Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-64
5328 Az Országgyűlés 64. ülése, 1989. október 31-én, kedden 5329 tartása és javítása miatt kiegészítő műszaki beavatkozásokat tesz szükségessé. A jelenlegi vizsgálatok arra mutatnak, hogy a Dunakilitinél csúcsrajáratásra kiépített tározó a folyamatos üzem esetén is nagymértékű környezeti kockázatokat jelent. Összességében megállapítható, hogy a vízlécsőrendszer létesítésével előálló kockázatok elhárításának csapdájába került. Ezért a tározó és a bősi vízerőmű alapüzemi módban rejlő kockázatainak minimalizálására a Kormány — mint ahogy miniszterelnökünk szólt erről — a dunakiliti—hrusovói tározóra, a Dunakiliti duzzasztóműre, a bősi vízerőműre, az üzemvízcsatornára, és a Duna Nagymarosig terjedő szakaszára egy komplex vízminőség-védelmi, műszaki üzemeltetési, ökológiai garanciarendszer kidolgozására magyarcsehszlovák kormányközi megállapodás megkötését tartja szükségesnek. Ilyen garanciarendszer feltételeinek teljesülésével a tározó és a bősi vízerőmű üzembe helyezése megtörténhet. Ebben a garancia-megállapodásban a vízlépcsőrendszer üzemrendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmas legyen az ökológiai követelmények teljesítésére. Amikor a Minisztertanács éppen az Országgyűlés 1988. évi októberi döntése alapján az ökológiai követelmények érvényre juttatására törekszik, gazdasági szempontból abból indul ki, hogy a beruházás mind a nagymarosi vízlépcső elhagyása, mind pedig a vízlépcsőrendszer program szerinti továbbépítése esetén is veszteséges. A nagymarosi vízlépcső leállítása esetén a közvetlen beruházási ráfordítások — a gazdaság szempontjából különösen kritikus — következő három évben változatlan áron, mintegy 5 Md Ft-tal alacsonyabbak az építés folytatásának költségeivel szemben. Ezt a „megtakarítást" azonban az 1994—97. közötti időszakban, elsősorban a villamosenergia pótlását szolgáló erőműépítés felemészti. Ez egyben jelzi azt is, hogy a nagymarosi vízlépcső leállításával nem szabadulnak fel pénzügyi források. Kizárólag annyit nyerünk, hogy a következő három évben pénzügyi terheink kisebbek lesznek ugyan, de még mindig jelentős, a helyreállítási munkák és a hajózási feltételek költségeivel együtt, 1988. évi áron 11 Md Ft, folyó áron 16 Md Ft volumenű beruházási költséggel kell számolnunk. A villamosenergia-rendszer egészét tekintve az energiaellátás a nagymarosi vízerőmű létesítésének elmaradása esetén is — megfelelő pótlólagos intézkedések megtételével — biztosítható. A meglévő hazai erőművekkel, a villamosenergiaimport jelenlegi volumenének megtartásával a hazai villamosenergia-igények a nagymarosi vízlépcső építésének elmaradása esetén is kielégíthetők. 1995-ig a magyar villamosenergia-rendszerben nem igényelnek többletberuházást jelentő kompenzációt. Az 1995 utáni időszakban a hiányzó teljesítmény és villamosenergia-termelés csökkentéséből — a felek részesedésének reálisan figyelembe vehető arányai mellett — a magyar félre jutó teljesítőképesség-hiány 290 MW gázturbinás kombinált ciklusú erőművi kapacitás építésével kompenzálható. Ennek létrehozása 1988. évi árszinten 7,3 milliárd Ft. Ez a gázturbina-kapacitás lehetővé teszi azt is, hogy az 1996-tól esedékes osztrák áramszállítási kötelezettséget az energiaipar teljesíteni tudja. A Minisztertanács megkülönböztetett figyelmet fordít a Szigetköztől Nagymarosig tartó Duna-szakasz mentén élő lakosság életkörülményeinek alakulására. A Kormány döntésénél abból a számára kötelezettségvállalástjelentő feltételből indul ki, hogy a tervezett illetve építés alatt álló infrastruktúra megvalósítása az előirányzott ütemben, az eddigi számításba vett, az állami pénzeszközök rendelkezésre bocsátásával, a vegyes finanszírozású beruházásoknál pedig a lakossági terhek arányának növelése nélkül folytatódjék. A Szigetközben olyan pótlólagos intézkedéseket kell tenni, aminek révén nem következik be a környezet minőségének romlása, a mezőgazdasági tevékenység feltételeinek károsodása, folytatni kell a meliorációs munkálatokat is. A Nagymarosig terjedő Duna-szakaszon meg kell valósítani azokat az árvízvédelmi műszaki létesítményeket, amelyeket évek óta azért halasztottak, mert azok nagymarosi beruházással voltak összekapcsolva. Átfogó műszaki-ökológiai területfelhasználási, társadalmi, gazdasági összefüggésekre kiterjedő programot kell készíteni. Nem hagyhatom ki mondandómból a magyarcsehszlovák államközi szerződéssel kapcsolatos legtöbb kérdéseket. A nemzetközi szerződésben vállalt kötelezettség bármilyen megváltoztatása kihat a szerződésre. Nem lehet célunk szerződéses kötelezettségeink egyoldalú nemteljesítése, s így a szerződés megszegése. Ezért a szerződéses kötelezettségek jogszerű és jóhiszemű megváltoztatását kezdeményezzük. Kezdeményezésünk abból a felismerésből következik, miszerint a vízlépcsőrendszer eredeti tervek szerinti üzembe helyezésével ökológiai szükséghelyzetbe kerülnénk. Ennek megfelelően a két állam magatartását az 1977. évi államközi szerződésen túl a nemzetközi jog általános előírásainak fényében kell megítélni. A nemzetközi (környezetvédelmi) jog az ilyen helyzetekre a munkálatok felfüggesztését, tárgyalások megkezdését és a szerződés olyan módosítását követeli meg mindkét féltől, amely az ökológiai kockázatokat az elviselhető szinten tartja. Ebből következően a magyar fél május 13-i és július 20-i lépései nemhogy nem minősülnek szerződésszegésnek, hanem követik a nemzetközi jog előírásait (és egyebek mellett) csehszlovák kártérítési követelésnek nem szolgálnak alapul. Tehát a nemzetközi jog előírásainak megfelelően jogszerűen javasoljuk magyar részről az 1977-es szerződés módosítását. Megtettünk-e minden tőlünk telhetőt a Csehszlovákiával való megegyezésre? A július 20-i kormányfői találkozón a teljes vízlépcsőrendszer építésének 3—5 éves felfüggesztését kezdeményeztük közös vizsgálatok elvégzésére. A javasolt kompromisszum — amely már a közben végzett vizsgálatok alapján túlhaladottá vált — a bősnagymarosi vízlépcsőrendszer építésének egy éves halasztásával, majd néhány évig alapüzemmódban való üzemeltetésével számolt. Ez a javaslat az alapüzemmódú működés környezeti hatásvizsgálatára helyezte a
