Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-60

4967 Az Országgyűlés 60. ülése, 1989. október 18-án, szerdán 4968 rült javaslatokat, valamint a helyzetet politikailag és jogi értelemben is a Kormány igyekezett gondosan mérlegelni. Vita után a Kormány a következő nyilatkozat megtételére hatalmazott fel, és ezt szeretném most elmondani. Először: Történelmi felelősségünkből adódóan mindnyájunk kötelessége, hogy ne engedjük meg, hogy az egyre gyorsuló politikai folyamatok túllépjenek az Országgyűlés és a törvénykezés hatókörén. Másképpen szólva a törvénykezés rendszerén, a törvényhozáson. Ebből adódóan most szeretnék köszönetet mondani az Országgyűlésnek azért, hogy a Kormány által sürgősséggel kért indítványainkat napirendre vette, azt hajlandó megvitatni, és abban állást foglalni, dönteni. A Kormány minden politikai és jogi érvet, összefüggést értékelve és mérlegelve azt javasolja, hogy minden napirendre került kérdésben az Országgyűlés folytassa le a vitát és döntsön. Másodszor: Ugyanakkor nem tekinthet el sem a Kormány, sem az Országgyűlés attól, hogy a népszavazásra vonatkozó kezdeményezések jelen vannak közéletünkben, és ezekre is tekintettel kell lennünk. Az aláírások hitelesítése megkezdődött, de ezek hitelességét még ma és gondolom az ülésszak alatt nem tekinthetjük ténynek, ezért az Országgyűlés a Kormány véleménye szerint nem hagyhatja abba a törvénykezés rábízott feladatát. Szeretném ugyanakkor ehhez kapcsolódóan azt is megfogalmazni, és az is világos a Kormány előtt, hogy a hitelesítés eredményétől, eredményességétől függően a most hozott döntések egyikét-másikát természetesen e tényállás, mármint a hitelesítés végeredménye módosíthatja, és ezért erre a kérdésre a dolgok törvényes rendje szerint akkor, vagyis a hitelesítés eredményének ismeretében kell az Országgyűlésnek visszatérni. Mármint a népszavazás kérdésére, hogy pontos és világos legyek. Ezzel kapcsolatban számos variáció felmerült és kidolgozható, ezeket a Kormány az illetékes szakemberek — Igazságügyi Minisztérium és mások — bevonásával tovább vizsgálja, és az Országgyűlés következő ülésszakain, mint ahogy jeleztem, amint birtokába kerülünk a hitelesítés eredményének, akkor javaslom visszatérni. Tehát mos az a Kormány kérése és javaslata: az Országgyűlés a rábízott törvénykezési munkát végezze el. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Akkor javaslom, hogy a miniszterelnök, illetve a Kormány javaslatáról szavazzunk. Azt kérdezem: egyetért-e az Országgyűlés azzal, hogy az eredetileg kitűzött és elfogadott napirendnek megfelelően folytassuk a munkánkat azokkal a konzekvenciákkal természetesen, amelyeket a miniszterelnök javasolt? Kérem, hogy erről szavazzunk. (Megtörténik.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a miniszterelnök javaslatát elfogadta. Ez értelemszerűen azt jelenti, hogy az előző döntésünk hatályon kívül helyeződött, tehát folytatjuk munkánkat. Tisztelt Országgyűlés! Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat kapcsán, a határozathozatal rendjével és körülményeivel kapcsolatos dolgokról említést tettem. Még egyszer arra hívnám fel a figyelmüket, hogy a 282-es és a 293-as számú jelentések legyenek mindenkielőtt, mert csak ezeknek a birtokában tudunk dönteni, és kímélhetjük meg az időt olyan tekintetben, hogy nem kell minden egyes részkérdésnél felidézni a módosító javaslattal érintett szövegrészt. Kezdhetjük a szavazást? (Igen.) Köszönöm szépen. A 282-es számú jelentés 1. pontja tartalmazza dr. Kereszti Csaba és Lékai Gusztáv képviselők módosító javaslatát, amely az Alkotmány bevezető részére vonatkozik, a módosító javaslatot a bizottság támogatja, a miniszter egyetért azzal. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést: elfogadja-e a javaslatot? Kérem szavazzunk. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a módosító javaslatot 334 támogató szavazattal elfogadta. A 293-as számú jelentés 1. pontja tartalmazza Kárpáti András képviselőtársunknak az Alkotmány 3. § (3) bekezdésére vonatkozó módosító javaslatát, amelyik a harmadik mondatában egy más megfogalmazást tartalmaz. A bizottság a javaslatot támogatja, azzal a miniszter egyetért. Kérdezem képviselőtársaimtól: elfogadják-e a módosító javaslatot? Kérem szavazzunk erről. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 334 igen szavazattal a módosító javaslatot elfogadta. Ismét a 282. számú jelentést vegyük kézbe. A 2. pontja tartalmazza Balogh György és Sarlós István képviselők együttes módosító javaslatát, mely az Alkotmány 4. szakaszára vonatkozik. A javaslatot a bizottság támogatja, a miniszter elfogadta. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést: elfogadja-e a javaslatot. Kérem szavazzunk erről. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a módosító javaslatot 337 igen szavazattal elfogadta. Ugyanennek a jelentésnek 3. pontja tartalmazza Szabó Kálmán módosító javaslatát, amelyek az Alkotmány 5. szakaszára vonatkozik. A bizottság és a miniszter a javaslattal egyaránt egyetért. Kérdezem képviselőtársaimat, elfogadják-e a javaslatot. Szavazzunk erről, kérem. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a módosító javaslatot 329 szavazattal elfogadta. A jelentés 4. pontja a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság módosító javaslatát tartalmazza, mely az Alkotmány 6. szakaszának (1) bekezdésére vonatkozik. A bizottság javaslatával a miniszter egyetért. Kérdezem képviselőtársaimat, elfogadják-e a javaslatot. Kérem szavazzunk. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a módosító javaslatot 336 szavazattal elfogadta. A jelentés 5. számú pontja tartalmazza a bizottság módosító javaslatát, amely az Alkotmány 6. szakaszának (2) bekezdésére vonatkozik. A bizottság javaslatával a miniszter egyetért. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést: elfogadja-e a javaslatot. Kérem szavazzunk. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a módosító javaslatot 339 szavazattal elfogadta. A 293. számú jelentés 2. pontjában szerepel Kárpáti András képviselőtársunk módosító javaslata, amely az Alkotmány 7. szakaszának (1) bekezdésére vonatkozik. Egy szövegmódosításról van szó. Kárpáti András mó-