Országgyűlési napló, 1985. V. kötet • 1989. november 21. - 1990. március 14.

Ülésnapok - 1985-67

5563 Az Országgyűlés 67. ülése, 1989. november 23-án, csütörtökön 5564 BALOGH LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nálunk Magyarországon a személyi adó bevezetése óta még csak két év telt el, de máris látható és érezhetővé vált, hogy a magánszemélyről szóló adótörvényt módosítani kell, rugalmasabban alkalmazkodjék a változó mindennapi élet körülményeihez. Két évvel ezelőtt meghirdetett elvekkel ellentétben a most előterjesztett magánszemélyek jövedelemadójának tervezete továbbra sem párosul bér- és szociálpolitikai reformmal. De átlagos adóterhelés nem csökken érzékelhetően és nem csökkenti a teljesítmény visszatartó hatását sem. Az adórendszer tervezett változtatása lényegében nem ösztönzi az egyéni és kollektív erőfeszítéseket és kezdeményezéseket. Alapvető funkciója a most beterjesztett törvénytervezetnek, hogy a költségvetés bevitt igényét biztosítsa. Bár formálisan mindössze 73 §-ból áll és túlzás nélkül állíthatom, hogy rendkívüli jelentőségű választóink milliói számára, de százmilliárdos nagyságrendet jelent ez a Kormány számára is. Tény, hogy az adórendszerrel már lassan megtanultunk együtt élni, de választóim, dolgozóink minden tőlük telhető munkát becsületesen végzik és tovább nem tudnak ezek az emberek és nem is akarnak hosszú távon életszínvonal csökkenésével együtt élni. A Pénzügyminisztérium által közölt adatok is bizonyítják, hogy a jelenlegi törvény lényegesen több jövedelmet von el az állampolgároktól, mint amit az elmúlt év végén számítottak. Hisz 1989 első félévében az egész évre tervezett adóbevételnek már 78,3 százaléka befizetésre került. Újra megfogalmazódik bennem a gondolat, hogy nem a bevétel kevés, hanem a kiadás sok. Tehát a kiadásokat úgy kell tervezni, hogy reális, elérhető bevételekhez kell igazítani és nem fordítva. Tisztelt Képviselőtársaim! A Pénzügyminisztérium tisztségviselői a tömegkommunikáció csatornáin többször is kifejezésre juttatták, hogy az elvonást alkalmazzák. Elvonás történt a személyi jövedelemadó túlteljesítésével és ÁFA bevezetésével, egyéni valutakeret befagyasztásával, drasztikus korlátozásával. Jelenleg a lakosság túlteljesülő adóztatás és két számjegyű infláció két oldaláról is a Pénzügyminisztérium által szorító vasmarkának szorításában élnek. Nem tudom, hogy itt a Parlament falain belül a tisztelt Pénzügyminisztérium mennyire érzékeli intézkedéseinek hangulati hatását a lakosság között. Ma már az emberek tízezrei munkanélküliek, százezrek pedig a létminimum határán élnek, anélkül, hogy a pályakezdés és a lakáshoz jutás minimális lehetőséget vázolnák és látnák. Tisztelt Országgyűlés! Választókörzetem választói nevében a fenti indokok alapján a törvénytervezethez konkrétan két módosító javaslatot terjesztettem elő. Igaz, hogy a Pénzügyminisztérium padlástere tele van adótáblázatokkal, annak módosításaival, mondotta egyik bizottsági ülésén a Pénzügyminisztérium egyik szakembere. Tehát nekem lehetőségem csak arra van, mivel a padlás tele van, hogy a módosító javaslataimat a tisztelt Ház elé terjesszem. Egyik módosító javaslatom a 7. § (2) bekezdése 11. pontja, mely a háztáji illetményföld-megváltás, termény és forintját érinti. Indoklásom az, hogy a háztáji és az illetményföld megváltása címén fizetett összeg eddig adómentes volt. 6000 forintos határ minden realitást nékülöz, 25 mázsa kukorica értéke. Ma már ez a minimum 12 ezer forint. Javaslatom szerint a jogszabály alapján fizetett mértéke továbbra is adómentes legyen, hogy a jogszabályban meghatározott mennyiségű kukorica mindenkori eladási áron számított értékben. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy módosító javaslatomat támogatni szíveskedjék. Kedves Képviselőtársaim! Nem értek egyet a törvényjavaslatban szereplő több olyan intézkedéssel, amely a mezőgazdaság, illetve az a termelőszövetkezeti dolgozókat átlagosnál sokkal hátrányosabb helyzetbe hozza. Ugyanis a termelőszövetkezeti dolgozókat, illetve a szövetkezetek nyugdíjasait sújtó intézkedésre, a földjáradék adómentességének megszüntetésére tett javaslatot a törvénytervezetben. A mezőgazdasági üzemek objektív helyzete nem teszi lehetővé a földjáradék felbruttósítását, erre is olyan megoldást kell alkalmazni, hogy az eddig fizetett mérték adómentessége maradjon meg, és adót csak az után a mérték után kelljen fizetni, amellyel esetleg a termelőszövetkezetek megemelik a földjáradék összegét. Tisztelt Országgyűlés! A másik benyújtott módosító javaslatom az adótáblázatra és az adósávokra vonatkozik. A törvénytervezetben és a pénzügyminiszter úr javaslatában szereplő adótáblázatok nem enyhítik megfelelően a fennálló feszültségeket. Azt elismerem, hogy a költségvetési bevételek szempontjából nem vitatható jelentőségük van az adóbevételeknek, de a törvénytervezet készítőinek figyelembe kellett volna venni, hogy a kis- és középkeresetből, főleg vidéken, a gazdaságilag elmaradott területeken nem nagyon lehet adózni, mivel az egy főre vetített jövedelem a családok esetében egyszerűen veszélyezteti a megélhetést. Ezért a magam részéről módosító javaslatot terjesztettem be, de azt most visszavonom, mivel a tegnapi nap folyamán a hatok között mint képviselő, én is ott voltam, és az általuk beterjesztett táblázatot támogatom, amely az adóterheltséget 13,7 százalékban állapítja meg a lakosság számára. így az alacsony- és a középjövedelműeknek, a fiataloknak és pályakezdőknek némi kis engedményt adunk, és gondjaikon enyhítünk. Ha már nem tudunk többet segíteni, akkor legalább ne hozzuk még hátrányos helyzetbe őket. A törvénytervezet 70. §-a a Minisztertanács számára felhatalmazást ad arra, hogy az adóellenőrzéshez szükséges kötelező adatszolgáltatások körét bővítse, amelynek keretében adómentes jövedelmekre adatszolgáltatási kötelezettséget írhat elő. Tekintve, hogy a mezőgazdasági kistermelés 500 ezer forint árbevételig adómentes, az erre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség előírására is vonatkozik esetleg ez a felhatalmazás. Féltem a kistermelőket, hogy elvesszük a kedvüket a termeléstől. E felhatalmazással nem értek egyet, mivel a termelőszövetkezetek nem láthatnak el adóhatósági funkciókat, valamint óriási adminisztrációs terhet jelent egy ilyen intézkedés a termelőszövetkezeteknek. A kistermelők bizalmatlanok lesznek az adóhatóságokkal, a felvásárlókkal, termelőszövetkezetekkel szemben. Javaslom, hogy továbbra is bízzunk a kistermelők önadóztatásában, hiszen a kistermelők is tiszteletben tartják köztársaságunk törvényeit.