Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-49

4115 Az Országgyűlés 49. ülése, 1989. május 31-én, szerdán 4116 szó, hogy ha a tulajdonos ugyanaz, akkor ha a mezőgazdasági termelését akarja növelni, szükségképpen kemizálnia kell, gépesíteni és meliorizálni. Ez pedig egyértelműen a vad visszaszorulásához, netán pusztulásához vezet, amire nagyon jó példát tudunk mondani a fogoly esetében, amelyik nemcsak a leggyakoribb, hanem a legkedvesebb és mezőgazdaságilag is hasznos apróvadunkvolt, és amikor ugrásszerűen megnőtt a kemizálás a hatvanas évek második felében, akkor szinte drámaian, tíz esztendő alatt tűnt el a fogoly és mára már ritka védett madarunkká vált. Én úgy gondolom, hogy ha a tulajdonos más, tehát más a föld gazdája és más a vad gazdája, akkor az egyensúly kialakítása részben kompromisszum kérdése, részben pedig, ha jó jogszabályokat hozunk, akkor biztosítani fogja ennek az egyensúlynak a kialakítását, például a vadkár megfizetését. A másik ellenérv az, hogy pont akkor vetődik fel ez a kérdés, amikor a magyar földtulajdon képlékeny állapotba kerül. Ki tudja majd megmondani, hogy a nem is túl távoli jövőben mennyi termelőszövetkezet, mennyi szakszövetkezet, mennyi kisbirtok, netán családi farm lesz Magyarországon, és kérdés, hogy ezek a leendő földtulajdonosok hogy fognak viszonyulni majd a gazdasághoz és a vadászathoz. A harmadik éppen a rentabilitás, amit a képviselőtársunk említ, elmondja, hogy kevesli azt a 42 millió dol1 árny i bevételt, amit ma a magyar vadgazdálkodás az álkunnak hoz. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezt egyetlen forint befektetés nélkül teszi, tehát ezek azok a dollárok a magyar gazdaságban, amelyek a legeslegolcsóbban megtermelt dollárok. Természetesen lehet, hogy ez a hatásfok növelhető de hadd mondjam el, hogy a vad élő helye és a fizetőképes kereslet is behatárolja a rentabilitást. Egyébként itt a javaslatban az szerepel, hogy rá kellene bízni a szövetkezetekre. Ezt ma én azért tartom veszélyesnek, mert elhangzott itt, hogy 500 termelőszövetkezet van nagyon súlyos helyzetben, és valószínűnek látszik, hogy ezek a termelőszövetkezetek, ha alanyi joguk lenne a vadhoz, a vadgazdálkodásba nem beruháznának, hanem valószínűleg csak kivennének belőle. És végül hadd mondjam el, hogy ez a gazdaságcentrikus szemlélet, ami megnyilvánul a javaslatnak a harmadik pontjában, nézetem szerint azért is helytelen, mert a vad az nemcsakhús és nemcsak trófea, hanem elsősorban élőlény, a bioszféra része. És ott, ahol a gazdasági szempontok túlzottan előtérbe kerülnek, a bioszférán mindenütt lyukak keletkeznek, amelyeket aztán nagyon nehéz befoltozni. Én azt hiszen, hogy mint az egész világon, a bioszféra pusztulása nálunk is égető gond. Ezért azt javaslomhogy az Országgyűlés fogadja el a javaslatot arra, hogy szülessen új vadászati törvény és bízza meg ezzel a mezőgazdasági minisztériumot, azonban ne helyezze hatályon kívül egyenlőre az érvényben lévő jogszabályt, hanem majd a megszületendő törvény végrehajtási utasítása helyezze azt hatályon kívül. A másikpedig, hogy ne fogadja el az indoklás harmadikpontját , aminek az a lényege tehát, hogy a vad tulajdonviszonya változzon meg, és a földtulajdonosé legyen a vad. Ne szerepeljen ez a törvényben. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönömdr. Mezey Károly képviselő felszólalását. Tisztelt Országgyűlés! Az én listám szerint több jelentkező nincsen. (Dr. Tóth János jelentkezik.) De akkor megkérdezem, tehát Dr. Tóth János. DR. TÓTH JÁNOS : Jelentkeztem, fel is voltam írva. ELNÖK: Igen, kérem szépen akkor dr. Tóth János budapesti képviselő következik. DR. TÓTH JÁNOS : Mikrofon is van, úgyhogy adminisztrációs hiba. Tisztelt képviselőtársaim! Környezetem nagyon érzékenyen, úgy is mondhatnám, hogy nagyon ingerülten reagált az erdőtörvény módosítására benyújtott javaslatra. A környezetem alatt szíveskedjenek érteni egyrészt választókerületemet, a XII. kerületet, ahol a Szabadsághegy, a Jánoshegy és Zugliget helyezkedik el. Ez a kerület évtizedek óta, állítom évtizedek óta harcol azok ellen, akik az erdőt pusztítják. Budapest tüdeje Buda, s ennek a Budapestnek olyan szüksége van az oxigénre, mint a kenyérre. És mégis tehetetlenek vagyunk sok szempontból, mert folytatódik a kaverna és nem pedig a kaverna megszüntetése ezen a tüdőn. Másrészt a MTESZ környezet- és természetvédelmi tanácsa is környezetembe tartozik — annak a vezetője egy olyan ember, Madas András, aki maga is sokat tett a magyar erdőgazdaságért ebben az országban —, akiknek a véleményét nem is kérték ki. Harmadrészt van egy egyesületünk a 33 egyesület közül, több mint 6 ezer erdőszakember, az erdészeti egyesület, akik mondtak egy és mást ezzel a törvénnyel kapcsolatban. Elmondhatom ezekről a szakemberekről: négy évtized alatt 30 milliárd forint értékben több mint 500 ezer hektár új erdőt telepítettek. Nagyon aggódnak, hogy bizonytalan kockázatért ezt az erdőgazdaságot szétverjük, vagy nem verjük szét. Tulajdonképpen aggodalmukat fejezték ki a benyújtottjavaslat két §-ával szemben, az 5. és a 2. §-sal szemben. Az ötödik, amit most már ismerünk: az erdőket a gazdálkodó szervezetek tulajdonába kívánják juttatni; a 2. §: az erdők adás-vételét minden korlátozástól mentesen teljesen szabaddá kívánják tenni. Nagyon nagy elégedésemre szolgál, hogy az új miniszter, dr. Hütter Csaba megértéssel fogadta a széles szakmai körnek észrevételét, javaslatát utólag. És bizonyos presztizsköröknek nem engedett. Módosítani javaslom azonban a 2. §-t is, mert miután az erdők nem kerülnek a gazdálkodó szervek, elsősorban az Állami Erdőgazdaság tulajdonába, azt nem is adhatják el, tehát azt javaslom új szövegként, idézem: ,,A gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek az egyéb jogi személyek és magánszemélyek eredeti tulajdonát, vagy haszonbérleti korlátozás nélkül megszerezhetik, illetve a tulajdonukban lévő erdők tulajdonjogát, vagy használatát — s ez a lényege a javaslatomnak — az állami tulajdonú erdők kivételével átruházhatják." Az erdőtörvény módosítására benyújtott javaslat elkészítésének egész folyamata több általánosítható és konkrét szakmai tapasztalat levonására ad lehetőséget. En-