Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-49

4113 Az Országgyűlés 49. ülése, 1989. május 31-én, szerdán 4114 sokszor az utóbbi években éri az erdőgazdálkodást : kritikai megjegyzések, elmarasztaló vélemények az úgynevezett , »rablógazdálkodással" és atarvágásokkal kapcsolatban. Itt most felolvasnám: az erdőgazdálkodás nagyon szigorú feltételrendszerhez van kötve, tehát külön van a tervezés, külön van a végrehajtás, külön van az erdőfelügyelet. Mindenki részére megnyugtató, hogy rablógazdálkodás ebben az országban nincsen. A másik dolog az, hogy az erdészek, akik nap mint nap ott élnek együtt a természettel, az erdővel, hivatástudatuknak megfelelően csinálják a dolgaikat, és nincs szükségük arra, hogy ilyen gyakori megjegyzéseket kapjunk. Mi vigyázunk az erdőre és annak az állományára. A tarvágással kapcsolatban elítélően hangoztatják, hogy tarra vágjuk az erdőket. Kérem szépen, az mindig egy jobb minőségű és nagyobb hozamú faállomány létesítése érdekében történik a jelen és a jövő számára. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm Weibl Elemér képviselőtársunk felszólalását. Következik Balogh András képviselő, Borsod megye 22. választókerületéből. BALOGH ANDRÁS: Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretném leszögezni, hogy nem vagyok sem vadász, sem erdészeti szakember. De mégis az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvénytervezettel kapcsolatban szeretnék pár mondatot elmondani. Bizonyára képviselőtársaim is megkapták az Országos Erdészeti Egyesület, valamint a Magyar Vadászok Országos Szövetségéneka levelét. Ebben a levélben leírják, hogy véleményük szerint a jogszabálymódosítás előkészítése nem történt kellő mélységben, kellő szakmai megalapozottsággal. Részben őkis csaka napi sajtónkeresztül értesültek arról, hogy az Országgyűlés ezt a témát tárgyalni fogja. Ugyanakkor tudomásom van róla, hogy több országos hatáskörű szerv is ellenezte a témának mostani Országgyűlésen való napirenden szereplését. Jómagam is megengedhetetlennek tartom azt, hogy egy törvényelőkészítésnél a szakemberek véleményét — mert úgy gondolom hogy az a két szervezet szakemberekből áll — a törvényelőkészítők figyelmen kívül hagyják, javaslataikat nem vették figyelembe. Én arra kérem a tisztelt Házat, hivatkozva a házszabályra, hogy utasítsa el most ezt a törvénytervezetet úgy, hogy egy későbbi időpontban, kellően átgondolva, előkészítve, szakemberekkel megkonzultálva újra tárgyalja az Országgyűlés. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm Balogh András képviselő felszólalását. Dr. Mezey Károly következik felszólalásra, Szabolcs-Szatmár megye, 18. választókerület. Dr. MEZEY KÁROLY: Tisztelt Országgyűlés! Egyetlen egy kérdéssel szeretnék foglalkozni, azzal a módosító javaslattal, amit Vass Józsefné képviselőtársunk nyújtott be, s aminekügyében gondolom, hogy szavazás történik majd. A módosító javaslat lényege az, hogy szülessen egy új vadászati törvény. Ezt tulajdonképpen a miniszter úr megerősítette, a mezőgazdasági bizottság is egyetértett vele, én is teljes mértékben támogatom azt, hogy új vadászati törvény legyen. Ebben a módosító javaslatban azonban szerepel annak a módja is, hogyan határozzon az Országgyűlés, és szerepelnek indokok. Nos, a móddal és az indokokkal viszont nem értek egyet. Az, hogy új vadászati törvény kell, az teljesen nyilvánvaló, hiszen a mostani valóban az ötvenes évek szellemét viseli magán. Biztos, hogy olyan neuralgikus pontokon kell változtatni, mint például a vadkár kérdése, hiszen a mai jogszabály egyáltalán nembiztosítja a földtulajdonosoknak a tényleges vadkár megtérítését. Nyilvánvaló, hogy változtatni kell a vadászatra jogosultak körén is. És ez egy másik nagyon fontos kérdése lesz az új vadászati törvénynek. Itt hadd mondjam el, hogy a Magyar Vadászok Országos Szövetségének is az az álláspontja, hogy egyáltalán nem akarja kizárni például a termelőszövetkezeteket a vadászat jogából, mert tudom, hogy ez a kérdés például az agrárszekcióban komolyan felmerült. Tehát lehet majd olyan törvényt hozni, hogy a termelőszövetkezeteknekis legyen vadászati joga. De ez ne alanyi ne a földtulajdonhoz kapcsolódó jog legyen. Erről még néhány szót fogok majd szólni. Nem értek egyet a módosító javaslatnak azzal a kezdeményezésével, amit nagybetűvel is nyomtattak, hogy helyezze hatályon kívül az Országgyűlés 1989. december 31-ével a jelenleg hatályos jogszabályt. Azt hiszem, ez túlzottan behatárolná a minisztérium munkáját, talán kapkodóvá is tenné. Úgy gondolom, hogy az Országgyűlés ne döntsön most arról, hogy december 31-gyel hatályon kívül helyezi a mostani jogszabályt. Ugyanis az előkészítésnek valóban nagyon alaposnak kell lennie. Feltétlenül figyelembe kell venni a Magyar Vadászok Országos Szövetségének a véleményét, amely 40 ezer vadászt képvisel. Azon kívül a vaddal foglalkozó tudományos intézményekképviselőinekavéleményét. Nyilvánvaló, hogy itt a házban is a mezőgazdasági, a jogi bizottság és a környezetvédelmi bizottság véleményével összhangban kell majd meghozni ezt a törvényt. Az indoklások között a 3. pont az, amit kifogásolok. És ez tulajdonképpen a vadtulajdon kérdésével foglalkozik, és amit a képviselőtársunk a módosító javaslata indokául használ fel. Azt hirdeti tulajdonképpen: azé legyen a vad, akinek a földjén legel, és elveti az eddigi állami tulajdonformát. Tulajdonképpen azon a címen állami tulajdon a vad, mert természeti érték, nemzeti kincs. A helyzet az, hogy az állam a vadászati jogot átruházza az ország területének 82 százalékán működő vadásztársaságokra, és 18 százalékban pedig azokra az állami földhasználókra, mint például az állami gazdaságok, állami vadgazdaságok, erdőgazdaságok és a Honvédelmi Minisztérium. Ebből nyilvánvaló, hogy a mai vadgazdálkodás zömét sportvadászok végzik. Azzal szemben, hogy ez a tulajdonforma megváltozzon, többféle ellenérvet lehet felhozni; néhányat szeretnék elmondani. Az első érzésem szerint az, hogy ha a vad azé, akié a föld, tehát aki a mezőgazdasági tevékenységet is folytatja , hamarosan szembe találja magát azzal a dilemmával, hogy a mezőgazdasági tevékenység és a vadgazdálkodási tevékenység teljesen ellentétes irányúak. Arról van