nem hozná a társadalom egyes rétegeit reménytelen helyzetbe és egészében véve a felhasználható adóbevételek e rendszerben sem lennének kisebbek. Erre a későbbiekben szeretnék még kitérni. Tisztelt Országgyűlés! 1987-ben, az adótörvény tárgyalásakor ígéretet kaptunk, hogy ha a Parlament elfogadja az adótörvényeket, akkor a Kormány rövid időn belül a legfontosabb feladatának tekinti a bér- és szociálpolitikai reform kidolgozását és bevezetését. Úgy érzem a Kormány az utóbbi időben hozott és a jövőre tervezett rendkívüli szigorú intézkedéseit figyelembe véve már az ígéret is elfelejtődött. Persze a pénzügyminiszter úr joggal mondhatja, hogy ezt az ígéretet nem ő tette, hanem az akkori pénzügyminiszter. Megértem és milyen igaza van. Tegnap Kemenes Ernő miniszter úr úgy fogalmazott, hogy nagyjából tisztában vagyunk az ország gazdasági helyzetével. Sajnálatos, mert ha a Kormány csak nagyjából van tisztában az ország gazdasági helyzetével, akkor csak nagyjából tud törődni az emberek sorsával, gazdasági problémáival. Elég-e ez most nekünk? Azt hiszem nem. Az ország sorsáért aggódó és tenniakaró felelős vezetői Mátyás király szemléletének örvendeznének, akkor nem a hivatali íróasztal mellől ítélnék meg az ország helyzetét, hanem a vidéket járva személyesen is meggyőződhetnének róla, hogy sok helyen milyen nyomorúságos körülmények között élnek az emberek. Sajnos, hogy a hivatali szemléletet gyakorolva valószínű, hogy a magyarországi életszínvonalat a rózsadombi luxusvillák láttán mérettetik meg. Higyjék el sokszor szükség van az álruhára és nem az olyan látogatásokra, ami korábban is gyakorlat volt, hogy a megyei pártszékházakig tartott, ott ismerkedtek meg a megye életével, fejlődésével, vagy legfeljebb egy-egy nagyüzemben, ahol előre felkészített munkások tájékoztatóját hallgatták meg. Az említett nagykirályunk szemléletiségét gyakorolva meggyőződésem, hogy nem került volna ilyen előterjesztés elénk a személyi jövedelemadó módosítását illetően, amit én ilyen formában nem fogadok el, és nem ajánlom képviselőtársaimnak sem elfogadásra. Tisztelt Országgyűlés! A lineáris adóztatás megteremtésének lehetőségéről már említést tettem. A lineáris adóztatás megteremtésére benyújtottam egy módosítási indítványt, ami az adótábla változtatására vonatkozik. A Pénzügyminisztérium kimutatása szerint az adótábla ilyenirányú módosítása a költségvetés bevételi oldalán 43 milliárd forint hiányt jelentene. Ha most a tényekre alapozva rosszmájú akarnék lenni azt kérdezném jelentett-e a költségvetésnek valamilyen pozitív előremozdulás a két évre bevezetett adórendszer jóvoltából befolyt többszázmilliárd forint? Növekedett-e a bérek reálértéke? Nem. Csökkent-e az infláció? Nem. Tudta-e a fogyasztói árakat mérsékelni? Nem. Javult-e az életszínvonal? Nem. Csökkent-e az ország adósságállománya? Nem. Akkor kérdem én, jelenthet-e valamit ez a 43 milliárd forint, ami adóbevétel hiányaként jelentkezhetne, ellenben nagyon sok, 1,8 millió ember életét, sorsát jobbá tehette volna. Úgy érzem, hogy ezzel a pénztömeggel csak azt az államkasszát akarják részben feltölteni, azt a közvagyont akarják pótolni, amit az elmúlt, hadd ne mondjam azt, hogy az elmúlt 40 év alatt, csak amit az elmúlt 20 év alatt kifosztottak. Ez a feltöltés a bérből és fizetésből élő emberek pénzéből fog megvalósulni, sajnos. Ennek ellenére még optimista vagyok és van még egy kis bizalmam a Kormányban, ezért a módosító indítványomtól elállók. Tisztelt Ház! Én is tagja vagyok a Hatok Csoportjának, akik egy új adótábla módosítását dolgoztuk ki és ezt a 401-es jelentés utolsó oldalán lehet megtalálni a , ,B" változat alatt. Ennek az adótáblának lényege, szeretném kicsit érthetően elmondani Önöknek, hogy ez a kiskeresetűek és a középkeresetűek adóterhét csökkentené. A Pénzügyminisztériumban történt tegnapi számítások alapján 300—400 forintot jelentene ezeknek a rétegeknek, 13,7 százalékos lenne az átlagos lakossági adóteher az 1988. évi 14,5 és az 1989. évi várható 16 százalékkal szemben. Tisztelt Ház! Tudom, hogy itt ebben a teremben a magasabb jövedelmű képviselők nagyobb számban vannak jelen, mint a kis- és középjövedelműek; ez majd a szavazásnál döntő jelentőségű lehet, ezért tisztelettel kérek mindenkit, hogy a társadalom elvárásait figyelembe véve a bérből és a fizetésből élőket, a fiatal pályakezdőket, a kétkezi gyári és mezőgazdasági munkásokat, a szegényeket és a nincsteleneket képviselve támogassák az általunk benyújtott adótábla-módosítást. Tisztelt Országgyűlés! Egy másik módosító indítványom, amivel a Pénzügyminisztérium nem értett egyet, a különböző pótlékok, földalatti, veszélyességi terep- és sugárvédelmi, valamint műszaki és éjszakai pótlékok, készenléti és ügyeleti díjak adómentességére vonatkozik, amelyek sajátos és nagyon nehéz munkakörülményeket, a megszokott életmódtól eltérő munkarendet ismernek el, ezért tartom megadóztatásukat méltánytalannak. Számolva viszont a minisztérium részéről az ezzel kapcsolatos szembenállásra, egy 10 százalékos lineáris adóztatást elfogadhatónak ítélek meg. A Reformbizottság 20 százalékos lineáris adóztatást támogat. Én kitartok eredeti javaslatom mellett, a 10 százalék mellett és kérem a soros elnök urat, hogy a szavazáskor ezt így vegye figyelembe. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Úgy látom, nem elég majdnem minden ülésszakon hangsúlyozni, hogy az ilyen szigorú adórendszer mellett, amivel párosul egy mélyponton lévő gazdaság és életszínvonal, a bér- és szociálpolitikai reform haladéktalan bevezetése nélkül a létminimumon és az az alatt élők megadóztatása rövid időn belül elkerülhetetlen lesz és azt hiszem, ennek következményeit nem kell nagyon bizonygatnom. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Pénzügyminiszter Úr! Kérem, hogy az általam és sokunk által már oly sokszor elmondottakat megszívlelni szíveskedjenek, mert csak úgy tudunk megfelelni azoknak az elvárásoknak, ami most ennek az Országgyűlésnek, azt hiszem, utoljára történelmi hivatása. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)