Országgyűlési napló, 1985. IV. kötet • 1989. május 30. - 1989. október 31.

Ülésnapok - 1985-64

5316 Az Országgyűlés 64. ülése, 1989. október 31-én, kedden 5317 Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e Filló Pál módosító javaslatát. Kérem, szavazzunk. Megállapítom, hogy az Országgyűlés Filló Pál módosító javaslatát elfogadta. Ez azt jelenti, hogy Ballá Éva, Kürti László és Bödőné Rózsa Edit módosító javaslatairól nem kell szavaznunk. A szavazólapminta 2. és 4. pontjában lévő indokolásokra vonatkozik Ballá Éva módosító javaslata, amely szerint a támogatja szó helyett az kerül be, hogy megerősíti. Tehát mármint a népszavazás nem támogatja az Országgyűlés döntését, hanem megerősíti. Ballá Évának ezzel a módosító javaslatával a jogi bizottság egyetért. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e a módosító javaslatot. Majd szólok, ha lehet szavazni. Most kérem, szavazzunk. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a szavazólapminta 2. és 4. pontjára vonatkozó módosító javaslatot, amely Ballá Évától származik, elfogadta. Ballá Éva képviselőtársunknak még egy módosító javaslata van, ami a szavazólapmintára vonatkozik. Az ő módosító javaslatának 2. pontja viszont a szavazólapminta harmadik kérdésének a magyarázó szövegét érinti. A módosító javaslat elfogadását a bizottság nem támogatja. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadja-e Ballá Éva módosító javaslatát. Kérem most szavazzunk erről. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a mósosító javaslatot nem fogadta el. Én úgy gondolom, hogy a 354. számú jelentés 5. pontjában Bodonyi Csaba megfogalmazott javaslata nem erre vonatkozik, amiről most szavazunk, hanem időponti javaslat, tehát ezt most itt nem bocsátom szavazásra. Ellenben a 6. pontban — ez a jelentés 6. oldalán szerepel — a bizottságnak van egy saját módosító javaslata, amely az indokolás harmadik bekezdését egy mondattal egészíti ki. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, egyetért-e ennek a javaslatnak az elfogadásával. Mindjárt lehet szavazni. Most szavazzunk erről, kérem. Megállapítom, hogy az Országgyűlés a bizottság módosító javaslatát elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Most azt kérdezem, hogy a népszavazás elrendelésében az állampolgári kezdeményezés által megfogalmazott négy kérdésben a 332. számú jogi bizottsági határozat-tervezet I. fejezetében, továbbá mellékletében foglaltak szerint a már elfogadott módosításokkal az Országgyűlés egyetért-e. Erről fogunk szavazni, ha elkészül a tábla. Most. (közbeszólások: Kimaradt.) Melyik? (közbeszólások: A legelső.) Egy pillanat türelmet kérek, utánanézek. Ja, igen. Igen, a 332. számú határozat-tervezet I. fejezetében megfogalmazott 1. számú kérdés szövegéből szabad jelzőt egyhangúlag elhagyni javasolja a bizottság. Azért nem fogalkoztam ezzel, mert a szavazólapmintán ez már nem szerepel. De akkor megkérdezem, hogy tehát itt, az I. fejezetben is elmaradjon? Értelemszerű, hogy el kell neki maradni. De kérem, hogy ezt szavazzuk meg. Kérem a táblát elkészíteni. Tehát aki azzal ért egyet, hogy elmaradjon a szabad szó, maradjon ki, az igennel szavazzon. Most kérem szavazzunk. Megállapítom azt, hogy az Országgyűlés ezzel a javaslattal is egyetért. KIRÁLY ZOLTÁN: Elnézést, ez ügyrendi kérdés, nem hagyhatjuk, hogy most ne a törvény alapján járjunk el. ELNÖK: Válaszolok Király Zoltánnak. A bizottság úgy értelmezte a jogszabályt, hogy a megfogalmazásban nem kell ragaszkodni szó szerint ahhoz a kérdésfeltevéshez, ahogy ez az aláírásgyűjtő íveken megfogalmazódott. Kérem, erősítsen meg ebben Kereszti Csaba. KERESZTI CSABA: Tisztelt Parlament! A bizottság úgy foglalt ebben állást, hogy amennyiben a kérdésben olyan szavak, vagy olyan értelem, értelmezés adódna, ami mondjuk ellentétes a magyar jogrendszerrel, vagy egy tisztázatlan kérdést tesznek fel, amiben olyan helyesírási hiba, vagy valami ilyesmi van, akkor természetesen a bizottságnak módja van módosítani a szöveget. No most jogilag az, hogy „szabad választás", értelmezhetetlen. Mert miért nem volt szabad az azelőtti választás? Tehát ebből adódott az, hogy a bizottság úgy foglalt állást, hogy ne minősítsük ezt a választást jelzővel, az elmúltat se, meg az ezt követőt sem, azért a „szabad" szót a bizottság kihagyta. (Taps.) ELNÖK: Kedves Képviselőtársaim! A Parlament döntött, megyünk tovább. Most áttérünk a Kormány által kezdeményezett népszavazásra a köztársaság címerének kérdésében (Zsongás a teremben.) Kérem szépen, én — hajói emlékszem — megkérdeztem egyszer azt, (Közbeszólások) az utolsó szavazás az volt, fölolvasom, mert papírról olvastam. Most azt kérdezem, hogy a népszavazás elrendelésében, az állampolgári kezdeményezés által megfogalmazott négy kérdésben a 332-es számú jogi bizottsági határozat-tervezet első fejezetében, továbbá a mellékletben foglaltak szerint a már elfogadott módosításokkal az Országgyűlés egyetért-e. Ezt az Országgyűlés megszavazta. Nem? (Közbeszólások: Nem.) Akkor elnézést kérek. Akkor most mégegyszer nem olvasom fel, kérem, hogy ebben szavazzunk. (Megtörténik) Megállapítom, hogy az Országgyűlés a határozati javaslat-tervezetet elfogadta. Akkor most folytatjuk, és áttérünk a Kormány által kezdeményezett népszavazásra a köztárasaság címerének kérdésében. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előterjesztését most már nem a 334-es, hanem a 350-es számú jelentés tartalmazza. Szóbeli kiegészítést úgy tudom, hogy ehhez a bizottság nem kíván tenni. Kérdezem az Országgyűlést, kíván-e valaki az előterjesztéshez hozzászólni? Hozzáteszem: még mindig nem az időpontról, hanem a népszavazás kitűzésének a tényéről van szó. Úgy látom, hogy Sarlós István kért szót.