Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.
Ülésnapok - 1985-64
5318 Az Országgyűlés 64. ülése, 1989. október 31-én, kedden 5319 SARLÓS ISTVÁN: Két mondatom van csupán. Az a javaslatom, hogy ne három címerről, hanem csak a kiskoronás címerről és a Kossuth címerről szavazzunk. Az Alkotmányban jelzett részletes határozatok alapján nincs értelme annak, hogy a harmadikról szavazzunk. (Közbeszólások: így van!) ELNÖK: Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter kért szót. DR. KULCSÁR KÁLMÁN igazságügyminiszter: Tisztelt Országgyűlés! Mindössze annyit kívánok mondani, hogy a Kormány nevében elfogadom, a javaslatot. (Taps.) ELNÖK: Bánffy György kért szót. BÁNFFY GYÖRGY: Egyetlen kérdés, igen tisztelt Képviselőtársaim! A szavazólapmintán még nem tisztázott, hogy hogyan kell az állampolgárnak szavaznia. Nincs alatta kocka, amibe keresztet tehet, vagy húzza alá, karikázza be. Ez nincs tisztázva. Tehát azt javaslom a szavazólapra egyértelműen feltüntetni, hogy amelyik címerre szavaz, az alatta levő kockába tegyen keresztet. Köszönöm szépen. ELNÖK: Én úgy gondolom, hogy amit Bánffy György elmondott, az jogos, de olyan technikai kérdés, amiben nem szükséges újabb bizottsági ülést összehívnom. Képviselőtársaim! Ha más javaslat erre vonatkozóan nincs, akkor azt kérdezem, hogy Sarlós István módosító javaslatát, hiszen az előterjesztéshez képest módosító javaslat, elfogadja-e az Országgyűlés? Kérem, hogy szavazzunk erről, majd szólok, hogy mikor. Most kérem a szavazást! (Megtörténik.) Tekintettel arra, hogy ez részkérdés, itt nem szükséges a kétharmados többség, tehát Sarlós István módosító javaslatát az Országgyűlés elfogadta. Kérdezem az Országgyűlést, és ennél a határozathozatalnál már kétharmados többség szükséges, elrendeli-e, hogy a köztársaság címerének kérdésében népszavazás döntsön. Kérem, szavazzunk erről. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a köztársaság címerének kérdésében a népszavazást elrendelte. Tisztelt Országgyűlés! Tóth Attiláné kér szót. TÓTH ATTILÁNÉ: Köszönöm, elnök úr! Ugyan határozathozatal után vagyunk, de én már előtte jelentkeztem. Szeretném a tisztelt Ház tudomására hozni, hogy Sarlós képviselőtársunk indítvány fölötti szavazásának egyetlen pici buktatója van: a Magyar Közlöny 74-es számában — amely az Alkotmányt tartalmazza — a következő jelent meg a három címerre vonatkozóan. (Taps.) ELNÖK: Miniszter Úr! Kérem segítsen rajtam. (Derültség.) Horváth Jenő jelentkezett, Megadom a szót. DR. HORVÁTH JENŐ: Elnézést kérek, a Magyar Közlöny 74. számában közzétett Magyar Alkotmány hátsó lapján lévő rajz nem része az Alkotmánynak, ez tehát nem olyan, az Alktományban eldöntött kérdés, amiben a Parlamentnek ma nem lett volna joga dönteni. ELNÖK: Mehetünk tovább, képviselőtársaim? (Igen.) Köszönöm szépen. Vannak itt nehéz pillanatok. Tisztelt Országgyűlés! A köztásrasági elnök választásának elrendeléséről szóló előterjesztés vitája következik. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ebben a kérdésben új előterjesztést fogalmazott meg, ez a 351-es számot viseli, amely ugyan időpontokra vonatkozik, de ahhoz, hogy egyáltalán állást tudjunk foglalni abban a kérdésben, hogy az Országgyűlés egyáltalán kiírja-e a közvetlen módon a köztársasági elnökválasztását, úgy érzem, a határozat-tervezet módosítását indokolni szükséges. Kérem Kereszti Csabát, hogy a bizottság részéről tartsa meg ezt az indoklást. DR. KERESZTI CSABA: Tisztelt Parlament! Előadói beszédemben erre reagáltam, én a bizottság nevében többet nem kívánok erről mondani. ELNÖK: Kérdezem, hogy valaki kíván-e ehhez hozzászólni? Angyal Imre, Veszprém megyei képviselőtársunk, ha jól látom. (Angyal Imre: Köszönöm szépen, nem.) Nem látom, hogy valaki más jelentkezett volna. Ezért következik a határozathozatal ebben a kérdésben is. Kérdezem az Országgyűlést, egyetért-e azzal, hogy élve az Alkotmány 40. szakaszában biztosított lehetőséggel, a köztársasági elnök állampolgárok által történő közvetlen választása az országgyűlési képviselőválasztások előtt valósuljon meg? Kérem, szavazzunk erről. Itt már nem kell kétharmados többség. (Megtörténik.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a közvetlen választások mellett döntött. Kedves Képviselőtársaim! Az Országgyűlés népszavazást rendelt el az állampolgárok által kezdeményezett négy kérdésben. Népszavazást rendelt el a Kormány kezdeményezésére a Köztársaság címerének kérdésében, és döntést hozott a köztársasági elnök közvetlen választása tekintetében. Ezek időpontjaira a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság 332., 350. és 351. számú határozattervezetei javaslatokat tartalmaznak, nevezetesen azt, hogy az állampolgári kezdeményezéssel elrendelt népszavazás november 26-án, míg a címer kérdésében a népszavazás a köztársasági elnök választásának első fordulójával együtt január 7-én, a köztársasági elnök választásának esetleges második fordulója január 14-én történjen meg. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság határozattervezete tartalmazza azokat a konzekvenciákat, amelyek a korábbi népszavazás függvényében lépnek életbe és a köztársasági elnökválasztási kampány folytatásának tilalmára vagy adott esetben a köztársasági elnökválasztás elmaradására vonatkoznak. Az időpontok tekintetében korábban módosító javaslatot nyújtott be Bodonyi Csaba és Nagyiványi András képviselőtársunk. Nagyiványi András visszavonta módosító javaslatát. Kérdezem Bodonyi Csabát, hogy fenntartja-e módosító javaslatát?
