Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-62
5169 Az Országgyűlés 62. ülése, 1989. október 20-án, pénteken 5170 gyobb forradalma volt, és tényleg a franciáknak is a legnagyobb ünnepe lehet. Nekünk is időre van szükségünk — nem nekem személy szerint, mert én is, ugyanúgy mint Király képviselőtársam gyermek voltam, csak egy-két évvel vagyok idősebb nála, tehát konkrét élményeim nincsenek —, nem nekem van szükségem rá; de itt van egy igen érdekelt korosztály, amely jelentősen megosztott ebben a tekintetben. En úgy érzem, hogy nekik szükségük van erre. Egy közbeeső javaslatom van. Ne vegyék úgy, hogy ezt most találtam ki. Kaptam az ötletet. Megosztom Önökkel. Gondolkozzanak el rajta! Azoknak, akikkel ezt eddig megosztottam, tetszett, és azok ezt támogatták. Elhangzott, hogy április 4-e nagy valószínűséggel nem lesz munkaszüneti nap. Október 23-a ne legyen munkaszüneti nap, de legyen helyette munkaszüneti nap november elseje, a halottak napja, amikor emlékezni lehet azokra, akik koncentrációs táborban haltak meg, akik Recsken haltak meg, akik esetleg a fronton, A Don-kanyarban, 56-ban a barikádokon va gy — mmt a költő mondta — „Ágyban, párnák közt", haltak meg. Ezen is el lehet gondolkodni. Ez is egy javaslat. Természetesen nem kötelező elfogadni. (Taps.) ELNÖK: Miután több javaslat nincs, megkérem Bánffy György képviselő társunkat, hogy a nyilatkozatot olvassa fel, és először erről döntsön. BÁNFFY GYÖRGY: Az Országgyűlés nyilatkozattervezete 1956. október 23-áról. ,,Az Országgyűlés — átérezve felelősségét és a részvétel fontosságát a nemzeti megbékélés előmozdításában 1956. október 23-a közelgő évfordulóján — kötelességének érzi, hogy felhívással forduljon honfitársaihoz. A nemzet akaratát tükröző politikai egyeztető tárgyalások megállapodásai alapján a magyar Országgyűlés kimondta, hogy hazánk köztársaság, Alkotmányban rögzítette a többpártrendszert, megteremtette a szabad és demokratikus választások kereteit, megnyitotta az utat a parlamenti demokrácia gyakorlása előtt. Az Országgyűlés hozzájárult a békés átmenet garanciáinak megteremtéséhez. Ez késztető erő lehet a jelenlegi válság leküzdésére, és esélyt ad arra, hogy éljünk lehetőségeinkkel. Céljainkat azonban csak nyugodt, békés körülmények között valósíthatjuk meg. A politikai viták, a politikai küzdelmek az újonnan kialakított alkotmányos keretek között folyhatnak majd ezután. A magyar nép egyetért a demokratikus Magyarország megteremtésével, 1956 megítélésében azonban a nemzet ma még nem egységes. Mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy október 23-áról miként emlékezik, de megemlékezése legyen olyan, amely a megbékélés útját járja, nem tépi fel a sebeket. Fogadjuk megértéssel egymás eltérő véleményét, azokat a megnyilvánulásokat, amelyek nem sértik a törvényes rendet. E gondolatok jegyében hív fel az Országgyűlés minden magyar állampolgárt, hogy az 1956. október 23-ára emlékezés napja ne az országot megosztó, hanem a nemzeti megbékélést előmozdító nap legyen. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Kedves Képviselőtársaim! Döntsünk a felhívás, a nyilatkozat ügyében. Úgy gondolom, nem kell erről szavaznunk. Ha az Országgyűlés egyetért, közfelkiáltással fogadjuk el, és holnap publikáljuk. Egyetért az Országgyűlés ezzel? (Igen.) Köszönöm. Most pedig rátérünk a Roszik Gábor képviselő önálló indítványával kapcsolatos döntésre. Emlékeztetem képviselőtársaimat arra, hogy a kormánynak van egy előterjesztése, amelyet elhalasztottunk az október 30-án kezdődő ülésszakra. Eszerint a Kormány azt javasolja, hogy a nép döntse el népszavazás keretében, hogy melyik nap legyen Magyarországon a nemzeti ünnep. Tehát, amikor döntünk Roszik Gábor képviselőtársunkindítványáról, azt célszerű figyelembevenni, hogy az Országgyűlés most magára vállalja-e, vagy pedig ebben a szellemben, ahogy most döntöttünk, október 23-áról méltóképpen megemlékezünk, és hogy mi legyen a nemzeti ünneppel, és általában az ünnepekkel, például ahogy Varga Lajos képviselőtársunk javasolta november elsejével. Ezt viszont törvényben kell majd valamikor rendezni, illetve a nemzeti ünnepről népszavazást célszerű tartani a Kormány javaslata szerint. Ezek után felteszem a kérdést szavazásra. Király Zoltán szót kér. KIRÁLY ZOLTÁN: Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Ügyrendi kérdés. Tudjuk, az a gyakorlat a Házban, hogy az előterjesztő a vitában elhangzottakra reagálhat, és azokat összefoglalhatja. Azt hiszem, meg kellene adni ezt a lehetőséget Roszik Gábornak is, hiszen ő az előterjesztő. ELNÖK: Megkérdezem Roszik Gábort, hogy kíván-e szólni? ROSZIK GÁBOR: Köszönöm szépen. Nagyon rövid leszek. Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy akármiképpen is dönt most az Országgyűlés, a népszavazás természetesen dönthet másképpen is, tehát ez nem zárja ki, hogy erről később népszavazás döntsön. Erről a kérdésről majd külön fog vita folyni, tudjuk. Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet. A szeptemberi ülésszakon én azt terjesztettem elő, hogy két ütemben szavazza meg az Országgyűlés indítványomat: először azt, hogy legyen nemzeti ünnep, azután pedig azt, hogy munkaszüneti nap legyen. Azt hiszem, a kettőt együtt megszavazni nem célszerű, hiszen arra vajmi kevés remény lehet, hogy három nappal korábban munkaszüneti nappá nyilvánítsák október 23-át. ELNÖK: Köszönöm szépen. Képviselőtársaim! Tehát határozathozatal következik. Ha jól tudom, a munkaszüneti nappá nyilvánítás a kormány hatásköre. Jól tudom ezt? Németh Miklós: Igen.
