Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-64

5330 Az Országgyűlés 64. ülése, 1989. október 31-én, kedden 5331 hangsúlyt és a csúcsrajáratásos üzemmódra való áttérés a vizsgálat eredményeitől függött volna. E két javaslatot a csehszlovák Kormány részben saját értékelésére és részben a tudományos tanácskozások sikertelenségére hivatkozva elvetette. Ilyen körülmények között a nagymarosi vízlépcső építésének elhagyásavagy a folytatás alternatívája vált a vizsgált változatok középpontjává. Az október 11. és 26-ai kormányfői találkozót számos miniszterelnök-helyettesi és kormánybiztosi munkamegbeszélés előzte meg, melynek során olyan kompromisszumos csomagtervet terjesztettünk elő, ami lehetővé teszi a bősi vízerőmű alapüzemmódban való működtetését, megfelelő garanciarendszer mellett, de kiiktatja a csúcsrajáratásos üzemmódot és ennél fogva a nagymarosi vízlépcsőt. A csehszlovák Kormány készséget mutatott a garancia-egyezmény megkötésére, míg a nagymarosi vízlépcső építésének 15 hónapi szüneteltetését lett volna hajlandó elfogadni. Vagyis továbbra is ragaszkodik a nagymarosi vízlépcső 1993-ig történő megépítéséhez, az egész vízlépcsőrendszer eredeti koncepciójához. Ez a csehszlovák álláspont hiúsította meg eddig a kormányszintű előzetes megállapodást. Tájékoztatom az Országgyűlést, hogy tegnap délután Külügyminisztériumunk diplomáciai jegyzékben foglalta össze a magyar javaslatokat, míg az esti órákban a CSSZSZK Külügyminisztériuma ismételte meg korábbi álláspontját. Lényege a vitának: a CSSZSZK nem mond le a csúcsrajáratásos üzemmódról, ragaszkodik a nagymarosi vízlépcső felépítéséhez. Csak ilyen feltételek között kész a magyar garanciarendszerre vonatkozó megállapodásokra. Az Országgyűlés felhatalmazása esetén, rövidesen jogi formában is kezdeményezzük az államközi szerződés módosítását. Ha a csehszlovák fél véglegesen elzárkózik javaslataink elől, a felfüggesztett munkálatokat mindaddig kénytelenek vagyunk függőben tartani, amíg az ökológiai szempontok elfogadható módon nem érvényesülnek. Ez azonban nem mehet el odáig, hogy még súlyosabb ökológiai helyzetbe kerüljünk. Itt említem meg, hogy a Minisztertanács csak nyilatkozatokból ismeri egy esetleges csehszlovák Dunaszakaszon végrehajtandó hrusovói tározórész feltöltésének szándékát. A kilátásba helyezett csehszlovák lépés a kiépítetlen vízpótló rendszer miatt a Szigetközben valós ökológiai katasztrófaveszélyt jelent. A közös határfolyó egyoldalú elterelése súlyosan sértené az államközi szerződést, továbbá a két ország közötti határokra, határvizekre, valamint a Dunán való hajózásra vonatkozó egyezményeket, ideértve a párizsi Békeszerződést is. Az előbb vázolt kompromisszumos javaslataink elfogadtatásával kívánjuk e kilátásba helyezett lépést megelőzni. Minden bizonnyal szükség lesz megfelelő, higgadt diplomáciai lépésekre is. A szerződés módosítása keretében sor kerül majd a közös tulajdonban való részesedésnek újbóli megállapítására is, amiből természetesen majd következni fog a létesítmény terheiből, valamint hasznaiból és előnyeiből való részesedés arányainak újbóli megállapítása is. A tulajdoni arányváltozás széleskörűen át fogja rendezni a szerződéses jogok és kötelezettségek jelenlegi rendszerét. A magyar—osztrák 3 vállalatközi — magánjogi — szerződés a fővállalkozásra, az áramszállításra és a távvezeték létesítésére jöttek létre. E szerződések egymással szorosan összefüggenek. A szerződésekre az osztrák jog az irányadó, a jogvitákat pedig választott bíróság dönti el. Az építkezés leállítása csak a DOKW és az OVIBER közötti fővállalkozási szerződésre van közvetlen jogi kihatással. A DOKW-nak járó fizetési kötelezettségeinket várhatóan áramszállítással fogjuk teljesíteni. Tisztelt Országgyűlés! A nagymarosi vízlépcső elhagyásából adódóan számos műszaki tervezési feladatot kell megoldani. A bősi vízerőműrendszer alapjáratú üzemmódjának műszaki feltételeit meg kell teremteni és el kell végezni ennek a működtetési módnak környezeti-ökológiai hatásvizsgálatát is. Ezeknek a feladatoknak a zömét a vízügyiszakembereknek kell elvégeznie, annak a közösségnek, amelynek hivatásszeretete, szervezettsége évszázados alkotásai és küzdelmei elismerésre méltóak. Most a vízlépcsőrendszer és a természet kapcsolatának újraértékelésében a Magyar Tudományos Akadémia természettudósainak álláspontjára helyezkedett a Minisztertanács és fordul az Országgyűléshez, felhatalmazást kérve az államközi szerződés módosításának kezdeményezésére. A vízügyesek nem vesztesei ennek az újraértékelésnek, hanem egy évtizedekkel korábban hozott hibás döntésen alapuló vízépítészetileg grandiózus létesítmény tökéletességében hívő emberek. Kormánybiztosi funkciómból adódóan és a minisztertanácsi beszámoló előadójaként kérem azokat a vízügyi dolgozókat, mérnököket, kutatókat, akik nem tudtak eddig azonosulni a Kormány állásfoglalásával, higgadt körülmények között gondolják végig az ökológiai összefüggéseket és majd hivatásukhoz méltó módon, visszanyert hitükkel végezzék feladatukat. Tisztelt Országgyűlés! Kérem fogadják el a Minisztertanács beszámolóját és adják meg felhatalmazásukat ,,A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között a gabcikovo—nagymarosi vízlépcsőrendszer megvalósításáról és üzemeltetéséről szóló 1977. évi szeptember 16. napján aláírt szerződés" módosításának kezdeményezésére. Bejelentem, hogy amennyiben az Országgyűlés felhatalmazza a Minisztertanácsot az államközi szerződés módosításának kezdeményezésére — a Kormány — a szerződésnek megfelelő jogi eljárásnak megfelelően — rövid időn belül átadja a csehszlovák félnek a nagymarosi vízlépcső megépítésének elhagyására vonatkozó szerződésmódosítási javaslatot; — intézkedik a nagymarosi vízlépcső megépítésére vonatkozó külkereskedelmi magánjogi szerződés az osztrák szerződő félnél való felmondásáról; — a nagymarosi vízlépcső elhagyásával összefüggésbe kerülő hazai szerződések felülvizsgálatra kerülnek és intézkedéseket tesz a Kormány a kármegelőzés érdekében szükséges munkák kivételével a szerződések felbontására;